GTI: Jelentősen visszaszorult a terrorizmus, de Nyugaton erősödött a szélsőjobboldal
Horváth-Kovács Szilárd 2020. december 03. 16:19, utolsó frissítés: 19:31Röviden összefoglaltuk a 2020-as Globális Terrorizmus Index nemzetközi jelentés eredményeit.
Az utóbbi öt évben világviszonylatban jelentősen csökkent a terrorizmus miatt megölt emberek száma, viszont még mindig markánsan jelen van a dzsihádista terrorizmus, illetve a nyugati kultúrkörben nőtt a szélsőjobboldali terrorizmus fenyegetése – derül ki a pénteken közzétett 2020-as Globális Terrorizmus Indexből.
Az Institute for Economics & Peace nemzetközi szervezet éves jelentésének – amely főként a 2014-2019-es globális helyzetet elemzi, de gyakran tágabb történelmi kontextusokat is figyelembe vesz – a következő fontosabb megállapításokra jutott:
- miután a terrorizmus következtében meghalt emberek száma 2014-ben tetőzött, 2019-re közel 60 százalékkal visszaesett a halálos áldozatok száma, 2018 és '19 között tovább csökkent 15 százalékkal, de így is 13.826 a megölt emberek száma.
- a terrorizmus által legjobban érintett térségekben is csökkent, például 20 százalékos csökkentés észlelhető a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, Oroszországban és Eurázsiában, Dél-Amerikában, illetve Dél-Ázsiában.
- miközben a terrorizmus a legtöbb érintett térségben csökkent, más térségekben elterjedtebbé vált, például a szubszaharai övezetben 10 államból 7-ben növekedett a mértéke és a halálos áldozatok száma.
- a terrorizmus elterjedésében a legjelentősebb növekedést az afrikai Burkina Fasoban és Sri Lankán mérték.
- ugyanakkor még mindig Afganisztán az az ország, amelyet a legerőteljesebben meghatároz a terrorizmus, ahol három év után először regisztráltak némi csökkenést a halálos áldozatok számában.
- Nyugaton a szélsőjobboldali terrorizmus mértéke nőtt, míg 2010-ben csak egy terrortámadásról beszélhettünk, 2019-ig 49 eset volt.
A Globális Terrorizmus Indexe rögzíti, hogy a jelenség leginkább Afganisztánban és Nigériában van jelen, mindkét országban több mint ezer embert öltek meg terror-akciókban. Ugyancsak döntő a terrorizmus Irakban, Szíriában és Szomáliában.
Bár globálisan egy csökkenő tendenciáról beszélünk, a terrorizmus még mindig egy jelentős fenyegetés: 2019-ben 63 ország területén regisztráltak halálesettel járó terror-akciókat.
„Amint az új évtizedbe lépünk, a terrorizmus újabb veszélyeit látjuk. A nyugaton emelkedő szélsőjobboldali terror, illetve az (afrikai) Sáhil öv romló helyzete az elsődleges példák. Mint láthattuk, ehhez még hozzáadódnak azok a támadások, amelyek nemrég Franciaországban és Ausztriában történtek, ami jelzi, hogy számos kis csoportnak még mindig aktívan vonzóak az ISIL-hez köthető elképzelések. Hogy ezeknek a hatásmechanizmusait megtörjük, nagyszabású kezdeményezésekre van szükség: meg kell törni a média-csatornáikat, az online közösségi médiáikat, megszakítani a finanszírozásukat, és csökkenteni a szimpatizánsait” – mondta Steve Killelea, a szervezet vezetője.
A felmérés több tényezőt is figyelembe vett a kutatásban, például az országokra eső esetek számát, a haláleseteket, a sérültek számát, illetve az anyagi károkozást. A leghalálosabb terroristáknak a Talibánok bizonyultak, bár ebben az esetben is megfigyelhető egy 18 százalékos csökkenés a halálos áldozatok számát illetően. Az ISIL ereje és befolyása továbbra is csökkenő tendenciát mutat a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ugyanakkor a terrorista csoportjaik továbbra is aktívak maradtak világszerte: legkevesebb 27 országban több mint ezer ember halálát okozták a sejtek terror-akciói. Ugyancsak ők tehetők felelőssé a szubszaharai övezetben megnövekedett terrorizmus 41 százalékáért.
Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Óceániában a dzsihádista támadások mellett számottevően megerősödni látszik a szélsőjobboldali terrorizmus, 2019-ben 89 ember életét oltották ki. A jelentés megjegyzi, hogy ez a tendencia azt is jelzi, hogy az utóbbi évtizedekben csökkent a nyugati társadalom szélsőségekkel szembeni ellenállóképessége. Mi több, a Covid-19 világjárvány okozta gazdasági megtorpanás tovább erősíti ezt a trendet, mivel növeli a politikai instabilitást és az erőszakot.
Így annak ellenére, hogy a pandémiát megelőzően visszaszorulóban volt a terrorizmus, a Covid-19 miatt kialakult válsághelyzetek az anti-terrorizmus elé is új kihívásokat állítottak: a jelentés szerint a veszélyek leginkább a észak-afrikai, közel-keleti és szubszaharai övezeteket érinthetik leginkább.
Thomas Morgan, a szervezet egyik kutatója megjegyezte, hogy „2011 és 2019 között a lázadások és az erőszakba torkolló tüntetések száma Nyugaton 277 százalékkal növekedtek. Komoly aggodalmakkal tekintünk a gazdasági helyzet romlására, mely még több embert fog elidegeníteni és a szélsőséges propagandák felé taszítani.”
A globális terrorizmus visszaszorulása a gazdaságot érintő negatív hatásait is csökkentette 25 százalékkal, amelyet 16,4 milliárd amerikai dollárra becsülnek.
A többi erőszakos tettekhez képest, mint amilyen a gyilkosság, fegyveres konfliktus vagy a katonai kiadásokhoz a terrorizmus csak egy kis százalékát képezi a globális erőszak anyagi terhének, amely a becslések szerint több mint 14,5 trillió dollárt tesz ki. Ugyanakkor – jegyzi meg a jelentés – a terrorizmus gazdasági hatása sokkal erőteljesebb, mivel a számok nem veszik figyelembe az indirekt hatásait, mint amilyen az üzlet, a befektetés vagy a biztonsági szervek költségvetései.
Európa
Európában 36 országból 23-ban volt jelen a terrorizmus 2019-ben, így a harmadik legbiztonságosabb térségnek számítunk, Közép-Amerika és a Karibi-térség, Oroszország és Eurázsia után. A tavalyi évben nyolc állam helyzete romlott a kontinensünkön, és öt állam esetében mutatkozott változás.
A térségben 2019-ben 58 terrorista akcióban megölt embert tartanak számon, amelyek közöl 40-et Törökországban gyilkoltak meg: miközben Törökországban is csökkent a terrorizmus jelensége 2015-től, még mindig ott található a legnagyobb terror-fenyegetettség. A jelentés szerint a kormány és a rendőrség elleni terror-akciók 60 százalékkal visszaestek 2019-re, a civil lakosság elleni akciók egy 8 százalékos növekedést mutatnak.
Az Egyesült Királyság a második leginkább érintett ország, ahol 2019-re egy 17 százalékos csökkenés mutatható ki. Ugyanakkor 2018-ban csak két halálos áldozat volt, 2019-ben négy ember veszítette életét terrortámadás következtében, amelyek közül három haláleset volt a dzsihádista terrorizmushoz köthető. A legtöbb támadás Észak-Írországban történt, ahol 69 incidenst regisztráltak, és amelyek a katolikus republikánusok (a megújult IRA) és a protestáns unionisták ellenségeskedésének tudhatóak be.
A téma szempontjából a legjelentősebb javulást Bosznia-Hercegovina érte el 2019-ben, illetve Ausztria és Svédország. Bosznia-Hercegovinában mindössze két támadást regisztráltak, míg az azelőtti évben hatot, 2002 óta összesen 24 támadás történt, amelyeket egyetlen szervezet sem vállalt fel, viszont ötöt muszlim szélsőségesnekhez, és egyet a Wahhabi Mozgalomhoz kötnek. 2002 és 2019 között hét halálos áldozatról tud a jelentés, de mindenik 2019-nél korábbi támadáshoz kapcsolódik.
Ausztriában 2019-ben nem regisztráltak terrortámadást – a 2020-as nem került bele a jelentésbe, amelynek négy halálos áldozata volt – és Svédországban is csupán egyetlen akcióról tudnak, de akkor sem volt halálos áldozat: ami nagy javulás az azelőtti négy, illetve hat évhez képest. Ezt természetesen némileg árnyalja a 2020-as bécsi terrortámadás, Svédországban pedig megemlítik a szélsőjobboldali iszlámellenes támadást Malmöben.
Norvégiában, Dániában, Magyarországon és Hollandiában 2019-ben enyhén romlott a helyzet a jelentés szerint.
Norvégiában egy halálos áldozattal járó terror-akciót említenek 2019-ből, amelyet szélsőjobboldali terrorista követett el, aki a baerumi mecsetet is megtámadta.
Dániában két esetről tudnak, bombatámadásokról Koppenhágában, viszont nem volt halálos áldozat, és az akciókat sem vállalta egyetlen terror-szervezet sem. 2002-től Dániában összesen tíz támadás történt, két halálos áldozat volt – mindkettő korábbi dzsihádista terrortámadás áldozata.
Hollandiában 2014 óta minden évben legalább egy terrortámadás történt, 2019-ben négy halálos áldozatról számol be a jelentés, amelyek közül egy a dzsihádista ultrechti támadás áldozata, kettő ismeretlen tetteseké, a negyediket pedig állatjogvédő szélsőségesekhez kötnek.
Magyarországon 2019-ben egy esetet említ a jelentés – amelyben vállaltan neonácik gyújtogattak, és rongáltak az Auróránál –, megjegyezve, hogy az azelőtti két évben nem történt terrortámadás.
A jelentés szerint Románia nem érintett a terrortámadásokban.
A teljes 2020-as Globális Terrorista Index itt olvasható.
Nyitókép: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.