2020. december 6. vasárnapMiklós
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Freedom House: több ország korlátozta az internetszabadságot a járvány időszakában

Szemle 2020. október 21. 14:56, utolsó frissítés: 14:58

Legkevesebb 20 országban a pandémiát használták fel indokként a szólásszabadság korlátozására ködösen körülírt vagy szándékosan tágan értelmezhető korlátozások alapján.


A kormányok világszerte megfigyelés kiterjesztésére és a kritikus hangok elhallgattatására használták fel a koronavírus-járványt - áll a Freedom House jogvédő szervezet éves jelentésében.

Az internet szabadsága 2020, a járvány digitális árnyéka címen kiadott felmérés 65 államban vizsgálta, hogy mi veszélyezteti a Covid-19-járvány közepette a világhálóhoz való hozzáférést, a szabad véleménynyilvánítást, a személyes adatok védelmét és az interneten folytatott tevékenység szabadságát.

A leginkább szabad államoknak Izland és Észtország bizonyult, a harmadik helyen álló Kanada pedig megelőzte Németországot, Nagy-Britanniát és Franciaországot.

Biometrikus adatgyűjtés és mesterséges intelligencia


A Freedom House szerint a világjárvány árnyékában sok kormány fokozza az adatgyűjtést, cenzúrázza a kritikus hangokat, és új technológiai rendszereket épít ki a társadalom ellenőrzésére. Az emberi jogok szempontjából új kockázat a közegészségügyi válságra adott válaszként a mesterséges intelligencia gyors és ellenőrzés nélküli bevezetése, valamint a biometrikus adatok alapján történő megfigyelés.

A térképen zölddel jelölték a szabadnak minősített, barnával a részlegesen szabad és lilával az államilag teljesen ellenőrzött internethasználatú országokat.A térképen zölddel jelölték a szabadnak minősített, barnával a részlegesen szabad és lilával az államilag teljesen ellenőrzött internethasználatú országokat.


A kontaktkövető és a karanténrendelkezések betartását ellenőrző okostelefonos alkalmazásokat a vizsgált 65 országból 54-ben vezették be. A jelentés szerint ugyanakkor csak kevés országban működik hatásos mechanizmus arra, hogy megvédjék a személyes adatokat az állami intézmények és magáncégek visszaéléseitől.

A politikai vezetők emellett a kellemetlen hírek cenzúrázására, a bírálók letartóztatására és az etnikai, illetve vallási csoportok bűnbakként való beállítására használják ki a világjárványt - fogalmazott a Freedom House.

Romániából nincsenek adatai a Freedom House-nak, Magyarország a szabad országok kategóriájába került, két ponttal kerülte el a “részben szabad” minősítést.

Az elemzők szerint a járvány súlyosbította tehát a szólásszabadság globális visszaszorítását. A Freedom on the Net által lefedett 65 ország közül legalább 45-ben aktivistákat, újságírókat vagy egyszerű civileket tartóztattak le, vagy indítottak ellenük büntetőeljárást a COVID-19-hez kapcsolódó online megnyilvánulások miatt. Legalább 20 országban a kormányok a pandémiás vészhelyzetre hivatkozva további homályos vagy túlságosan széleskörű szólásszabadság-korlátozásokat vezettek be.

Az intézkedések a legtöbbször bűncselekménnyé nyilvánítják a „közrendet” károsító „hamis” információk vagy tartalmak terjesztését. Az új törvények elfogadásával és az említett törvényeket sértő egyének letartóztatásával a vezetők megkísérelték ellenőrizni a vírus terjedésével, a kormány teljesítményével és a lezárások negatív társadalmi és gazdasági következményeivel kapcsolatos narratívákat.

A felügyeleti alkalmazások elterjedése

A jelentés által érintett 65 ország közül legalább 54-ben okostelefon-alkalmazásokat fejlesztettek ki és telepítettek a mobiltelefonokra a fertőzött egyénekkel kapcsolatba kerülő kontaktok felkutatására vagy a karantén betartásának biztosítására. Bár ezek az alkalmazások megkönnyíthetik az egyének számára annak felismerését, hogy kivel léptek kapcsolatba egy bizonyos idő alatt, gyors és szinte mindenütt történő bevezetése ezeknek az applikációknak óriási kockázatot jelent a magánéletre, a személyes biztonságra és a tágabb emberi jogokra nézve.

Infografika azokról a telefonos applikációkról, amelyeket azért fejlesztettek ki és ültettek gyakorlatba különböző országok kormányai, hogy az állampolgárok közti kapcsolatokat jobban ellenőrizhessék.Infografika azokról a telefonos applikációkról, amelyeket azért fejlesztettek ki és ültettek gyakorlatba különböző országok kormányai, hogy az állampolgárok közti kapcsolatokat jobban ellenőrizhessék.


A fejlesztők nagyrészt figyelmen kívül hagyták az adatvédelmi szabályozásokat. A legtöbb alkalmazás zárt forráskódú, ami nem teszi lehetővé harmadik fél általi ellenőrzéseket vagy biztonsági auditokat, és a gyakorlatban kevés lehetőség van a visszaélések fellebbezésére és orvoslására. Ezenkívül sok országban a kiberbiztonsági normákat szándékosan gyengítették, hogy megkönnyítsék az állami hatóságok szélesebb körű adatgyűjtését.

Hogyan korlátozták az internet szabadságát a világban?

A Freedom House szerint a vizsgált 65 országból legkevesebb 28-ban a kormányok weboldalakat és közösségi média posztokat cenzúráztak, hogy elkendőzzék a kellemetlennek számító egészségügyi statisztikát, a korrupciós vádakat és más, a Covid-19-hez kapcsolódó tartalmat.

Legkevesebb 20 országban a pandémiát használták fel indokként a szólásszabadság korlátozására ködösen körülírt vagy szándékosan tágan értelmezhető korlátozások alapján - áll a jelentésben.

13 ország polgárai szembesültek az internetszolgáltatás megszakításával (ez történt például az India által kormányzott Kasmírban) és azzal, hogy a kormányok egyes csoportoktól “kegyetlen kollektív büntetésként” megtagadták a hozzáférést az életmentő információhoz.

A legagresszívebben a kínai kormány lépett fel, amelyet a Freedom House sorban hatodik éve nevezett meg az internetes szabadság legfőbb megsértőjének a világon.

A kínai hatóságok csúcstechnológiás eszközökkel próbálták eltántorítani az internetfelhasználókat a hivatalos narratívát megkérdőjelező, független forrásból származó információk megosztásától.

Újabb aggasztó trend: a “kiberszuverenitás”

Arra is figyelmeztetnek, hogy idén emellett felgyorsult az internet “szétforgácsolódása”, és szabályos verseny indult meg a “kiberszuverenitásért”, ami azt jelenti, hogy egyre több kormány próbálja a határokon megállítani a világhálón át beáramló információt.

Az orosz parlament például törvényt fogadott el, amely “országos szükséghelyzet esetén” lehetővé teszi az ország lekapcsolását a globális internetről. Az iráni kormány pedig egy időre felfüggesztette a nemzetközi adatforgalmat, hogy elleplezze a tömegtüntetések erőszakos letörését - olvasható a jelentésben.

Demokratikus választásokon hatalomra került és autoriter vezetők is vezettek be önkényes tilalmakat külföldi alkalmazásokra vagy előírták, hogy a cégek hazai szervereken tároljanak információt, aminek nyomán a rendfenntartó szervek könnyebben tudnak hozzáférni a polgárok adataihoz – jegyzi meg a Freedom House.

Az infografika kiemel néhány országot, és példákon keresztül bemutatja, hogy milyen korlátozásokat vezettek be, hol és mi módon cenzúráztak tartalmakat.Az infografika kiemel néhány országot, és példákon keresztül bemutatja, hogy milyen korlátozásokat vezettek be, hol és mi módon cenzúráztak tartalmakat.


A felmérés szerint az Egyesült Államokban negyedik éve romlik az internet szabadsága.

A Freedom House felhívja a figyelmet: a faji igazságtalanságok ellen tiltakozó Black Lives Matter mozgalom tüntetései közepette a helyi és szövetségi rendfenntartó erők fokozódó megfigyelései az alkotmányos szabadságjogokat fenyegetik. Több személy ellen hamis indokkal emeltek vádat a tüntetésekkel kapcsolatos online tevékenység miatt.

Emellett az ország online szféráját elöntötte az átpolitizált dezinformáció, amelynek egyik fő terjesztője a jelentés szerint maga Donald Trump elnök.

Hogyan lehet megőrizni a szabadságot?


A jogvédők szerint lehetséges egy szabad, befogadó és az emberi jogokat nem korlátozó internet, és ehhez ajánlásokat is megfogalmaznak a törvényalkotók, a magánvállalkozások és a civilszervezetek felé.

A magánszférába túlságosan behatoló megfigyelés kapcsán például sürgetik, hogy
• az új megfigyelési programok legyenek arányosak, és feleljenek meg a nemzetközi emberi jogi sztenderdeknek;
• a személyes adatokat erős törvényi védelemben kell részesíteni;
• határozottan el kell utasítani a biometrikus adatokat használó és mesterséges intelligenciára épülő megfigyelő rendszereket;
• javítani kell az algoritmusok általi döntéshozatal felügyeletét, illetve alternatív módszereket kell kidolgozni;
• a közegészségügyi alkalmazások fejlesztőinek pedig szem előtt kell tartaniuk az egyén privátszférájának és biztonságának fontosságát.

A Freedom House jelentése 65 országban vizsgálta az internet szabadságát, melyekben a globális felhasználók 87 százaléka él. A különböző országok által elért pontszámokat itt lehet megvizsgálni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS