2022. december 4. vasárnapBorbála, Barbara
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Boldog Ausztria: Kurz olyan ügyek miatt távozik, amik Kelet-Közép-Európában még címlapos hírt se eredményeznének

Techet Péter 2021. december 03. 09:40, utolsó frissítés: 09:58

A 35 éves politikus nem csak a legfiatalabban lett kancellár, de a legfiatalabban távozhatott onnan idén, és most pedig a legfiatalabbként hagyhatja el teljesen a politikát.


Egykoron megígérte, hogy csak két ciklust akarna vállalni, bár vélhetően nem így képzelte ezt el: 2017 és 2019, majd 2019 és 2021 között letelt két (rövidített) ciklus. Kurz összesen négy évig volt csak kancellár, csütörtöktől már a történelem része.

A friss apuka Kurznak a bécsi Erika Pluhar dalát küldjük (a szöveg végén): „Ha a Jóisten nem akarja, semmi sem használ / ne ordibálj, maradj szépen csendben, mondd: semmi se történt, / így volt ez mindig, így marad örökké: / egyszer fent, egyszer lent / egyszer öröm, egyszer szenvedés.”

Hogyan jutottunk idáig?

Kurz négy évvel ezelőtt lett az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke. Ebbéli posztján mindent megtett azért, hogy idő előtt szétverje az akkori szociáldemokrata-konzervatív nagykoalíciót. A számítása bejött: a 2017 őszén tartott előrehozott választásokat megnyerte. A szélsőjobboldali Szabadságpárttal (FPÖ-vel) kötött kormányt, ebben is követte a legutóbbi (2000 és 2006 közötti) néppárti kancellárt, Wolfgang Schüsselt.


Kurz első kormányzati időszakából egyetlen szó marad meg a történelem számára: Ibiza.

Az ott 2017-ben forgatott, de 2019-ben kikerült videó miatt – amelyben az FPÖ elnöke és egyben alkancellár Heinz-Christian Strache spiccesen korrupciós ajánlatokat tesz egy orosz kamuoligarchának – szétesett a kormány. 2019 őszén ezért megint előrehozott választásokra került sor, amit Kurz ismét megnyert, elvégre az Ibiza-botrány akkor még csak az FPÖ-re ragadt rá, de rájuk teljesen.

A 2019 és 2021 közötti újabb, immáron konzervatív-zöld Kurz-kormányból szintén csak pár szó (meg puszikat dobó emoji) marad hátra a történelemkönyvek számára: vizsgálóbizottság, „szeretem a kancelláromat”, „mindent megkapsz, amit akarsz”.

Az Ibiza-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság érdeklődése egyre inkább az ÖVP felé fordult – az apropót Strache azon ibizai mondata adta, hogy más pártok is illegálisan finanszíroznák magukat. Az ellenzéket – és nyomában a korrupciós államügyészséget – pedig elkezdte érdekelni, hogy igaz lehet-e ez az ÖVP-re is akár.

Balra a botrányok egyik főszereplője, Kurz jobb- és balkeze, Gernot Blümel pénzügyminiszter. Jobbra a főszereplő. Fotó: SK / FacebookBalra a botrányok egyik főszereplője, Kurz jobb- és balkeze, Gernot Blümel pénzügyminiszter. Jobbra a főszereplő. Fotó: SK / Facebook


És aztán idén felgyorsultak az események:

Februárban házkutatás volt Gernot Blümel néppárti pénzügyminiszternél, Kurz jobb- és balkezénél, mert állítólag a Novomatic szerencsejátékcégtől illegális adományt fogadott el a bécsi ÖVP számára. Noha a politikus laptopját felesége a gyerekkel közösen egy babakocsiban ki tudta menekíteni a házkutatás elől, a mobiltelefonját lefoglalták.

Szintén lefoglalták az osztrák állami vagyonügynökség akkori vezetőjének, Thomas Schmidnek a mobiltelefonját. Ezekből olyan üzenetek kerültek elő, amelyek értelmében Schmid nem szakmai hozzáértése, hanem Kurzhoz való lojalitása miatt került a tisztségbe. Kurz meg is írta neki, hogy „megkapsz mindent, amit akarsz“, mire Schmid: „szeretem a kancellárom”. Az üzenetek pedig teli voltak puszikat dobó emojikkal.

Eközben Blümel pénzügyminiszter olyan módon próbálta hátráltatni a parlamenti vizsgálóbizottságot, hogy nem adott át nekik iratokat. Erre végül az alkotmánybíróság kötelezte, de ennek sem akart eleget tenni, így végül magának Alexander Van der Bellen államfőnek – aki az alkotmánybírósági döntések kikényszerítésére akár a hadsereget is bevetheti – kellett beavatkoznia, és Blümelt az iratok kiadására felszólítani.

Közben Christian Pilnacek, igazságügyi minisztériumi szekcióvezető kapcsán megfogalmazódott már tavaly is a gyanú, hogy hátráltatja az ügyészségi nyomozásokat néppárti barátai érdekében. Alma Zadić zöld igazságügyminiszter tavaly Pilnacektől még csak a büntetőügyeket vette el, idén pedig felmentette – bár még nem rúgta ki – a szekcióvezetőség alól.

Májusban pedig az ügyészség már Kurzot is elérte: hamis tanúzás miatt indítottak ellene nyomozást. Arról van szó, hogy Kurz elvileg nem mondott igazat a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, amikor azt állította, hogy nem ő kezdeményezte Thomas Schmid kinevezését a vagyonügynökség élére. Az SMS-ei ennek ellentmondanak.

És innentől aztán elkezdtek már a fejek is hullani:

• Júniusban lemondott Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró, miután kikerültek a Pilnacekkel váltott SMS-ei. Ezekben Brandstetter nem írt semmi jogelleneset, de ellentmondás nélkül tűrte, hogy Pilnacek az alkotmánybíróságot és különösen annak afrikai származású alelnökét szexista és rasszista módon bírálja.

• Szintén júniusban Thomas Schmid is felállt az állami vagyonügynökség éléről.

• Miután ősszel a korrupciós államügyészség rajtaütésszerűen házkutatást tartott a kancellárián és az ÖVP pártszékházában – mivel megfogalmazódott a gyanú, hogy Kurz és környezete lefizetett közvélemény-kutatókat, hogy hamis, Kurzék számára kedvező eredményeket hozzanak ki –, október elején Kurz bejelentette: visszalép a kancellárságtól, de az ÖVP-nek marad az elnöke. Lépésére azért is volt szükség, mert a koalíciós partner Zöldek gyakorlatilag jelezték: a megfogalmazódó vádak miatt Kurz nem elfogadható többé számukra.

• Kurz-cal szemben tehát immáron nemcsak hamis tanúzás, de megvesztegetés miatt is nyomozás folyik.

A kancellári posztot Alexander Schallenber addigi külügyminiszter – a második köztársaság történetében elsőként arisztokrata származású politikusként – vette át. Kurz vélhetően abban bízott: Schallenberg jó végrehajtóként elügyvezetgeti a kormányzást, miközben ő az ÖVP-ben készülhet egy esetleges visszatérésre.

Ennek esélye azonban az ősz folyamán folyamatosan csökkent:

• Kurz ellen elég hosszú eljárások indulhatnak be, amelyek alatt nem sok esélye lenne egy parlamenti választáson hitelesen jelöltként indulni.

• Az ÖVP népszerűsége drámai módon zuhanni kezdett, mostanra már az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) vették át az első helyet. Az ÖVP-nek se a szélsőjobboldali FPÖ-vel, se a Zöldekkel nem lenne már parlamenti többsége, miközben egy szocdem-zöld-liberális kormánynak már kijönne a többség. Azaz ha most lennének előrehozott választások, az ÖVP egyetlen esélye a hatalomban maradásra az lenne, ha megint beállna juniorpartnerként egy nagykoalícióban az SPÖ mögé.



Az ÖVP-nek elege lehetett

Még 2019-ben azt nyilatkozta nekem Franz Fischler, ÖVP-s veterán, egykori európai uniós agrárbiztos, hogy:

„Nézze, az ÖVP-ben az az elv, hogy ameddig a pártelnök sikeres, addig minden jó és csodás, amit csinál. Majd ha kudarcos lesz, akkor leszünk vele szemben kritikusok.” Ez a pont pedig most jött el.

Az ÖVP-ben Kurznak eleve mindig gyenge volt a bázisa, elvégre azon Bécsből jön, ahol az ÖVP gyakorlatilag egy kispárt. Az ÖVP-ben mindig az alpesi tartományi vezérek kegyétől függött, hogy ki lehet az elnök. Amíg persze Kurz szállította nekik a sikereket, elfogadták a bécsi fiút – de most már úgy ítélhették meg, hogy Kurz csak tehertétel számukra: egyhamar nem tudja magát a vádak alól tisztázni, hosszas bírósági tárgyalások várnak még rá, azaz az ÖVP-nek immáron az lett az érdeke, hogy megszabaduljon tőle.

Hogy marad-e Alexander Schallenberg a kancellár; hogy ki veheti át az ÖVP-t; és hogy jönnek-e előrehozott választások, még nem tudni. Sokak szerint Karl Nehammer néppárti belügyminiszter veheti át a pártot – és akár a kormányt is.

A tavalyi bécsi terrortámadás után: balra Karl Nehammer belügyminiszter, jobbra Kurz kancellár. Középen a tiroli és salzburgi pártvezetők? Fotó: SK / FacebookA tavalyi bécsi terrortámadás után: balra Karl Nehammer belügyminiszter, jobbra Kurz kancellár. Középen a tiroli és salzburgi pártvezetők? Fotó: SK / Facebook


Egy előrehozott választáshoz azonban csak az ellenzéknek, a szocdemeknek, a szélsőjobbnak és a liberálisoknak van érdekük, elvégre ők mind erősebben jönnének ki belőle. A parlamenti többség, azaz az ÖVP és a Zöldek, azonban nem érdekeltek egy új választásban, elvégre az ÖVP akár még a hatalomból is kizuhanna, de a Zöldeknek se használt sokat, hogy az ÖVP mellett a mai napig kitartanak.

Miért lehet boldog Ausztria?
Sebastian Kurz 2021. december 2-án, 11 óra 30 perckor bejelentette: minden politikai tisztségéről – azaz az ÖVP éléről lemond –, és teljesen visszavonul a politikából.

Ezzel nem csak véget ér egy politikai csillag, de megint bebizonyosodik: Ausztria mindig akkor van jó kezekben, ha szociáldemokrata a kancellár.


A néppárti Wolfgang Schüssel kancellárságából is csak ugyanúgy korrupciós ügyek miatti, évekig tartó bírósági tárgyalások maradtak hátra, mint ahogy Sebastian Kurz után is. Mindkét politikus neoliberális politikával akarta gyengíteni Európa egyik még ma is biztos lábakon álló jóléti államát, a második köztársaságot – ez azonban szerencsére nem sikerült nekik, mert a neoliberalizmus másik szükséges velejárója, a korrupció elsodorta őket.

Ausztria nemcsak – ahogy a Paula Preradović írta osztrák himnusz hirdeti – „a hegyek, a folyók, a mezők, a dómok és a kalapácsok”, de a szépen kipukkanó csillagok földje is: Falco, Jörg Haider és most Sebatian Kurz…

Ausztria azonban boldog lehet, hogy ellentétben egykori birodalmi hátsófelével, Magyarországgal, még működik a jogállam (azaz a hatalom kontrollja), az ügyészség a kormánypártnál folytathat házkutatást, vezető kormánypárti politikusok ellen nyomozhat, akiknek a közszolgálati médiában kell izzadniuk kritikus kérdések miatt. Ausztria boldog lehet, hogy az ottani kormánypárt nem veti alá magát kritikátlanul egyetlen megbomlott ember akaratának, hanem a kontroll és kritika még egyazon párton belül is működik. És Ausztria még inkább boldog lehet, ha a néppárti próbálkozásokat megint felválthatja a szociáldemokraták biztos és az osztrák csodát lehetővé tevő politikája.

Ausztriában jelenleg olyan ügyek miatt távozik egy karizmatikus politikus, amelyek Magyarországon talán még az ellenzéki sajtóban se eredményeztek volna még címlapot se: protekciózás, hazugság, közvélemény-kutatások hamisítása.

Magyarország nem került tehát közelebb Ausztriához 110 év alatt azóta, hogy Hermann Bahr 1911-ben megírta: miközben Ausztria demokratizálódik, a magyar néptől a demokráciát nem Bécs, hanem saját oligarchiája veszi el.



A szerző jogász, történész (Freiburg/Zürich). Az elemzés az Azonnali.hu korábbi főszerkesztője és újságírói által szeptemberben indított Gemišt hírlevélben jött először le. Mivel a szerzők fontosnak tartják, hogy a Transindex megmaradjon, ezért szolidaritásból itt is találkozhattok a cikkeikkel.

Nyitókép: Sebastian Kurz szimbolikusan átadja az EU-elnökséget Klaus Johannisnak Bukarestben 2018 decemberében. Forrás: Facebook.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS