2021. december 5. vasárnapVilma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A portugál csoda, avagy hogy érte el egy altengernagy a teljes ország 88 százalékos átoltottságát

B. D. T. összefoglaltaB. D. T. 2021. október 28. 18:17, utolsó frissítés: 2021. november 01. 11:13

Henrique Gouveia e Melo exkluzív interjút adott a Hotnews portálnak, amelyben elmondja: a háborús retorika, a tiszta kommunikáció és a proaktív megközelítés vezetett az oltáskampány sikeréhez.


A pandémia második évében megjelentek a koronavírus elleni oltások, és ezzel az eszköz a járvány megfékezésére. Voltak államok, amelyek már az elején megértették, hogy mivel néznek szembe, és határozott lépéseket tettek. Voltak országok, amelyek később ébredtek fel, de végül megtették, amit tenniük kellett. És vannak olyan országok, amelyek azt sem tudják, mivel néznek szembe, a 12. órában sem - írja a Hotnews az interjú felvezetőjében.

Ez utóbbi kategóriába tartozik Románia, ahol kaotikusak az intézkedések, eluralkodott a megfelelő lépések megfelelő időben történő alkalmazásában mutatkozó határozatlanság, megspékelve egy végtelenített kormányválsággal, amely pontosan akkor ütött be, amikor a legtöbben estek áldozatul a járványnak.

Ezért lehet hasznos egy olyan ország példája, amely roppant sikeresen küzdötte le az oltásellenességet, a politika oltáskampányra való rátelepedésének veszélyeit és a vakcinaelosztás szervezési kihívásait.

Portugáliában 7 hónap alatt beoltották az ország közel teljes lakosságát: az oltásra jelenleg jogosultaknak csak 2%-a nem kapta meg a vakcinát, a teljes népességnek pedig 85%-a van immunizálva.


2021 elején még nagyon rosszul álltak: az országban rekordokat döntöttek az elhalálozási statisztikák, és Portugália azon a ponton volt, hogy nemzetközi segítséget kell kérnie - mint most Romániának. Ám az oltáskampány teljesen megfordította a helyzetet: mára világszinten elismerésre méltó módon magas az átoltottság, alacsony a fertőzöttségi arány, kevesen szorulnak kórházi ellátásra, és alig van elhalálozás.

Mi a portugál csoda hátterében álló recept?

Henrique Gouveia e Melo altengernagy szerint nagyon fontos volt már az oltáskampány elején, hogy a logisztika és szervezés a lehető leghatékonyabb legyen. Ehhez már az elejétől katonai képzettségű embereket vontak be Portugáliában.

Ugyanakkor az oltások megjelenésekor a népességnek 40%-a még bizalmatlan volt a vakcinákkal kapcsolatban. A portugál kormány ekkor döntött úgy, hogy egy altengernagyot bíz meg az oltáskampány vezetésével.

A kampány elején csak napi 20-30 ezer embert tudtak oltani, ezt kellett feltornászni oly módon, hogy az orszég egész területén, lakosságarányosan mindehol egyenlő arányban legyenek hozzáférhetőek az oltóközpontok. Ekkor már napi 80-90 ezer embert oltottak be. Ez sem volt elég, és ekkor bevonták az oltóközpont-hálózatba a stadionokat és kereskedelmi kiállítótereket. Így még tovább tudták növelni az oltókapacitást, a legtöbb oltás, amit egy nap alatt beadtak, 160 ezer volt, ami egy 10 millió lakosú ország esetében a népesség 1,6%-át jelenti.

Maga a kapacitás nem elég: megfelelő kommunikáció is kell hozzá,

hogy az emberek elfogadják az oltást. Henrique Gouveia e Melo azzal kezdte, hogy háborús retorikát alkalmazott a komunikációjában. Katonaként hitelesen tudta képviselni ezt: kijelentette, hogy az ország háborúban áll, de nem egy idegen hadsereggel, hanem egy vírussal, és ebben a háborúban a fegyver nem a tengeralattjárók és harci repülők flottája, hanem az oltások.

"És a háborúban két oldal áll egymással szemben: a szövetségesek és az ellenség. Az ellenség táborába tartozik a vírus és mindazok, akik nem hiszik, hogy az oltás fontos. A jó oldalon, a mi oldalunkon állnak azok, akik be akarják magukat oltatni" - magyarázta az altengernagy.

Az altengernagy minden egyes nyilatkozatában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minden korosztály menjen beoltatni magát annak érdekében, hogy sikeres legyen a harc a vírus ellen, és nyilvánvalóvá tette, hogy "ha vannak olyanok, akik bármilyen okból félnek az oltási kampánytól, akkor ezek az emberek egy olyan csoportot alkotnak, akik segítenek a vírusnak. Tehát segíteni fognak közös ellenségünknek" - magyarázta.



"Ezzel egyértelműen elmondtam a közvéleménynek, hogy választaniuk kell: a vírus oldalán állnak, segítenek a vírusnak a közösségben maradni, vagy velünk vannak, akik megpróbáljuk felvenni a harcot a vírus ellen, hogy közösségként visszakapjuk a szabadságunkat."

A portugál oltáskampánynak ugyanakkor elengedhetetlenül fontos eleme volt, hogy már kezdetben az összes egészségügyi szakmai szervezet teljes mellszélességgel támogatta azt,

az orvosok, asszisztensek és gyógyszerészek voltak az elsők, akik beoltatták magukat,

egyrészt így védték az egészségügyi rendszert az összeomlástól, ugyanakkor az emberekben nőtt a bizalom az oltások iránt. Példát mutattak - magyarázta az altengernagy. De más oka is lehet annak, hogy a portugálok oltási hajlandósága ilyen magas. Az oltást megtagadók aránya mindössze 2-3 százalék, és az uniós országok közül itt a legnagyobb a bizalom a vakcinák iránt. A második helyen egyébként Spanyolország áll az Eurobarometer szeptemberi felmérése szerint.

Ennek egy portugál lap, a Publico szerint történelmi oka lehet, a kanyaró-, a himlő-, és gyermekbénulás-járványok emléke ugyanis elevenen él még a spanyol és a portugál társadalom emlékezetében. Még az 1970-es években is számos gyermekbénulás-megbetegedés fordult elő a országban, és a 2014-ben indított átfogó egészségügyi felvilágosító kampány is szerepet játszhatott abban, hogy magas Portugáliában az oltások iránti bizalom.

Portugáliában is voltak kísérletek álhírek és összeesküvés-elméletek terjesztésére, ám az oltáskampány vezetője számtalanszor elmondta nyilvánosan, hogy az emberek ne higgyenek bolond elképzelésekben, ne adjanak hitelt középkori szemléletű hiedelmeknek.

Az oltáskampányt vezető altengernagy hetente 2-3-szor vállalt tévés interjúkat, ugyanakkor állandóan kérte az orvosokat is, hogy nyilatkozzanak a médiának, így közvetítve a hiteles információkat a nyilvánosság felé. "Így nyertek az igaz információk az álhírekkel szemben" - magyarázta. Azokat az egészségügyben dolgozókat pedig, akik álhíreket terjesztettek, saját szakmai szervezeteik függesztették fel, hogy ne praktizálhassanak.

"A koordinátor imázsának nagyon jónak kell lennie. Vezetői képessége az őszinte, közvetlen, egyszerű, őszinte információátadásra erodálja az oltásellenesek táborát és növeli az oltást támogatók táborát" - nyilatkozta a Hotnewsnak.

Átadták a lakosságnak azt az egyszerű információt, hogy választhatnak: Portugáliában 1 az 500-hoz a valószínűsége annak, hogy oltás nélkül meghalnak, viszont az oltás miatti elhalálozás valószínűsége legrosszabb esetben is csak 1 az 500 000-hez. Ez azt jelenti, hogy

ezerszer nagyobb a valószínűsége meghalni oltás nélkül, mint meghalni az oltástól.

Egyszer egy oltásellenes tüntetésen nem várt muníciót kapott. Henrique Gouveia e Melo az oltásellenes szlogeneket ordibáló tüntetők közé keveredve is megőrizte nyugalmát, az élőben közvetített képsorok aztán bejárták az országot, és az ő malmára hajtották a vizet: "az, ahogy én nyugodtan végigmentem ezeken a tiltakozásokon, szemben ezekkel az esztelen tiltakozókkal, akik őrülten viselkedtek, olyan képet adott honfitársaimnak, hogy láthatták, hol van egyfelől a világosság és ész, és másfelől hol van sötétség, ahol nem tesznek ésszerű lépéseket".

Proaktív oltáskampány: hívták az embereket, nem várták, hogy majd feliratkoznak

Mintegy 300 oltóközpontot szereltek fel az országban lakosságarányosan és oly módon, hogy mindenkinek egyforma hozzáférése legyen ezekhez. Az altengernagy azt a célt tűzte ki, hogy az országban mindenhol ugyanolyan ütemben történjen az oltáskampány. Létrehoztak egy informatikai rendszert a programálásokra, ugyanakkor nem bízták azt teljesen az emberekre, hogy mikorra akarják magukat előjegyezni oltásra, ha egyáltalán akarják. Emailben, sms-ben minden egyes állampolgárt értesítettek arról, hogy egy adott időintervallumban és adott órában várják őket oltásra az adott központban. És működött: a legtöbben elmentek, főleg az idősek.

Miután az idősek nagy része már be volt oltva, ráfókuszáltak a fiatalokra, azokra, akik az sms-ben és emailben jelzett időpontra nem mentek el oltásra. Ekkor hoztak létre egy weboldalt, ahol az internethasználó fiatalok roppant egyszerűen saját magukat programálhatták.

Ezekről a lépésekről minden alkalommal a sajtón keresztül beszámoltak, ami által nőtt a bizalom az emberekben az oltáskampány iránt, és segített az embereket az oltóközpontokba vonzani.

Ugyanakkor további fontos különbség Portugália és Románia között, hogy előbbiben a politikusok egyáltalán nem szóltak bele az oltáskampányba, és semmilyen módon nem vettek részt benne. Az altengernagynak teljesen politikamentes szerepe volt, és ez szerinte kulcsfontosságú volt a sikerhez. Amikor a politikum megpróbált bármilyen módon interferálni az oltáskampánnyal, Henrique Gouveia e Melo ezt azonnal kivédte és lepattintotta, és a lakosság szerinte vette is a lapot, hogy ő nem valamelyik politikai párt vagy politikus embere, hanem egyetlen missziója van: hogy megmentse az országot a vírustól. Ez a dolog nagyon sokat emelt az oltáskampány folyamatának hitelességén - szögezi le az altengernagy.

Arra a felvetésre, miszerint a háborús retorika sokakban ellenérzéseket válthat ki, hiszen ellenségképet kreál, az altengernagy visszakérdezett:

"hányan halnak meg az Önök országában? Több százan naponta? Úgy gondolják, ez nem egy háború?

Milyen háborúban hal meg naponta több száz ember? Mit mondanának az embereknek? Hogy nincs ok aggodalomra, folytathatjuk így, mert ha azt mondom, hogy 'háború van, és naponta több százan halnak meg', az azt jelenti, hogy katonai hozzáállásom van? Igen, ez egy katonai hozzáállás, tudatlan emberek, ez katonai, mert ez egy háború" - szögezte le. Portugáliában a csúcson naponta 300-an haltak meg, és akkor sem volt ilyen mortalitás, amikor volt afrikai gyarmataikkal háborúztak. Angola, Mozambik és Guinea elleni harcokban elesett 13 év alatt 80 ezer ember - most a pandémia másfél évében elvesztettünk 18 ezer embert - mutatott rá.

"Ez egy háború, az emberek hullanak, akár a legyek" - ismételte meg. Minden élet fontos, nem dughatjuk a fejünket a homokba, arra várva, hogy a vírus majd csak elmegy; meg kell védenünk magunkat, családunkat, közösségeinket - összegzett.

Globálisan gondolkodva a portugál szakértő úgy véli, ahelyett, hogy a fejlett országok harmadik dózist adnának saját lakosaiknak, azokat a vakcinákat a fejlődő, alacsony átoltottságú országokban kellene felhasználni, hogy minél inkább felzárkózzanak és ugyancsak elérjék a nyájimmunitást. Hiszen az országhatárok nem érdeklik a vírust, ha valahol a járvány kontrollálatlan marad, az az egész világra veszélyt jelent.

A vírus túszul tud ejteni államokat, amelyek nem tudnak gazdaságilag fejlődni, az emberek nem tudnak visszatérni régi életükhöz, szabadságukhoz. Azok az országok, ahol az oltáskampány lassú, középtávon is szenvedni fognak - vélte. És fennáll a veszélye, hogy emiatt új variánsok alakulnak ki, ami ismét az egész világra veszélyes. A vírussal vívott háború egy globális harc - szögezte le.

A járvány miatti rendkívüli helyzet okán az országokban sok esetben kerültek vezetői pozícióba katonai kötődésű emberek, ami sokak számára

a militarizáció veszélyét hordozza.

Mit gondol erről egy katona, aki maga is kivette a részt egy ilyen küldetésben, sikerre hozva a portugál oltáskampányt, hatalmas népszerűségre és ismertségre téve szert országában, olyannyira, hogy sokan már arról beszéltek, hogy a jövőben politikai pályára kellene lépnie, és jelöltetnie magát államelnöknek?

"Nem szeretem, ha a katonaság részt vesz a politikában. A katona tud politizálni nyugdíjba vonulása után, bármit politizálhat, kampányolhat, de civilként, nem katonaként. Katonaként az a kötelessége, hogy ne bonyolódjon bele a politikába" - vélte. Kifejtette, ő a katonaságnál marad, nem lesz politikus: "a civil társadalomban van elég ember, aki képes megoldani a politikai problémákat. Ha elkezdenénk azt hinni, hogy ezek az emberek nem képesek megoldani a politikai helyzeteket, akkor elkezdhetnénk azt is hinni, hogy a katonai társadalom jobb, mint a demokratikus társadalmak. Ez pedig veszélyes gondolat. Veszélyes a demokratikus rendszerre nézve."

Az interjú román nyelven itt olvasható, illetve angolul az alábbi videóban követhető végig:



Nyitókép: Az oltáskoordináló központ gyűlésePereirac, Wikimedia

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS