2020. december 6. vasárnapMiklós
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Senkinek sem jó, hogy a magyar és lengyel kormány blokkolja az uniós költségvetést, de mit lehet tenni?

k. á. 2020. november 18. 09:46, utolsó frissítés: 10:18

Egyelőre mindenki csak nyilatkozgat, de az biztos, hogy a magyar és lengyel kormány nagyon komoly válságba sodorták az EU-t.


A lengyel és a magyar kormány megvétózták az EU hét évre szóló új költségvetését és azt a helyreállítási alapot, amelyet az Unió a koronavírus által okozott károk enyhítésére szánna, és amelyre a legtöbb országnak, főleg a déli tagállamoknak, hatalmas nagy szüksége van. A magyar és a lengyel kormány problémája, hogy a kifizetéseket jogállami feltételek betartásához kötnék.

A magyarok és lengyelek a brexit-feszültségek óta nem látott válságot okoztak ezzel az uniónak, amelynek megoldást kell találni valahogy a kérdésre, különben hetekkel vagy hónapokkal elhúzódhat ez a probléma.

Manfred Weber, a legnagyobb EP-párt, az Európai Néppárt frakcióvezetője például azt mondta, hogy “ha Magyarország és Lengyelország komolyan hajlandó blokkolni az EU teljes finanszírozását és a koronavírus-válságból való kiemelkedést szolgáló szolidaritási elemet is, csupán azért, mert önző módon kizárólag a nemzeti érdekeiket követik, akkor az EU súlyos válságba kerül"

Sokan mások is azonnal kritikusan szólaltak fel, Donald Tusk, az EPP alelnöke például azt monda, aki a jogállamiság ellen van, az Európa ellen van. Ha meg ennyire támadják saját pártcsaládján belül a Fideszt, akkor elképzelhető, mi jöhet még más pártcsaládok politikusaitól.


Egyelőre azonban még nem tudni, a két szembemenő autó közül melyik sofőrje rántja hamarabb el a kormányt.

A meghatározó nyugati lapok, így például a New York Times, az EU zsarolásáról írnak, a magyar kormánypárti lapok azt magyarázzák, hogy nem is a jogállamiságról van itt szó, sokkal inkább arról, hogy az EU rá akar erőszakolni bizonyos ideológiákat a tagállamokra.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a megoldás, kedden beszélgettek az EU-s igazságügyi miniszterek egy konferencia keretében, szerdán pedig a miniszterelnökök, és próbálják meggyőzni majd Orbánt és Kaczinskyt, hogy menjenek bele a megállapodása. A hírek szerint maga Angela Merkel kancellár is győzködte Orbánt, de az hajthatatlan: vagy mennek a levesbe a jogállamisági kitételek, vagy nem lesz költségvetés.

Ha nem lesz megállapodás, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne folyósítanának uniós pénzeket, a kohéziós és agrártámogatások például érkeznének továbbra is, az előző költségvetési ciklus megállapításai szerint. Mivel azonban a britek kiszálltak az unóból, így az általuk eddig befizetett összeggel kevesebbel lehet gazdálkodni, tehát nem tudni, mennyi is lehet az annyi. Ezen felül elég sürgős lenne az 1800 milliárd eurós helyreállítási alap számos országnak, a késlekedés munkahelyek elveszítésével jár.

Érdemi megoldást a következő napok nemigen fognak hozni, az Európai Parlament, amely a legszigorúbb jogállamisági feltételeket szeretné, komoly nyomást helyez a bizottságra és a soros német EU-elnökségre. A maga nemében maga is vétóz, vagy azon feltételek szerint történik meg a jogállamisági kérdés, ahogyan ők szeretnék, vagy ők sem fogják megszavazni a költségvetést.

Hogyan szeretnék megregulázni a rosszalkodó tagállamokat?

A parlament ugyanis nemrég egyezett meg az Európai Unió Tanácsával. A teljes javaslatcsomag még nem nyilvános, az EP két raportőre azonban nemrég egy sajtótájékoztatón elmondta, mire lehet számítani: nem csak a jogállamiság rendszerszintű megsértésénél, hanem egyes esetek kapcsán is eljárás lenne indítható egy ország ellen, és az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel szavazhatna arról, hogy szankcionálja az adott tagállamot.

Ha egy tagállam megsértené a jogállamiságot, a bizottság küldene egy értesítést neki, ekkor a tagállamnak három hónap állna a rendelkezésére, hogy válaszoljon. Ha a bizottság úgy dönt, hogy továbbra is probléma van, akkor egy javaslatot küld az Európai Unió Tanácsának arról, hogy milyen pénzeket szeretne éppen megvonni a tagállamtól. A tanács egy hónapon belül döntést kellene hozzon, ez szavatolná, hogy ne mismásolják el évekig bizonyos ügyek rendezését. A javaslat annyiban előnyös, hogy itt aztán senkinek sem lenne lehetősége vétózni. Ha a miniszteri tanács 55 százaléka úgy döntene, hogy meg kell vonni a pénzeket, akkor megvonják.

Fontos még, hogy az EU szavatolná, hogy az önkormányzatok akkor is megkapják a pénzeket, ha egy adott tagállam éppen büntiben van. Tehát a gyakorlatban, ha egy önkormányzat például megnyert egy infrastrukturális támogatást egy pályázaton, akkor azt az ország elosztószervének folyósítania kell neki, ha ezt nem teszi, az illetékes önkormányzat panaszt tehet az Európai Bizottságnál.

A patthelyzet egy lehetséges feloldása az lenne, amiről elviekben egyre többen kezdenek beszélni az unió magas szintjein: hogy akár le lehetne választani a jogállamisági mechanizmusok számon kérését a költségvetés kérdéséről, és akkor a magyar és lengyel kormánynak már nem lenne ürügye arra, hogy vétózzon.

A patthelyzet lehetséges feloldása

A folyamat úgy nézne ki, hogy jövő héten a parlament megszavazza a jogállamisági számonkérést, utána pedig szavazhat róla az EU EU-ügyi minisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsa is. Ha ez a két szerv elfogadná a fent vázolt metódust, akkor akár jövő év januárjától életbe is léphetne.

Ebben az esetben simán visszaüthetne a magyarokra és a lengyelekre a mostani vétóval való fenyegetésük, hiszen túl sok barátot nem szereznek vele, és nehéz lesz majd szövetségeseket találni, ha esetleg terítékre kerül a büntetés.

Könnyen lehet azonban, hogyha ezt a megoldást tolnák előtérbe, akkor utólag Magyarország és Lengyelország bírósághoz fordulna, ugyanis nem világos, hogy a költségvetési folyósításra lehet-e utólagos jogalkotást hozni, egy ilyen perbe meg kockázatos lenne belemennie az uniós szerveknek, hiszen kiderülhetne, hogy jogtalanul kérik számon a jogállamiságot.

Egyelőre tehát az üzengetéseken kívül nem látszik a helyzet feloldása, december 10-én EU-csúcs lesz (már ha lesz, a járvány miatt), talán ott majd sikerül valahogyan meggyőzni a magyarokat és a lengyeleket, hiszen az új EU-költségvetés létrejötte alapvetően az ő céljuk is.

Címoldali kép: pixnio.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS