2021. december 1. szerdaElza
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán Trumpnak, Orban Bidennek drukkolhat

k. á. 2020. november 03. 11:41, utolsó frissítés: 2020. november 04. 08:56

Amerikai elnökválasztás, zanzásítva:


Lehet, hogy egy vagy néhány napon belül, de az is lehet, hogy csak hónapok múltán derül ki, hogy Donald Trump marad vagy Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. Az első mondat hitelességét nem az adja, hogy például 2000-ben csak egy hónap elteltével derült ki pontosan, hogy ki is lett az elnök, hanem inkább az, hogy akkora a megosztottság az országban, hogy rosszabb esetben januárig várni kell az eredményre.

Feszült kampányon vannak túl a felek: nemrég egy Mad Maxbe illő jelenettel szorították le Bident kampánybuszát a Trump-rajongók. Az Egyesült Államokban eddig nemigen történtek ilyesmik, igaz, olyan sem, hogy megkérdezzék az embereket, elfogadható-e az erőszak is, ha a másik oldal jelöltje nyer: több mint negyven százalékuk mondta mindkét oldalon, hogy igen. A társadalom nem csupán polarizált tehát, hanem gyanakvó is, és egyre kevésbé hajlandóak elfogadni, hogy a másik oldal is azt a demokráciát képviseli, amire vágynak. Erre csak rájön, ha Trump felszólítja híveit, a széljőjobb Proud Boysot: álljanak készen a választásra.


De lássuk hogyan is működik a választás:

Amerikában két párt létezik valósan: a demokraták és a republikánusok. Vannak mások is, de érdemben nincsenek. Szóval a két nagypárt négyévente megtartja a saját előválasztásokat, ahol delegáltakat választanak, akik majd a jelölteket támogatják. A hivatalban levő elnöknek általában formaság részt venni egy ilyenen, Trumpnak könnyű dolga volt, érdemi kihívója nem is akadt. A demokraták oldalán nagy volt a tolongás, sokáig szorosnak mondható volt a verseny Joe Biden (Obama egykori alelnöke) és a párt fősodrától balra álló, önmagát demokratikus szocialistának valló Bernie Sanders vermonti szenátor között, Sanders és a hozzá közel álló radikálisabbak némiképpen balra is tolták a demokraták fővonalát (például a klímaváltozás vagy a menekültstátuszok terén), de ha Biden hivatalba kerül, akkor derül ki igazán mennyire.




Na mármost a kormányt nem közvetlenül választják meg, hanem az államok annak fényében küldenek elektorokat, hogy kit szavaznak meg náluk. Így a legnagyobb államokban gyakorlatilag az összes elektor a győzteshez kerül, kisebb államokban eloszolhatnak ezek. Belőlük áll össze az elektori gyűlés, amelynek 538 tagja van. Aki megszerzi ezek többségét az lesz az elnök. Elvileg.

A felfokozott politikai helyzet tovább ront a dolgokon. Hillary Clinton például nyíltan megkérte Bident, hogy a választás éjszakájának eredményei alapján még ne deklarálja Trumpot győztesnek, Trump is nyilatkozott olyat, hogy ha Biden nyer, nem fogadja el a győzelmét. Ráadásul több demokrata kormányzó is mondta, hogy amennyiben megint az lesz a helyzet, hogy Trump kevesebb szavazattal nyer szövetségi szinten, mint ahogy négy éve, de több elektor szerez, ők bizony nem hajlandók republikánus elektorokat küldeni.

A felmérések azt mutatják, Bidennek nagyon nagy előnye van, Trumpnak meg kvázi csoda kéne. Igen ám, csakhogy négy éve is Hilary Clinton előnyét jelezték a pollok, aztán a végén Trump pezsgőzhetett. Annyi a különbség most, hogy négy éve a nagy csatatereknek számító billegő államokban (pl. Arizona, Florida, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania és Észak-Karolina) nem volt egyenletes Clinton vezetése, most Bidené az, igaz, van ahol hibahatáron belül vezet, de az elmúlt hetek Trumpnak minden mérésben kvázi csökkenést mutatnak. Ennek ellenére bőven nincs lefutva a mérkőzés.

Trump esélyének soványodásához hozzájárulhat maga a koronavírus-járvány is. Bár Trump az elején nem hitt a vírusban, és alhíreknek nevezte az erről szóló tudósításokat, a járvány nagyon intenzíven csapott le az országra, és ezzel együt érkeztek annak gazdasági következményei is, amely egy komoly adut ütött ki Trump kezéből, hiszen kritikusai nagy része is egyetértett abban, hogy erős fellendülés volt az elnökség első három éve alatt.

Mindenesetre eredményt kedd éjszaka talán még ne várjunk, egyrészt nagyon-nagyon sok a levélszavazat, a járvány miatt is, de amúgy is egyre népszerűbb ez a megoldás, körülbelül százmillióan szavaztak így, idő lesz összeszámolni.

Na de mire számítsunk itt keleten?

Romániában nagyjából semmire, hiszen az országnak rendkívül stabil a kapcsolata az Egyesült Államokkal, és ezen nem szokott változtatni az elnök személye. A román politika atlantista és elkötelezett nyugat felé, nem kacsingatunk (talán a PSD-t leszámítva) sem az orosz medve, sem az illiberalizmus felé.

Annál több tartani valója van például nyugati szomszédunknak, ahol Orbán Viktor (miniszterelnökhöz meglehetősen szokatlan módon), nyíltan állást foglalt Donald Trump újraválasztása melletti szükségességben. Ez egyáltalán nem véletlen, Obama elnök idején volt utoljára olyas, hogy komolyan felléptek Magyarországgal szemben Washingtonban, akkor egy sor diplomatát tiltottak ki, és komolyan megrendült az Orbán-kormány népszerűsége. Aztán jött Trump és az “ikerkapcsolat” közte és Orbán között. Ha Biden nyer, akkor ismét kemény kritikust kaphat a magyar kormány, ebből egy kis ízelítőt kaphattunk már nemrég, amikor az elnökjelölt gazembernek nevezte Orbánt és társait, akik kizárólag diktátorok voltak.

Románia számára, mint már említettem, nincs közvetlen tétje ennek a választásnak, közvetett viszont annál inkább. Míg Biden az Unióval való szoros együttműködésre törekszik, és Oroszország féken tartását is sokszor emlegette, addig Trump az elmúlt években rendre összekapott az Unió erős államainak vezetőivel, továbbá NATO hagyományos működéséről is szerepéről sincs túl jó véleménnyel, cserébe rávett minden tagot, hogy fektessen be rendesen a hadi fejlesztésekbe. Trump külpolitikájáról általában nehéz beszélni, de úgy tűnik, inkább Kínára fókuszál az oroszok helyett, országunknak meg geopolitikai érdeke hogy visszaterelődjön a vigyázó szem.

Amik kissé mégis Biden mellett szólnak

2020. szeptember 18-án meghalt Ruth Bader Ginsburg, a legfelsőbb bíróság egyik bírája, a liberális szárny vezetője. A szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell republikánus szenátor azonnal kijelentette, hogy a Merrick Garlandra vonatkozó precedens működésképtelen, és hogy a helyettesről a lehető leghamarabb szavazni kell. Az elnök, az alelnök, és a kongresszus számos republikánus tagja kijelentette, hogy a közelgő választások eldöntéséhez teljes Legfelsőbb Bíróságra van szükség.
2020. szeptember 26-án Trump elnök a konzervatív, már-már keresztény fundamentalista Amy Coney Barrett-et jelölte a legfelsőbb bíróság tagjának. Akit a szenátus 2020. október 26-án meg is választott, Mindez elég nagy botrányt kavart, tekintve, hogy például Obamának utolós évében nem engedtek lebfelsőbb bírát kinevezni.

Trumpot az sem segíti túlságosan, hogy a képviselőház 2019-ben alkotmányos vádat emelt ellene, s ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő elnök ellen az első ciklusa alatt vádemelési eljárást kezdeményeztek, miközben második ciklusára készült. Azzal gyanúsították, hogy segített beavatkozni Clinton ellen a választásokba, de aztán a republikánus szenátusi többség leszavazta, Trump meg nyugodtan kiabálhatott boszorkányüldözést.

Biden mellett szól, hogy alelnöke, aki tekintve Biden korát, még simán elnök is lehet a következő ciklusban egy fekete nő, Kamala Harris, ez pedig várhatóan nagy mobilizációs hatással lesz a kisebbségre. Minden esetre ha Biden nyerne, először lenne női alelnöke az Államoknak.

Címoldali kép: U.S. Embassy Kyiv Ukraine/flickr

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS