2021. február 28. vasárnapElemér
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mélyfrekvencián a magyar sajtószabadság? A Klubrádió lekapcsolásának visszhangjai

Csernik Vass Attila 2021. február 16. 19:49, utolsó frissítés: 21:13

Összegyűjtöttük az elmúlt napok legfontosabb nyilatkozatait a Klubrádió ügyében, és erdélyi magyar rádiósokat, illetve a MÚRE elnökét is megkérdeztünk arról, hogyan látják a magyar sajtószabadság helyzetét.


Hétfőtől csupán az interneten hallgatható a magyarországi Klubrádió, az intézmény munkatársai – egy sajátosan magyar médiatörténeti pillanatot teremtve - vasárnap éjjel saját kezűleg kapcsolták le a rádió analóg adását.

Az intézmény vezetői “gyalázatosnak, gyávának és szégyenteljesnek” tartják ítélet, amelyért a magyar kormánynak a független média évek óta zajló ellehetetlenítését célzó médiastratégiáját okolják. Ahogyan várható volt, a Klubrádió sugárzásának leállítása belföldön és külföldön egyaránt komoly aggodalmakat szült a magyar sajtószabadság helyzetét illetően: a magyar ellenzéki pártok, de számos külföldi kancellária és a nemzetközi sajtó számos tekintélyes képviselője is úgy látja, a kormányzathoz köthető médiatanács döntése azt mutatja, hogy nemcsak az érintett sajtóintézmény, de az egész független sajtó van súlyos veszélyben Magyarországon.

A hivatalos magyar kormányzati kommunikáció hárítja a vádakat. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a napokban úgy nyilatkozott, a Klubrádió ügye nemzetközi hisztériakeltésre alkalmas, de nem jogszerűtlen. A romániai magyar sajtó alig foglalkozott az üggyel.

„Nem történt semmi, csak egy csúnya kivégzés, de a kivégzett életben maradt” –

kommentálta a HVG-nek az analógról online létre átmenetet Arató András, a Klubrádió elnöke és többségi tulajdonosa a Klubrádió frekvencia-engedélyének megszűnése előtti percekben. Ez után a törvényszéki döntés által meghatározott időpontban, vasárnap éjfélkor egy feketébe öltözött, NER-feliratú klubrádiós munkatárs egy szimbolikus kapcsoló elfordításával lekapcsolta a hagyományos adást a médiatörténeti pillanatra összegyűlt stábok és fotósok szeme láttára. Azóta a rádió csupán az interneten hallgatható.

Közlésük szerint az áttérés zökkenőmentes volt, és öröm az ürömben, hétfőn máris 16 ezren kattintottak valamelyik webes csatornán az analóg frekvenciáját elvesztő adó első reggeli műsorára. A rádió azonban csupán egy átmeneti állapotnak tartja az online-sugárzást, mondta el a Transindex megkeresésére Pataki Gábor főszerkesztő (ITT olvasható a teljes interjúnk), hozzátéve, hogy ismét megpályázzák a frekvenciát.

A Klubrádió-ügy nagy utat járt be a nemzetközi sajtóban, ennek hatására a Médiatanács is magyarázkodásra kényszerült

Karas Monika a Médiatanács elnöke február 11-i közleményben úgy fogalmazott: a rádiót nem érte hátrányos megkülönböztetés, a Médiatanács több gesztust is tett a rádiónak. Mint fogalmazott, a meghozott döntésekben a testületnek nem volt mozgástere, azok a médiatörvényből következnek.

Hozzátette: a sajtóban sok helyen megjelent megfogalmazással ellentétben a rádió jogosultságát nem "vette el" a médiatanács; az határozott időre szólt, és ezt a határozott időt zavartatás nélkül kitölti a Klubrádió. A Klubrádiónál történt jogsértések - adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása - miatt a médiatanács először felhívta a Klubrádió figyelmét kötelezettségének teljesítésére, majd az ismételt írásbeli felhívás eredménytelensége miatt megállapította a jogsértést, és bírságot szabott ki. A jogsértéseket maga a Klubrádió is elismerte azzal, hogy nem kért jogorvoslatot a határozatok ellen azok kiszabásakor - közölte.

A döntésnek tehát semmi köze sincs a politikához – legalábbis a médiahatóság szerint. A rádió vezetői viszont másképp látják: szerintük a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács döntése jogtalan és diszkriminatív azáltal, hogy nem engedte tovább használni a Klubrádiónak a frekvenciát, míg más műsorszolgáltatóknak biztosította az újabb hétéves sugárzási lehetőséget.

Arató András, a Klubrádió elnöke és tulajdonosa szégyenteljesnek nevezte, hogy Magyarországon olyan rendszer van, hogy ilyen határozatot hozhat a Médiatanács és az ilyen bírósági megítélés alá eshet. „Lényegében semmivel sem indokolták ezt a gyalázatos, gyáva és szégyenteljes ítéletet. Maga az indoklási rész egy percet sem tett ki, ebben megismételték a Médiatanács magyarázatát, amely szerint azért nem hosszabbítják meg a frekvenciánkat, mert négy évvel ezelőtt kétszer késtünk az adatszolgáltatással. A mi érveinkre ki se tértek, hiába hivatkoztunk arra, hogy ez a mulasztás számos más csatornával előfordult, mégis kaptak hosszabbítást” – mutatott rá Arató.



Az intézmény vezetői ugyanakkor arra is kitértek: a rádió ellehetetlenítése már évekkel ezelőtt elkezdődött, fokozatosan elvették a regionális frekvenciáit, míg végül a rádió sugárzása csupán Budapest területére szűkült. A független sajtó ellehetetlenítésére ugyanakkor a kormánynak számos más, hatékony eszköze is van: bevett gyakorlat a nem tetsző médiaintézmények “kiéheztetése” is. Arató András a Financial Times-nak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, Fidesz-kormányok évei alatt hirdetési bevételeinek 90%-át veszítette el a rádió, miután a kormány és a kormányközeli cégek kivonták hirdetéseiket a Klubrádióból. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy esetleges politikai megtorlásoktól tartva sok esetben magáncégek is visszamondják reklámszerződéseiket.

A nemzetközi sajtó szerint is Magyarországon immár nemcsak a frekvenciák ultrarövidek, de láthatóan a független média túlélési esélyei is

A Népszabadság felszámolásával, az Origo és az Index hírportálok kormányzathoz köthető cégek általi átvételével, és most a Klubrádió kiszorításával alig marad olyan sajtóintézmény Magyarországon, amely a kormányzati kommunikációtól független, a kormánnyal szemben kritikus véleményt fogalmazhatna meg.

Scott Griffen, a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese a bírósági döntést követően úgy fogalmazott, a bírósági ítélettel Magyarország utolsó nagy független rádiós műsorszolgáltatója tűnik el az éterből. A döntés rombolja a magyar médiapluralizmust és hosszútávú következményei lesznek az ország határain belül és kívül. Azt is hozzátette Griffen, hogy egyes politikai erők szándékosan, egy évtizede el akarják tüntetni a rádiót az éterből. A bíróság döntése csupán az utolsó csapás volt. A közleményben azt is hozzátette, hogy a független média elfoglalása súlyosan gyengítette a magyar demokráciát és a modell nem állt meg a határokon, ma már a kormányok Lengyelországban és Szlovéniában is próbálják utánozni, vagyis már nem csak magyar problémáról beszélhetünk, hanem egy kelet-középeurópai politikai jelenséggel.

Véleményével nincs egyedül: a Népszava értesülései szerint az Európai Parlament márciusi ülésén plenáris ülésén egyszerre vitatja a magyar és a lengyel média helyzetét.

Minden jel arra mutat tehát, hogy a magyar sajtó helyzete, és ezen belül a Klubrádió-ügy újabb frontot nyit az Unió és Magyarország kapcsolatában: Christian Wigand az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, a Bizottság már vizsgálja, hogy a Klubrádió sugárzásának megszüntetéséhez vezető döntés összhangban van-e az EU jogszabályaival, elsősorban a távközlési irányelv előírásaival. A Népszava kérdésére közölte: “A Klubrádió ügye csak fokozta a magyar médiaszabadsággal és a pluralizmussal kapcsolatos aggodalmakat, amelyeket a testület kifejtetett a jogállam helyzetéről tavaly publikált országjelentésben”.



Ned Price, az amerikai külügy szóvivője szerint aggasztó a sajtószabadság helyzetének folyamatos romlása. Price szerint egy újabb független hang kiszorulása újabb csapás jelent a médiapluralizmusra nézve. „Arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy támogassa a nyitott médiaviszonyokat, tartsa fenn a jogállamot és kövesse az átláthatóság elveit” - mondta. Agnes von der Mühl francia külügyi szóvivő is azt mondta, komoly figyelemmel követik a helyzetet. „Felszólítjuk Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben európai kötelezettségvállalásait ezen a területen” – szögezte le

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovics szerint „Magyarországon egy újabb független hangot hallgattatnak el, ez pedig vereséget jelent a sajtószabadság számára”.


Meglepő az erdélyi magyar sajtó reakció-nélkülisége


Míg a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése, vagy a SZFE-ügy kapcsán tettenérhető volt egyfajta szolidaritási hullám az erdélyi értelmiségiek körében és ezekről az erdélyi magyar sajtó is beszámolt, a Klubrádió ügye láthatóan nem éri el a magyar lapok, rádiók ingerküszöbét. Mindeddig a Magyar Újságírók Egyesülete (MURE) sem reagált az anyaországi sajtóban történtekre.

Szász Attila, Marosvásárhelyi rádió főszerkesztő-helyettese szerint rendkívül sajnálatos, ha megszűnik egy médiaintézmény, ráadásul - tette hozzá – a Klubrádió analóg adása nem is piaci törvényszerűségek miatt szűnt meg, hanem megszüntették az engedélyét.

"Ez ma már egy elavult módszer, hiszen, ha ma egy rádió sugározni akar, azt az online-térben megteheti, a cenzor pedig azzal, hogy kitilt az éterből egy rádiót, csak népszerűbbé teszi azt. Nem hiszem, hogy ezek működő módszerek a 21. Századi Európai Unióban" – szögezte le.

Az erdélyi magyar sajtó „hallgatását” azzal magyarázta, hogy az erdélyi magyar médiafogyasztók nem kifejezetten Klubrádió-hallgatók, a másik szomorú tapasztalat pedig az, hogy bármilyen médiaintézmény bezárásáról, csődbe kényszerítéséről volt szó, ugyanolyan közömbösen reagálunk – mondta Szász Attila

Parászka Boróka rádiós újságíró, aki maga is gyakran publikál a magyarországi sajtóban, úgy látja, mindez egy folyamat vége, ennek ellenére a Klubrádió-ügy azért különösen tragikus, mert a rádiózás területén tényleg az utolsó ellenzéki csatorna volt. Szerinte egy másik fontos szempont, hogy a Klubrádió az egyik volt azon kevés magyar médiumoknak, amely szisztematikusan foglalkozott a határon túli ügyekkel, és rendszeresen szólaltatott meg határon túli embereket.

Az ügyben megkerestük Szűcs Lászlót is, a nemrég ellehetlenített Várad folyóirat volt főszerkesztőjét, a MÚRE elnökét, aki elmondta, hogy véleménye szerint újabb, a magyar sajtó szabadságát fenyegető fejlemény a Klubrádió vasárnap esti elhallgattatása. Szerinte az ügy politikai vetületétől akkor sem szabad eltekinteni – lévén egy ellenzéki médiumról van szó – ha a formális döntést egy bírói testület, a Fővárosi Törvényszék hozta meg Budapesten.

„Nagyon remélem, hogy az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) döntése a 92,9 frekvencia pályáztatásának az újraindításáról lehetőséget teremt arra, hogy a versenytársak visszalépése nyomán a Klubrádió visszaszerezze korábbi frekvenciáját, és nem kényszerül arra hosszabb távon, hogy műsorai kizárólag az interneten legyenek hallhatóak”- zárta nyilatkozatát a MÚRE elnöke.

A Budapest FM 92,9 MHz-es frekvencián pár napja már csak az üres sávoknál szokásos sistergést lehetett hallani. A rádió munkatársai azonban optimisták. „Nem befejeződött valami, már hétfő van, elkezdjük az ilyenkor szokásos munkát, reggel hatkor indul a Reggeli gyors” – biztatta Arató éjfél után az első percekben már csak az interneten őket követő hallgatókat. A biztatás viszont feltehetően nem elsősorban a hallgatóknak, hanem saját maguknak és általában, a magyar sajtónak szólt. A szűkülő, ám még létező sajtószabadságnak, amelynek fontossága tekintetében legalább a sajtóintézményeknek kellene azonos hullámhosszon lenniük.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS