2021. december 7. keddAmbrus
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

„A tálibok megpróbáljak egyelőre a jó arcukat mutatni”

k. á. 2021. augusztus 17. 12:14, utolsó frissítés: 2021. szeptember 03. 11:54

Mit számoltak el nagyon a nyugati kormányok és szakértők? Várható-e az Al-Káida megerősödése? Wagner Pétert, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük.


Joe Biden a hétfői rövid sajtótájékoztatóján – ahol nem válaszolt újságírók kérdésére – nem igazán szolgált magyarázattal arra, hogyan történt ennyire gyorsan az afganisztáni összeomlás, amelynek eredményeként két napja kaotikus menekülésről terjednek képek. Ugyanakkor több külügyér is jelezte, hogy alábecsülték a helyzetet.

Mit mértek fel ennyire rosszul a nyugati hatalmak?

– Legfőképpen az afgán kormány stabilitását és a kormányerő kitartását. Azt hitték, hogy a biztonsági erők tovább fognak harcolni, még úgy is, ha a vidék a tálibok kezére kerül, nemcsak a kormányok, hanem a szakértők is úgy gondolták, hogy legalább a nagyvárosokért és Kabulért komoly harcokat kell majd vívniuk.

És tulajdonképpen ez miért nem történt meg?


– Az afgán kormányerők belső kohéziója lecsökkent, nem bíztak a saját vezetőikben a katonák és a rendőrök, hiszen azt látták, hogy többen lelépnek külföldre.

Sokan találgatják, hogy a tálibok mennyire változtak meg az elmúlt 20 évben: példákat látunk arra is, hogy megígérik, hogy a nők továbbra is tanulhatnak, illetve érkeztek már hírek kegyetlen megtorlásokról. Mennyire próbálják meg a jó arcukat mutatni?

– A jelenlegi kommunikációjukkal megpróbálják megnyugtatni az afgán társadalmat és a nemzetközi közösséget. A kérdés, hogy meddig tart ez a türelmük. Észak-Afganisztánban csak egy hete tart az uralmuk, és arról érkeznek hírek, hogy megkérték a köztisztviselőket, hogy vegyék fel a munkát. Amennyiben ezt nem teszik, hajlandóak erőszakkal rábírni. Abszurdul hangzik, de nagyon fontos nekik most, hogy működjön az államaparátus. Sok ember jelenleg a félelem miatt kivár, és nem vették fel a munkát.

Mennyire tudják a tálibok leuralni azt a társadalmat, amelynek tagjai 20 év alatt az előző rendszerhez képest sokkal szabadabban élhettek. A társadalom egy bizonyos része nem biztos, hogy szívesen adja vissza most ezeket a jogokat.

– Várhatóan a vidéket sokkal könnyebb lesz uralni, a városok jelenthetnek a szervezet számára komolyabb kihívásokat. Itt kell majd figyelni, hogy lesznek-e konfliktusok.

A nagy geopolitikai szereplők közül Kína volt eddig a leginkább barátságos a tálibokkal. Az észak-atlanti szövetség bukásának kik a legnagyobb nyertesei helyben vagy távolabb?

– Kínával én például óvatosabb lennék, mert ha jól értettem, a nemzetközi elismerést még nem adták és ígérték meg az új kormánynak. A hírek arról szólnak, hogy megértőbbek, és pozitívabb nyilatkozatokat tesznek, de később derül ki, ki hogyan fog hozzájuk viszonyulni. A tálibok azt ígérték, hogy néhány napon belül ki fogják jelölni az ország új vezetőjét, aki nem biztos, hogy ugyanaz lesz, mint Mahawi Haibatullah Ahunzada, aki elvileg a tálibok legfőbb vezetője, de még nem lépett a nyilvánosság elé. Amikor az iszlám emirátusukat a kilencvenes években létrehozták, akkor volt egy vezetője a kabuli kormánynak, de nem volt az országnak elnöke. Itt még érdekes lehet, hogy milyen államformát választanak, másrészt, hogy ennek ki lesz a vezetője, a jelenlegi vezetők közül egyik sem az afganisztáni szervezetet irányítja, a sokat emlegetett Abdul Ghani Baradar molla is csak a politikai vezető.

Jelenleg tehát nem lehet még csak megsaccolni sem, kinek van a legnagyobb esélye?

– Haibathullahn kívül nem nagyon találgatnék. Tudjuk, még kik vannak a vezetésben, de a felső vezetés belső hatalmi viszonyai mindig is átláthatatlanok voltak, és most ott is újra keverik a kártyákat.

Sokan attól tartanak, hogy a talibán győzelme új lendületet adhat a nyugatra irányuló terrorizmusnak, akár újult erőre kaphat az elmúlt években alaposan legyengült Al-Káida is. Lát erre esélyt?

Az eddigi viselkedésük nem erre utal, de teljesen benne van a pakliban. Ezek a forgatókönyvek nem zárhatók ki, pontosan azért, mert nem tudjuk a felső vezetés valódi céljait, mik az elképzeléseik Afganisztán jövőjéről és politikai berendezkedéséről, erről még nem beszéltek. Egy 180 fokos fordulat ellen szól, hogy most is arról szólnak a tárgyalások, más politikai erőkkel is hajlandók megosztani a hatalmat. Erre azért korábban nem volt még példa. Ha ezt az ígéretüket beváltják, a kormányzó partnerek nem lesznek érdekeltek az Al-Káida jelenlétében, és természetesen elleneznék a talibán szélsőségesebb viselkedését is. Persze az is lehetséges, hogy most együttműködnek, de ez nem fog kitartani soká, és az a nyugattal való kapcsolatot is befolyásolhatja majd.

Afganisztán vidéki részét de facto hadurak és törzsi vezetők uralják. Milyen a tálibok viszonya velük?

– A tálibok mindenkitől megkövetelik a feltétlen hűséget és a politikai alárendelődést. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy néhol meghagyják a törzsi vezetőket a helyeiken, akár úgy is, hogy a fegyvereiket elveszik. Most már jönnek hírek arról, hogy Kabulban is elkezdték lefegyverezni a lakosságot és az egykori hadurak híveit. Ez egyrészt a saját biztonságukat is szolgálja, másrészt a közbiztonságot is, ami rettenetes volt az elmúlt években, beleértve az emberrablásokat is. Olyan extrém példák is voltak, hogy valakit a telefonja miatt öltek meg. Most is vannak lövöldözések a fővárosban, és egyelőre nem tudjuk, hogy a tálibok támadásai-e ezek, vagy személyek, csoportok használják ki a káoszt. A tálibok szerintem meghagyják ezeket az embereket, de nem engedik, hogy sanyargassák a lakosságot.

Egyáltalán mennyire van a táliboknak társadalmi elfogadottságuk?

– Nem lehet tudni. Egyrészt az afgánok félnek a táliboktól is, mert nem tudják, hogy brutalitás következik-e. Most pozitív arcukat mutatják, de az afgánok már sok ilyet láttak. Minden esetre a tálibokat egyelőre nem érdekli, hogy az afgán társadalom mennyire fogadja el őket. Receptívek a visszajelzésekre, de hát a létezésük nem a népszuverenitás elvéből épül fel elsősorban. Számít nekik, hogy mit gondol a lakosság, de ha ellentmondás merülne fel, akkor a saját elképzeléseik lennének elsősorban mérvadók.

Címoldali kép: newsonline via flickr commons

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS