2021. április 14. szerdaTibor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hasít a Szputnyik V, de mi van, ha Oroszország külpolitikai előnyszerzésre használja vakcináját?

hírháttér 2021. február 05. 15:02, utolsó frissítés: 15:48

A Szputnyik V volt az első vakcina, amit Oroszországban engedélyeztek, még 2020 augusztusában. Az Európai Gyógyszerügynökség februárban elkezdheti az oltás bevizsgálását. Az EU hezitál.


Most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az Eu oltásbeszerzési stratégiája nem a legsikeresebb. Mindeközben a Szputnyik V-ről is kiderült, hogy van olyan jó, mint bármelyik nyugati vakcina, azonban még mindig nem tiszta, hogy ez a két tény elég-e ahhoz, hogy az EU elfogadja-e azt, hogy Putyin éppen az oltásproblémák kapcsán tegyen szert újabb helyzetelőnyre.

Az EU-szerte vitatott kérdés: jól intézte-e a Bizottság a vakcinabeszerzéseket?


Sikertörténetnek ígérkezett, hogy az uniós országok közösen szerzik be az oltóanyagokat, ám egyetlen nagy káosz lett belőle, holott ez nem volt törvényszerű – írja a New York Times.

Az EU a járvány során bizonyítani akarta létjogosultságát, és ezért úgy határozott, hogy mind a 27 tagállam számára elérhetővé teszi a vakcinákat, tehát gazdagnak, szegénynek, kicsinek, nagynak, erősnek és kevésbé erősnek egyaránt. Úgy nézett ki, hogy a példátlan közös fellépés eredményeként a szerek kétféle értelemben is hatékonyak lehetnek: egyrészt megvédik a földrész 450 millió lakosát és segítenek újraindítani a gazdaságot, másrészt pedig megerősítik a szervezet egységét. Ám másként lett, és ennek egyik oka az elemzők szerint az Európai Bizottság döntési szempontrendszere, illetve az a fajta politikai kultúra, amely túlzottan kerüli a kockázatvállalást, ezért sokkal később és sokkal előnytelenebb körülmények között sikerült megkötni a szerződést különböző vakcinagyártókkal, mint akár az Egyesült Államoknak, akár Nagy Britanniának.


Az biztos, hogy a helyzet sokkal rosszabb volna, ha minden országnak magának kellett volna megharcolnia az oltószerért. De tagadhatatlan, hogy az EU-ban botladozik az oltási kampány, és nagyon sokan más források, más lehetőségek után néznek. Magyarország máris jóváhagyta az orosz vakcinával, a Szputnyikkal való oltást, és a kínai Sinopharm is az engedélyezett oltóanyagok listáján van. Ezzel Magyarország gyakorlatilag az első helyen áll a világon a legtöbb engedélyezett vakcinával. A New York Times cikke nyomán erről indult levelezés a Redditen.

Ezzel szemben pedig az EU botladozásai sok kritikát váltanak ki, amelyek a nacionalista, illiberális kormányfőknek a malmára hajtja a vizet. Most, amikor a világban a vakcina geopolitikai fegyver lett, nem kétséges, hogy Putyin és Hszi Csin-ping kihasználják ezt a helyzetet – állítják az elemzők. De még ennél is rosszabb az a benyomás, hogy az EU átállt a vakcinanacionalizmusra, ami szöges ellentétben áll a meghirdetett nyíltsággal.

Mit kell tudni a Szputnyik V-ről?

A Szputnyik V vakcina egy modern technológián alapuló vektorvakcina. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) fejlesztette, a vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak.

Az orosz oltóanyag üvegcséje. Fotó: Patricio Murphy/SOPA Images/LightRocket via Getty ImagesAz orosz oltóanyag üvegcséje. Fotó: Patricio Murphy/SOPA Images/LightRocket via Getty Images


A vektorvakcina-technológia lényege, hogy egy módosított sokszorozódásra nem képes vírusba ültetve juttatják be a sars-cov-2 tüskefehérjét kódoló gént. A hordozó vírus ebben az esetben egy humán adenovírus.

A vektorvakcinák esetében az a lényeg, hogy olyan ritka adenovírusba építsék be a tüskefehérjét, amellyel ritkán találkozik az emberi szervezet, ezért a vírus képes egy immunválaszt kiprovokálni. A Szputnyik V is erre a technológiára épít, akárcsak az AstraZeneca vakcinája, és az oltás beadását követően nemcsak a koronavírusra, hanem a hordozó vírusra is immunreakciót produkál szervezetünk.

Amikor tavaly augusztusban híre ment, hogy Oroszországban már jóváhagyták a koronavírus elleni oltást, az egész világ kételkedve fogadta a hírt, mivel a Szputnyik V névre keresztelt oltás nem ment át a szokásos tesztelési rendszeren. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy ez a felgyorsított folyamat nagyfokú kockázattal jár, és az esetleges mellékhatások, illetve a hatékonyság kérdésessége veszélyeztetheti az emberek bizalmát általában a koronavírus elleni oltások iránt.

Válasz a kételkedőknek: a Szputnyik nem marad el a nyugati oltószerek mögött

Aztán a héten a világ egyik legrangosabb orvosi folyóiratában, a The Lancetben közzétett klinikai vizsgálatok eredményei láttán a kommentelők, kételkedők elhallgattak, ugyanis kiderült, hogy a vakcina biztonságos és erős immunválaszt vált ki: a Szputnyik V mintegy 92 százalékos immunitást biztosít.
A Lancet-ben közölt tanulmány szerint a 92 százalékos hatékonyságot úgy állapították meg, hogy összehasonlították a koronavírussal fertőzöttek számát az oltott csoportban (14 964 alany) egy kontrollcsoporttal, amely placebót kapott (4 902 alany).

A koronavírus fertőzések mérése a második dózis beadásakor kezdődött, az első dózis után 21 nappal. A kutatók 16 tüneti COVID-19 esetet regisztráltak a vakcinacsoportban, szemben a placebo csoport 62 esetével. Fontos az is, hogy az oltott csoportban nem fordult elő "közepes vagy súlyos" koronavírus-fertőzés.

Orosz katonát oltanak be a Szputnyik V-vel. Fotó: Getty ImagesOrosz katonát oltanak be a Szputnyik V-vel. Fotó: Getty Images


Ez a hír, miszerint az oltás ugyanolyan hatékony, mint a nyugati vakcinák, a Pfizer és a Moderna, elégedettséggel tölti most el Közel-Kelet és Dél-Amerika államait, ahol jóváhagyták az oltást, és esetleg az EU döntéshozóit is álláspontjuk átgondolására késztetheti, hogy a megfeneklett stratégiájukon változtatni kíséreljenek.

Vissza a nemzetközi politikai színtérre

Az Unió hetekkel az angolok és az amerikaiak után kezdett bele a saját oltási programjába, és átlagosan a tagországok 100 főre levetítve 2,6 vakcinát adtak be, ez a szám az Egyesült Királyságban 12,5; az Egyesült Államokban pedig 8,8.

Ráadásul ellátási problémákkal is szembe kell néznie az Európai Uniónak a Pfizer-BioNTech, de főleg az AstraZeneca részéről. A cég ugyanis január végén jelentette be, hogy a tervezettnél 60 százalékkal kevesebb vakcinát tudnak szállítani, mivel fennakadás volt a belga üzemükben.

Éppen emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az orosz vakcina iránt. Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy nem kaptak még felkérést az orosz vakcina piaci engedélyezésére, de egyeztetnek a gyártóval.

Magyarország és Szerbia után most már talán Németország is szövetségre törekszik az orosz fejlesztővel, ezért az EU-ban egyre több olyan hangot hallani, amely fölveti a kérdést, hogy az Unió vezetői miért nem léptek kapcsolatba Moszkvával kezdettől fogva a közegészség érdekében. Angela Merkel német kancellár egy keddi tévéinterjújában azt mondta, hogy amennyiben az EMA engedélyezi az orosz vakcinát, akkor az Németországban is elérhető lesz, külön német hatáskörben nem tervezik az engedélyezését. Merkel azt is mondta, hogy telefonon biztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy adják be a kérelmet az Európai Gyógyszerügynökségnek.

Ahogy az EU legtöbb országában, úgy Németországban is komoly belpolitikai vita lett abból, hogy az EU által megrendelt vakcinák lassabban érkeznek, mint az amerikai vagy a brit piacra.

Magyarország egyébként január 22-én jóváhagyta a Szputnyik V-t. Az Orbán-kormány sürgősségi engedélyezési eljárásban hagyta jóvá az oltást, és ezáltal lehetővé vált, hogy megkerüljék azokat a szabályokat, amelyek szerint az új vakcinákat központilag kell értékelni az Európai Gyógyszerügynökségnél.
A POLITICO felvette a kapcsolatot az EU és az Európai Gazdasági Térség minden gyógyszerügynökségével. A válaszadók közül - Belgium, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Hollandia, Észtország, Írország és Spanyolország - egyik sem mondta, hogy kapcsolatba lépett volna a Szputnyik V oltást gyártó céggel. És állítólag egyik sem szándékozik. Kérdés az, hogy ez az elzárkózás hasznára válik-e az EU-tagállamoknak, vagy ellenkezőleg, messzibbre tolja ki a megfelelő átoltási szint és a nyájimmunitás elérését?

Vakcinából jóval kevesebb van egyelőre, mint ahány ember. Még az optimistább becslések szerint is legkorábban 2023 végére lehet csak elég embert beoltani a Földön ahhoz, hogy a járványt mindenütt felszámoljuk. Az EU-s tagállamok polgárai a világ első köréhez tartoznak az oltandók között, ez már biztosan látszik. Ettől persze nem mindegy, hogy 2021 nyarára, őszére vagy kora telére sikerül-e mindenkit beoltani.


Nyitókép: Marcos Brindicci/Getty Images

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS