Hangfelvételek szivárogtak ki arról, miként megy a szerkesztői munka a magyar köztévénél
szerk. 2020. november 12. 18:08, utolsó frissítés: 18:33"Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják" - így a vezető szerkesztő az MTVA-nál.
„A következő a szituáció: mindenki tisztában van vele, hogy május végén európai parlamenti választások vannak, és biztos vagyok benne, hogy senkit nem ér váratlanul, ha azt mondom, hogy ebben az intézményben ... nem az ellenzéki összefogást támogatják. Ha ez a kijelentés valakit váratlanul ér, az most menjen haza. Akit nem ér váratlanul, azoknak az a kijelentés sem lehet váratlan, hogy az intézmény, ha támogatja, az azt jelenti, hogy ennek megfelelően dolgozunk mindannyian. Nincs kérdés. A jövőben olyan kérdés sincsen, hogy milyen anyagot szeretnék kérni. Olyan kérdés sincsen, hogy hogyan kell megírni azt az anyagot. Aki nem tudja, az is elmehet és nem kell többet jöjjön ”
Így instruálta az M1 hírcsatorna külpolitika rovatának vezető szerkesztője, Bende Balázs egy 2019. március 25-i köztévés értekezleten a munkatársait. Az eligazításról, illetve az MTVA külpolitikai rovatára átterjedő külső befolyásról a Szabad Európa közölt (eddig) két részes összefoglalót.
Az elsőben általánosan mutatják be a szerkesztőségi munkát, míg a frissen publikált másodikban egy konkrét példa, a 2019-es EP-választási kampány vonatkozásában. A közmédia egyik szerkesztőségi értekezletéről kiszivárgó hanganyagokon Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetője és Németh Zsolt csatornaigazgató a beosztottjaihoz beszélt.
Az írásokban a rovat három munkatársa osztotta meg a tapasztalatait. Mindhárman a Híradó számara készítettek összeállításokat, amelyek aztán nem csak az M1-en mentek le, hanem a Duna Tv-n is, esetleg az MTVA-hoz tartozó rádiók is elkérték.
Az egyik megszólaló elmondása szerint eleinte nem volt olyan téma, amivel egyáltalán ne lehetett volna foglalkozni. Mindent be lehetett mutatni, "csak a megfelelő módon, és egyeztetés után". Idővel azonban ez megváltozott, tiltott témának számított például a különböző emberjogi mozgalmak. És évről évre csak egyre szaporodtak a szerkesztői instrukciók.
„A felelős szerkesztők megszűrik a témákat. Ami kényesebb anyag, azt olyannak adják, akiről tudják, hogy kérdés nélkül meg fogja csinálni” – idézi az első összeállítás P-t. Ugyanakkor az is előfordult, hogy a már leadott riportból húzott ki a napi szerkesztő részeket. "A klímamozgalomról készült anyagból például rendre kivágták Greta Thunberget vagy előre szóltak, hogy be se tegyük őt. Ilyenkor persze lehet arra hivatkozni, hogy túl hosszú lett az anyag, de ezek a kivágások elég tendenciózusak voltak. Olyan anyagom is volt, ami végül egyáltalán nem került adásba” – magyarázta P.
Az összefoglalóból az derül ki, hogy a napi szerkesztők általában "elmagyarázták", hogyan kell kinéznie egy-egy anyagnak, többnyire virágnyelven. „Soha nem fogalmaztak konkrétan úgy, hogy »tudod a Fidesz érdekei szerint, dolgozunk és ezt így kéne«, hanem úgy, hogy »hát, igény támadt erre«, meg ilyenek… a maffiában lehet hasonló, gondolom...”
A források elmondása szerint rendszeresen előfordult, hogy egyenesen a csatornaigazgatótól, Németh Zsolttól érkezett a kérés. F. ugyanakkor biztos abban, hogy kívülről érkező kéréseket kellett teljesítsenek, mert "nem egyszer elhangzott Németh Zsolt szájából, hogy »azt mondták nekünk«" Ugyanakkor az is előfordult, hogy emailen érkeztek utasítások arról, milyen anyagoknak kellene mindenképp lemenjenek a Híradóban, illetve mi az a téma, amivel nem szabad foglalkozni.
F. emlékei szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás jelentette a fordulópontot, addig kevésbé tartották fontosnak a külpolitikát. "Mi is követtük a mainstreamet, nem vettük komolyan Donald Trumpot. Aztán valaki valamelyik minisztériumban a fejére csaphatott, hogy Trump és Orbán politikája mennyire hasonlít, és onnantól nekünk is ehhez kellett igazodni. Ekkor dönthették el, hogy a külpolitikai rovat sem lehet szabad. Ki is mondták, hogy ha Trump egyik gyűlésén kevesen vannak, akkor azt inkább ne mutassuk meg" - nyilatkozta.
Utasították arra is, hogy ne használják a menekült kifejezést, máskor meg azt tiltották meg, hogy egy pártról elmondják szélsőséges, adott esetben utasításba kapták, hogy tegyék bele az anyagba, külföldi lapok Soros Györgyöt sejtik a menekültekkel kapcsolatos események mögött. A 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”.
„Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberektől negatív képet alkothatnak a nézők” – magyarázta P., hogy mit vártak el. És nem csak a témát adták meg, hanem azt is, miként kell azt feldolgozni. Megvolt a "recept". Mindig egy durva jelenettel kellett kezdeni, majd elmondani mennyi ember érkezett már Európába, és a balkáni útvonalon még "további milliók vannak úton, akik majd mind Magyarország határain fognak kopogtatni". Olyankor is kellett "migránsos anyag", amikor semmi érdemleges nem történt.
„Mindenképp elő kellett keríteni valamit. Legalább tízszer lement a Híradóban egy olyan, a YouTube-ról letöltött videó, amiről nem tudtuk kideríteni, valódi-e. Az is előfordult, hogy betelefonált egy néző Németországból, hogy egy híradós riportban olyat mutattunk be, ami valójában nem történt meg. Helyreigazítás viszont soha nem volt” – mondta S.
Így mutatja be szemléltetésként a Szabad Európa az elején már idézett (egyik) hangfelvételt. A március 25-i értekezletről kiderült hangfelvételen Bende Balázs határozott instrukciókat ad a beosztottjainak, hogy kell dolgozzanak az EP-kampány alatt. A vezető szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, attól kezdve nem lehet "töltelék anyagokkal" megúszni a munkát, "aki be van osztva, rá kerülhet a sor, hogy a megfelelő narratíva, megfelelő módszer és irányvonal mentén anyagot kell írnia".
Az értekezleten második felében részt vett Németh Zsolt is. Az egyik kérdésre, amely azt firtatta, hogy mennyire szabad a híradósoknak minősítő jelzőket használni, például nevezhetnek-e valakit szélsőségesnek. Erre a kérdésre Németh Zsolt javasolt egy egyszerű megoldási technikát. Csak meg kell hívni egy megfelelő szakértőt (példájában a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatóját, Szánthó Miklóst említi), aki már fogalmazhat határozottan. A Szabad Európa összeállításában további felvételrészletek is vannak, ide kattintva azokat is meg lehet hallgatni, hogy folyik a munka az MTVA-nál.
A írásban felidézik, hogy miután 20 milliárd forinttal megemelték költségvetését, a 2021-es, választások előtti évben már 97 milliárd forintos költségvetési támogatást kap a közmédia. Ezt még kiegészítik az évközi kormányzati támogatások és a hirdetési bevételek, jövőre tehát több mint százmilliárd forintból gazdálkodhatnak.