2023. május 30. keddJanka, Zsanett
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit akar a magyarországi ellenzék? Megbogarásztuk a közös programot

k. á. 2022. január 13. 12:07, utolsó frissítés: 12:37

Szociális intézkedések, oktatás, egészségügy, gazdaság, környezetvédelem: melyek a legfontosabb elképzelések és ígéretek egy kormányváltás esetén?


Bár nekünk, határon túli magyaroknak, akár mellékes is lehet, hogy mi szerepel a magyarországi ellenzéki program azon részeiben, amelyek nem közvetlenül ránk vonatkoznak, mégsem érdektelen arról is beszélni, milyen elképzeléseket támogathatnak szavazatukkal azok, akik az urnák elé járulnak április harmadikán.

Az elmúlt hetekben ugyanis Márki-Zay Péter árnyékkormányának tagjai és a az őt támogató pártok fontosabb politikusai folyamatosan jelentik be azokat az intézkedéseket, amelyeket egy kormányváltás esetén az elkövetkező négy évben végre szeretnének hajtani.

Szociális intézkedések

Az ellenzék elkötelezte magát amellett, hogy emelnék a családi pótlékot illetve a szociális szektorban dolgozók és otthonápolást végzők bérét is 50 százalékkal. A szociális politika egyik kiemelkedő kérdésköre Magyarországon a lakhatási válság megoldására irányulna, hiszen a statisztikák szerint a 18-34 év közötti korosztály a szüleivel él, és bár hetven százaléka ezeknek a fiataloknak teljes állású munkát vállal, mégsem tudnak ezzel saját otthont alapítani. A lakhatási kérdés egyik kardinális kérdése a Budapestre tervezett Diákváros lenne, ami a budapesti ingatlanválságon enyhített volna azzal, hogy legalább 8500 új kollégiumi férőhelyet hozott volna létre Csepelen, csakhogy később a kormány a kínai Fudan egyetem jelenlétét helyezte előtérbe. A kérdésről az ellenzék népszavazást is szeretne, most gyűjtik az aláírásokat ehhez.


Az ellenzéki tervnek része ugyanakkor szociális bérlakások építése, a már meglévők felújítása, illetve a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozása is.

Oktatás

Az ellenzék oktatási reformot szeretne, ennek pedig több pillére is van. Egyrészt jelentős béremelést szeretnének a pedagógiai személyzet körében, hiszen ma a tanári szakma egyáltalán nem vonzó az országban. Ugyanakkor differenciált bérezést is alkalmaznának, azaz különféle pótlékok visszaállításával erősítenék többek között a halmozottan hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusok fizetését, és a sajátos nevelésű igényű gyerekekkel foglalkozókét is.

Az ellenzék ugyanakkor a tananyag csökkentését is szeretné elérni, illetve ingyenessé tennék minden feltétel között az első diplomát, azaz alapszintű, mesteris és doktori képzésen is. Ugyanakkor a nagy botrányt kiváltott, és például az SZFE-körüli botrányoknak is alapul szolgáló alapítványi átstrukturálást felülvizsgálnák, és visszaállítanák a kormány “demokratikus kontrollját” a felsőoktatási intézmények fölött.

Fontos reformintézkedésként még nagyobb teret adnának a modern pedagógiai gyakorlatoknak, előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodás, a vitakultúra és a csapatmunka fejlesztését, segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését (utóbbihoz minden diáknak biztosítanának egy tabletet), rugalmasabb tantervi szabályozással visszaállítanák az iskolák és pedagógusok szakmai önállóságát, biztosítanák a szabad tankönyvválasztást és 18 éves korra emelnék a tankötelezettség korhatárát.

Egészségügy

Az egyik legfontosabb intézkedés az lenne, hogy a mostani minisztérium helyett, amit Kásler Miklós vezet emberi erőforrások néven, külön tárcát kapjon az egészségügy. Az ellenzék szerint a magyarok a TB mellett egyre többet költenek arra, hogy a magánegészségügyben időben megfelelő ellátáshoz jussanak. A hatékonyság növelésével, jobb szervezettséggel csökkenteni szeretnék a várólistákat, illetve a megelőzéssel, korai felismeréssel növeljék a daganatos betegek gyógyulásának esélyeit. Ugyanakkor az orvosok és ápolók jelentős mértékű elvándorlása az ágazatban jelentős béremeléseket tesz szükségessé, szögezik le.

Gazdaság

Az ellenzéki pártok a szja-rendszer átalakítását, a vállalkozók esélyegyenlőségének megteremtését és a korrupció visszaszorítását ígérik a közös gazdasági programjukban.

Szerintük az új kabinet nem emelhet adókulcsokat, de a személyi jövedelemadó rendszerét igazságosabbá kell tenni. Ezt azzal indokolják, hogy jelenleg az uniós tagállamok között Magyarországon a legmagasabb a minimálbér adóterhelése.
A gazdaság felszabadításának kulcsa szerintük, hogy az állami pénzek, a fejlesztési források, az EU-s pénzek az értékteremtést szolgálják, ehhez integrált fejlesztési terveket hoznának létre a helyi közösségekkel és visszacsatolják a gazdaság vérkeringésébe a leszakadó régiókat.

Ugyanakkor az adójóváírások rendszerének visszahozásával igyekszenek majd csökkenteni az alacsonyabb jövedelmek adóját, de erről egyelőre nincs konkrétabb elképzelés. Úgy néz ki, az ellenzék zöldadót is kivetne, az elképzelés lényege, hogy a környezetekárosítást elkövetőknek meg kell fizetniük tettük társadalmi költségét.

Kiemelt célként az ellenzékiek azt is megfogalmazzák, hogy kiharcolják a minden uniós tagállamra és kormányra kötelező érvénnyel bíró európai minimálbért, de ez nem kormányi kompetencia. Viszont a magyar minimálbért és az átlagos bérszínvonalat is közelíteni kell egy elfogadható európai átlaghoz a program szerint. Itt érdekesség, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt nemrég úgy fogalmazott, ő nem hisz a minimálbér szükségességeben.

Ugyanakkor a pártok szeretnék felszámolni a gazdasági korrupciót is, hogy “ne a politikai kapcsolatok, hanem a tehetség és a szorgalom döntse el, hogy ki tud labdába rúgni a piacon”. Továbbá szeretnék eltörölni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvényt, és szeretnék felülvizsgálni azokat a beruházásokat, amelyeket ennek keretében hajtottak végre. A korrupció felszámolásához tartozna az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is, és felállítanak a román DNA mintájára egy olyan antikorrupciós szervezetet, ami garanciát nyújt arra, hogy „senki ne tévedhessen meg következmények nélkül”.

Környezetvédelem

Jelenleg Magyarországon a környezetvédelemnek sincs önálló tárcája, az ellenzék pedig szeretné, ha lenne. Szerintük az országban lévő ökológiai értékeket a meglévő természeti területek szigorú védelmével, valamint új élőhelyek (pl. erdők, vizes élőhelyek) létrehozásával növelni kell.

Azt is szeretnék, hogy a még állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő természeti erőforrások maradjanak közösségi tulajdonban. A települések belterületén lévő zöldterületeknek (közparkoknak) a törvény erejénél fogva védettséget kell kapniuk. Zöldmezős beruházások helyett inkább barnamezős beruházásokat célszerű megvalósítani kül- és belterületen egyaránt. Az EU biodiverzitási stratégiájával összhangban 2030-ra 50%-kal csökkenteni kell a növényvédőszer-használatot, 20%-kal a műtrágya-használatot, 25%-ra kell növelni az ökológiai gazdálkodás területét, mindezzel segítve az élelemtermelés szempontjából kulcsfontosságú beporzók védelmét is.

Jelentős erdősítésbe is kezdenének, szerintük az értékes erdőket örökerdővé kell alakítani, fokozatosan kivezetve a tarvágást. Ezzel és őshonos fafajú telepítésekkel 2030-ra 27%-ra kell növelni az erdők területét Az állami erdészeteknek főleg a természetvédelmet és a közjólétet kell szolgálniuk a program szerint, a finanszírozásukat is ehhez kell igazítani.

Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges legyen, ehhez már a következő ciklusban elkezdenék a szennyező energiaanyagok kivezetését és a megújuló energiaforrásokra való átállást. Szeretnének egy komplex épületenergetikai programot is elindítani, ennek részeként például évi 100.000 lakás szigetelésében nyújtanának támogatást.

Az ellenzék határon túliakat érintő programpontjait a választásokig több külön cikkben tervezzük tárgyalni.

Címoldali kép: mérce.hu

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS