2021. április 14. szerdaTibor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Memento: 25 éve ért véget az 1425 napig tartó szarajevói ostrom

Fekete Rita 2021. március 02. 11:17, utolsó frissítés: 2021. március 03. 07:54

A szarajevói vérontás szörnyűségei 25 év elteltével is hátborzongató mementóként tudnak hatni. Ugyanakkor nem árt megvizsgálni azt, hogy valóban megtörtént-e a múlt feldolgozása?


Február végén emlékezünk arra, hogy 25 év telt el Szarajevó ostromának vége óta, amely 1425 napig, tehát majdnem 4 évig tartott. Ez az ostrom volt a leghosszabb Európa történetében, a világháborúk utáni történelem egyik legértelmetlenebb és legkegyetlenebb vérontása, amelyet a nemzetközi közösség mondhatni egykedvűen figyelt. Románia mindössze 200 békefenntartó katonával járult hozzá az ENSZ békefenntartó haderőhöz, és a romániai média is mérsékelt érdeklődést tanúsított.

A szarajevói merénylettől a szarajevói ostromig

Szarajevó nevét jól ismerte a világ 1992-ben, amikor április 5-én elkezdődött a konfliktus. Mindenki emlékezett az európai periférián lévő városra, ahol 1914. június 28-án lelőtték Ferenc Ferdinánd főherceget. A katolikus horvátok, az ortodox szerbek és a muzulmán bosnyákok az elmúlt évszázadok alatt folyamatos konfliktusok között éltek, a terület mindig ütközőzóna volt: hol az Osztrák–Magyar Monarchia, hol az Oszmán Birodalom, hol Szerbia nézte ki magának. A helyiek emlékezetében a leghosszabb békés időszak talán az a 49 év volt, amíg a Joszip Broz Tito vezette Jugoszlávia létezett. És bár 1992-ben voltak jelei annak, hogy küszöbön áll a háború, épp a szarajevóiak bíztak a legjobban abban, hogy a titói multikulturális elfogadásból maradt valami. Tévedtek.

A boszniai szerbek és a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) kezdetben aknavetőkkel lőtte az óvárost és ellenőrzése alá vonta a szarajevói nemzetközi repülőteret is. A JNH megkísérelte a város elfoglalását, de a rendőrség és fegyveres civilek sikeresen szálltak szembe a páncélosokkal. Mivel a szerbek ahhoz kevesen voltak, hogy utcai harcban bevegyék a félmilliós várost, május 2-án Ratko Mladics tábornok blokád alá vonta Szarajevót.


Elzárták a vizet, a villanyt és a gázellátást. Elvágták a legfontosabb utakat megakadályozva ezzel az élelem és a gyógyszer bejutását a városba. A szerveződőben lévő bosnyák hadsereg túl gyenge volt az ostromgyűrű áttöréséhez Később, a repülőtéren megnyitott ENSZ légihídnak köszönhetően valamivel könnyebbé vált a város ellátása. A Szarajevó Alagút kiépítésével megnyílt az összeköttetés más bosnyákok által őrzött területekkel. Humanitárius segélyek és a szarajevói alvilág illegális fegyverszállítmányai egyaránt bejutottak a városba.

A civil lakosság számára a legnagyobb szenvedést a folyamatos bombázás jelentette. A szerbek 200 pontról lőtték a várost, a legnagyobb támadásokra 1992-1993 fordulóján került sor. Hamarosan szinte már nem maradt sértetlen ház. Válogatás nélkül szétlőtték a kórházakat, kommunikációs központokat, politikai, gazdasági, és katonai központokat, épületeket. Az 1984-es téli olimpiai játékok sísáncait, valamint a magas épületeket szerb orvlövészek foglalták el. Nemcsak katonákra, de az utcán sétáló, bevásárló civilekre is rendszeresen lőttek. A szarajevóiak éveken keresztül éltek föld alatti óvóhelyeken, pincékben.

Túlélők a szarajevói piac bombázásra emlékeznek. Forrás: Anadolu Agency/Getty ImagesTúlélők a szarajevói piac bombázásra emlékeznek. Forrás: Anadolu Agency/Getty Images


Az aknavetők számos civil halálát okozták egy futballmeccsen, vagy éppen vízért való sorban állás közben. 1994. február 5-én a szarajevói piacot ért támadás során 68 ember meghalt és kétszázan megsebesültek. Az itt készült felvételek az egész világot sokkolták.

A békefenntartó beavatkozás ellenére is éveket kellett várni a valós nyugalomra

Bill Clinton amerikai elnök már az 1992-es választási kampányában megígérte, hogy véget vet Boszniában az etnikai tisztogatásnak. Most a NATO-n keresztül ultimátumban követelte, hogy a szerbek tíz napon belül vonuljanak vissza. Ez végül megtörtént, de a támadások később kiújultak. 1995-ben a piacon ismét több tucat civilt ölt meg egy szerb lövedék. Ekkor a NATO gépei Mladicsék fegyverraktárait bombázták. 1995 májusában a bosnyák-horvát offenzíva hatására a szerbek lassan megkezdték a visszavonulást a Szarajevó környéki hegyekből. Októberben tűzszünet vetett véget az ostromnak. De a fenyegetettség csak 1996 februárjában, az utolsó szerb csapatok távozásával szűnt meg.

2015-ben, az ostrom 20. évfordulóján az áldozatok emlékére 11 541 piros széket helyeztek el a szarajevói belvárosban ... bár a múlt következményei mindenütt megtalálhatók: golyónyomok az épületek falán, az Örök Láng az új központban, Mensud Kečonak a "Nermine, dođi" szobra, de az ostrom alatt meggyilkolt gyermekek emlékműve és a környéken összegyűjtött golyókból felépített szökőkút is mind-mind mementóként szolgálnak.

Hogy néz ki a mai Bosznia?


Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés határozza meg, amely Boszniát két entitásra osztotta, az ország területének 51 százalékát kitevő Bosnyák-horvát Föderációra, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból. A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll. Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul. Ez a rendszer, amelyben hozzávetőlegesen 3,5 millió lakos él, a bruttó hazai termék felébe kerül, mert 2 elnököt, 2 kormányt, 2 parlamentet működtet.

Megtörtént-e a múlt feldolgozása, a bűnösök elítélése?

A boszniai háború 100 ezer ember halálát jelentette, és több mint 2 millió 200 ezer menekültet eredményezett. Milosevic ellen vádat emeltek ugyan, de túl későn, a koszovói háború kiváltása után, Radko Mladićot, a "bosnyák mészárost" pedig csak 2017-ben ítélték el a srebrenicai népirtás, háborús és az emberiség elleni bűncselekmények miatt.

Alekszander Vučič szerb elnök azonban "indokolatlannak" nevezte a hágai ítéletet, mondván, hogy a világnak "el kell kezdenie a jövőbe tekinteni és nem belefulladni a múlt könnyeibe" ...

Megemlékezés a Kovaci temetőben. Forrás: Anadolu Agency/Getty ImagesMegemlékezés a Kovaci temetőben. Forrás: Anadolu Agency/Getty Images


Fennmaradtak olyan jelentések és videófelvételek 1993-ból, amelyeken egy arrogáns Mladić mosolyogva mondja csapatai és a nemzetközi sajtó jelenlétében, hogy "szeretjük a muzulmánokat, de nem ilyen nagy számban". Majd, amikor a CNN szembesítette őt a nemzetközi vádakkal, akkor Mladić azt válaszolta, hogy "népének megvédéséért" küzd. A tömegmészárlás, Srebrenica etnikai tisztogatása hazafias kérdés volt számára, elengedhetetlen a "Nagy-Szerbia" létrehozásához.

A volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék működésének célja a balkáni megbékélés megkönnyítése és a boszniai háborúban elkövetett bűncselekmények megbüntetése volt. Szerbia azonban, annak ellenére, hogy a nemzetközi emberi jogi szervezetek súlyos atrocitásokkal vádolták, soha nem vállalta a felelősséget a szerb nép nevében elkövetett bűncselekményekért. Más szavakkal, mai napig nem vállalta, nem vallotta be bűnösségét, és nem kért bocsánatot érte.

Mi a helyzet Bosznia szomszédjaival? Szerbia ma

A nemzetközi elemzők szerint egyre nyilvánvalóbbá válik Szerbiának az újbóli radikalizálódása: kezd visszatérni az 1990-es években uralkodó nacionalizmus, tárt karokkal fogadják Slobodan Milosevic egykori közeli embereit: Lazarevici volt tábornokot, akit 14 év börtönre ítéltek több mint 700 ezer koszovói albán kényszerű deportálása miatt. 2015-ben, büntetése teljes időtartamának letöltése előtt szabadon bocsájtották, és a szerb hatóságok hősként üdvözölték.

Mi több, 2017 októberében Lazarevici-et meghívták előadást tartani a belgrádi Katonai Akadémiára - amelynek témája: "A szerb katonák hősiessége és emberségessége a NATO agressziója elleni védekezésben" volt. Az EU ellenezte a kezdeményezést, de Aleksander Vulin védelmi miniszter azt mondta, hogy Szerbiának nincs oka szégyenkezni az olyan tisztek miatt, mint Lazarevici.

De nemcsak Szerbiában maradt feldolgozatlan a múlt. Másik példa lehet erre Koszovó, ahol Hashim Thaçi államelnök nemrég mondott le, miután 2020 novemberében elkezdődött pere a hágai nemzetközi bíróságon, háborús és emberiesség elleni bűnök miatt. Az ENSZ Nemzetközi Bíróságán 2017-ben hoztak létre egy koszovói különleges törvényszéket (Kosovo Specialist Chambers, KSC) azért, hogy kivizsgálják a koszovói albán szakadárok által a délszláv háborúk alatt elkövetett bűncselekményeket.

Ami Montenegrót illeti, ő sem óhajtja tisztázni boszniai háborús szerepét, az EU ragaszkodása ellenére sem akart releváns tárgyalásokat szervezni a háborús bűnösök elítélése érdekében. De Berane városának egyik utcáját még mindig "Radko Mladić" utcának hívják, és Szerbiában is van egy Radovan Karadľić nevű iskola…


Nyitókép: Anadolu Agency/Getty Images

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS