2021. február 28. vasárnapElemér
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A lengyel sajtó sötét napja: „így megtudhatja, hogyan nézne ki a világ független média nélkül”

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. február 17. 11:36, utolsó frissítés: 12:27

A lengyel kormány bejelentett egy új adónemet, ami úgy kiverte a biztosítékot a független média egy jelentős részénél, hogy egy napra elsötétültek.


„Itt most az ön kedvenc portáljának kellene lennie, de ma nem fog semmit sem olvasni rajta” – virítottak fehéren a szavak a szénfekete háttéren.

A lengyelországi néző döbbenten olvashatta tovább: „Így megtudhatja, hogyan nézne ki a világ független sajtó nélkül.” Megnézett egy másik online hírportált: „Itt a mi tartalmunknak kellene lennie. Ha a kormány terve sikeres lesz, akkor tényleg ilyen lesz” – olvashatta az ugyancsak fekete oldalon. Egy rádió honlapján hasonló: „Kedvenc honlapja lenne itt, de helyette az »alternatíva nélküli média« kampányt láthatják. Ezért elnézést kérünk az olvasóinktól és az üzleti partnereinktől. Megértésüket köszönjük. Olvassák el nyílt levelünket!”

Több tévécsatornán is fekete képernyőjén hasonló fehér mondatok úsznak, villognak: „Itt lenne a kedvenc műsorod”, de kedves néző, csak lenne, mert nincs: ilyen mikor nem választhatsz csatornát. Az egyetlen, ami fogható, olvasható, hallgatható, az a hatalmon lévő kormány álláspontját sugározza, s neked nincs más választásod. Nincs alternatíva. Nincs olyan médiafelület, amit te választhatsz.




Ez a „MÉDIA VÁLASZTÁS NÉLKÜL”. MEDIA BEZ WYBORU.

Ez nem egy Black Mirror epizód, hanem a lengyelországi független sajtóorgánumok összehangolt jelzése, amelyet február 10-én tartottak. A kampányban 45 médiacég számtalan orgánuma (online és nyomtatott lapok, rádiók, tévék, weboldalak) vett részt, amelyek 24 órán keresztül nem tettek közzé más anyagot. Lengyelországban egy teljes napig nem működött a független média egy jelentős része.

A kampányban részt vállalók ugyanakkor közzétettek egy nyílt levelet a lengyel hatóságoknak és politikusoknak címezve. E szerint az új adónem bevezetése ellen tiltakoztak, amelyet a lengyel kormány a koronavírus-járványra hivatkozva vezetett be: ez pedig 2-15 százalékosan megadóztatja a magán médiapiac reklámbevételeit – a médiacégek és a reklámok forgalma függvényében.

„Szolidaritási adó” a járványhelyzetben

A lengyel kormány álláspontja szerint ez egyféle „szolidaritási adó”, amellyel a cégek hozzájárulnának a lengyel egészségügy és kultúra anyagi nehézségeinek az enyhítéséhez – amelyek a pandémia miatt nehéz helyzetbe kerültek – derült ki Piotr Müller kormányszóvivő nyilatkozatából.

Elmondása szerint több Európai Uniós tagállamban létezik ilyen törvény, illetve egyelőre még csak egy tervezetről van szó, amit még alá kell írjanak a miniszterek, hogy hatályba léphessen. Ugyanakkor megérti a tiltakozó akciót, hiszen – meglátása szerint – „mindenki el akarja kerülni az adófizetést”.

Egyébként a kormány a törvény életbe léptetése után közel 800 millió złotyit (valamivel több mint 178 millió euró) szedne be a médiacégektől, amelynek 50 százaléka menne az egészségügyi alapba, 35 százaléka a kormány által kezelt alapba, amely a „média területén a nemzeti kultúrát és hagyományt” támogatná, illetve 15 százalék a lengyel emlékművek fenntartására – írja összefoglalóan a Financial Times.

A független sajtó kiszorítása a médiatérből

A kormánytól független médiacégek és sajtóorgánumok szerint viszont más történik: a „magyarországi recept” szerint egyszerűen az ellenzéki, kritikus sajtót akarja a lengyel kormánypárt visszaszorítani, ellehetetleníteni, ezért szervezték a tiltakozó akciót és fogalmaztak meg egy nyílt levelet.

„Tiltakozásunkat szeretnénk kifejezni a nemrég bejelentett új médiaadóval szemben, amelyet félrevezetően „szolidaritási hozzájárulásként” emlegetnek, és amit a lengyel kormány a Covid-19 járvány elleni küzdelem ürügyén akar a rákényszeríteni a független lengyel médiára” – írják a nyílt levélben. Álláspontjuk szerint ha hatályba lép a törvény akkor:

1. Le fogja gyengíteni az országban működő médiumok egy részét, némelyek akár meg is szűnhetnek, így jelentősen korlátozza az embereket abban, hogy szabadon válasszák meg azt a tartalmat, ami őket érdekli.

2. Anyagilag korlátozná a minőségi és a helyi tartalom előállításának lehetőségeit. Ugyanakkor az ilyen tartalmakat előállító sajtóorgánumok összesen több százezer alkalmazott és azok családtagjainak a megélhetését jelenti, illetve a lengyel állampolgárok többségének nagyrészt ingyenes hozzáférést biztosít az információkhoz, és a szórakoztató- és sporteseményekhez.

3. Elmélyítené a lengyel médiapiac egyenlőtlenségen alapuló működését, mivel az állami média továbbra is 2 milliárd złotyi támogatást kapna, ellenben a magáncégeket közel 1 milliárdnyi adóval terhelnék meg.

4. Komoly előnybe helyezné azokat a vállalatokat, akik nem fektetnek be a lengyelországi helyi tartalmak előállításába, azokkal szemben akik ezt megteszik: a becslések szerint a kormány által "globális digitális óriásoknak" titulált vállalatok csak körülbelül 50-100 millió zloty adót kell majd fizessenek, míg a helyi tartalmat szolgáltató magán médiavállalatok 800 millió zlotyt.

„Ezért határozottan ellenezzük a járvány ürügyként felhasználását arra, hogy egy újabb, kivételesen magas terhet rójanak a médiára, ami olyan teher, ami a Covid-19 járvány vége után is velünk maradna” – áll a nyílt levélben.



A lengyel sajtószabadság látványos ellehetetlenítése a magyar mintára

A Riporterek Határok Nélkül szervezet adatai szerint, amely évente értékeli az államok sajtószabadságát, Lengyelországban a sajtószabadság látványosan hanyatlik. 2015-ben 180 ország között a 18-ik volt, viszont 2020-ra a 62-ik helyre csúszott le.

Viszonyítási alapként Románia 2015-ben az 52-ik volt, 2020-ban a 48-ik lett, míg például Magyarország 2015-ben is viszonylag rossz sajtószabadsággal a 65-ik helyen állt, de 2020-ra már a 89-ik helyen van – ennél rosszabb eredmény Európában csak Bulgáriában, Oroszországban és a Belorusz Köztársaságban van.

Amint a magyar, úgy a lengyel sajtószabadság hanyatlása is évek óta a nemzetközi szakmai szervezetek témája. A most bejelentett új adónem után az International Press Institute máris közzétett egy gyorsjelentést a lengyel sajtó állapotáról Hanyatló demokrácia: a lengyel sajtószabadság eróziója címmel. A tavalyi év november-decemberben készült jelentést több nemzetközi szakmai szervezet bevonásával állították össze (Article 19, European Centre for Press and Media Freedom, European Federation of Journalists, Free Press Unlimited és az Osservatorio Balcani Caucaso Transeuropa).

A dokumentum főbb megállapításai közé tartozik annak rögzítése, hogy 2015-től a lengyel sajtószabadság válságos helyzettel áll szemben, és a Covid-19 járvány alatt a hatalom lévő párt – az Jog és Igazságosság (PiS) – továbbra is támadja a független, kritikus sajtót, annak ellenére, hogy alapvetően a lengyel médiatér plurális és viszonylag magas a szólásszabadság szintje.

Ebben a helyzetben a Jog és Igazságosság (PiS)) pártja igyekszik kétfelé polarizálni a médiateret – erre szolgál az új adónem bevezetése is–: leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy igyekszik olyan helyzetet teremteni, ahol csak kormánypári és ellenzéki média létezik: ami súlyosan kikezdi a pluralizmust, s így a sajtószabadságot erodálja. A jelentés megjegyzi, hogy ez lényegében nem más mint a 2014-es magyarországi médiát megadóztató törvény másolása.

A lengyel kormány a törvény mellett számos médiacéget "foglyul ejtett", a befolyása alá kerültek a szabályozó testületek, a hirdetési ügynökségek, illetve a különböző infrastruktúra-rendszerek, így 2020 végére a médiatér és a társadalom polarizálása lezajlott. És ebben is a lengyelek a magyar kormánypárt taktikáját és eljárásait vették mintául. A jelentés kiemeli, hogy Lengyelországban a jelenlegi szélsőségesen polarizált társadalomban az újságírók folyamatos támadásoknak és veszélyeknek vannak kitéve a munkájuk miatt, ami az utóbbi években ijesztő mértékben normalizálódott.

Ez a szubtilis, de erősödő támadás a sajtószabadság ellen a Jog és Igazságosság populista ideológiájából ered, amely azt képviseli, hogy a párt vezetői képesek egyedül képviselni „a nép akaratát”, és monopóliumként az egyedüli képviselője az igazságnak – áll a dokumentumban, ami azt is megjegyzi, hogy megerősödött a nemi alapú diszkrimináció és zaklatás, azaz az újságírónőket folyamatosan támadják, illetve lejárató és hiteltelenítő kampányok zajlanak a független és külföldi erőforrásokból fenntartott sajtóorgánumok ellen.

Esetenként a hatóságok és kormányközeli intézmények nem akkreditálják az újságíróikat, vagy nem engedik be egyes a politikai nyilvános eseményekre. E mellett – amint ez Magyarországról ugyancsak ismeretes – egy olyan nyelvezetet használ a kormánypárt ami szerint az intézkedései azt szolgálják, hogy létrejöjjön egy „egyensúly”, mert a nemzeti média kisebb és el van nyomva. E mögött viszont a nacionalista ideológia dominanciára segítése rejlik, és a kritikus sajtó elhallgattatása, hiteltelenítése, felszámolása.

Ugyanakkor a jelentés azt is rögzíti, hogy bár Lengyelországban nem volt jellemző az újságírók fizikai bántalmazása, 2020. október és novemberében ez megváltozott – az akkor kezdődött tüntetések közben –, hiszen a hatóságok gyakran erőszakosan léptek fel az újságírókkal szemben, akkor is ha jól láthatóan viselték a „Press” feliratot. A hatósági erőszak a médiamunkások ellen abban tetőzött, hogy novemberben több sajtófotóst is letartóztattak.

A gyorsjelentés a következtetések között beidézi egyik interjúalanyát, aki szerint ami jelenleg tapasztalható, az „a sajtószabadság lassú haldoklása Lengyelországban”.

Nyitókép: Az elsötétült független médiumok képernyője között a lengyel kormányközeli tévé adása éppen Orbán Viktort mutatja. Forrás: Twitter, Maciej Sokołowski a TVN kereskedelmi csatorna brüsszeli tudósítója / via vilagterkep.atlatszo.hu.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS