2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lesz-e hathatós európai kisebbségvédelmi jogalkotás? Meghallgatták a kezdeményezőket az Európai Parlamentben

V.E. 2020. október 15. 16:40, utolsó frissítés: 16:53

A Minority SafePack lehet az első olyan polgári kezdeményezés, amelyet valóban EU-s szintű jogalkotási javaslatok követnek. A kisebbségvédelmi projektet csütörtökön mutatták be az EP szakbizottságaiban.


Csütörtökön tartotta az első közmeghallgatását a Minority Safepack kezdeményezés ügyében az Európai Parlament. Európában több tízmillió ember tartozik őshonos nemzeti kisebbségekhez. A kezdeményezés célja az, hogy az ő oktatási és nyelvhasználati jogaikat biztosítsa az EU.

A Minority Safepack csapata 2018-ban telesítette az Európai Polgári kezdeményezés feltételeit: 11 országból egymillió háromszázezer aláírást gyűjtöttek össze. A céljuk az, hogy az európai őshonos kisebbségek számára európai szintű védelmet biztosítsanak. Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője a meghallgatás egyik szervezője.

„Az Európai Uniónak oda kellene figyelnie arra, hogy milyen normák léteznek a kisebbségi oktatásban, az anyanyelvhasználatot bátorítani kell. Hiszen a soknyelvűség nemcsak a hivatalos nyelvek használatát jelenti az unióban, hanem sok olyan kis regionális nyelvnek a fennmaradását is, amelyek ma veszélyeztetett nyelveknek számítanak" – nyilatkozta a sajtónak a néppárti politikus.

A csütörtöki meghallgatáson több ország kisebbségi politikusai tettek javaslatokat. A felszólalók között ott voltak a kezdeményező bizottság tagjai, az érintett szakbizottságok, illetve európai intézmények képviselői. A meghallgatás után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is reagált az Európai Parlamentben elhangzott beszédekre.



Gyakorlati javaslatok is elhangzottak, nemcsak szlogenek


Angelika Mlinar, aki az ausztriai szlovén közösséget képviseli elmondta, hogy a szlovén nyelv Ausztriában a családra és a barátokra korlátozódik, és azt kérte az EU-tól, hogy töröljék el a digitális tartalmak földrajzi alapú korlátozását, vagyis a geoblockingot. „Ha átlépek a határon, akkor elveszítem a hozzáférést az anyanyelvemen készült tévéprogramokhoz. Ez nem csak a szórakozásról szól, hanem egyfajta köldökzsinór is megszakad a saját nyelvemmel" - mondta az egykori EP-képviselő.

A kisebbségek ügye kényes témának számít Brüsszelben, a katalán függetlenségi népszavazás és az azt követő erőszak után pedig különösen az. De a Minority Safepack támogatói a kisebbség és a többség együttműködésében látják a megoldást a konfrontáció helyett. Az egyik modell Dél-Tirol lehet.

„Az elmúlt hetven évben kemény munkával értük el ezt a politikát, ami lehetővé tette a kisebbségek számára a saját iskolák és a többi intézmény létrehozását. Mindig azt mondom, hogy mi egy kis Európa vagyunk Európán belül, ahol megtaláltuk a békés egymás mellett élést" - mondta a dél-tiroli néppárt egyik politikusa, Daniel Alfreider.


A Minority Safepack részéről a FUEN korábbi elnöke, Hans Heinrich Hansen az EP-képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy az Európai Uniónak valóban fel kell nőnie az „egység a sokszínűségben” jelszóhoz, ez pedig nemcsak a tagállamok közötti kulturális és nyelvi különbségek felé mutatott toleranciát, hanem az EU-országok területén élő nemzeti kisebbségek e téren való jogérvényesülését is jelenti.

Luis Durnwalder, Dél-Tirol korábbi tartományi kormányzója, a javaslatcsomag egyik szerzője pedig arra emlékeztetett: az uniós alapszerződések igazából szegényesek az őshonos kisebbségek jogainak szempontjából, és az EU történetébe vízválasztóként beharangozott Lisszaboni Szerződés sem hozott áttörést. Először az Európai Bizottság egyébként elutasította a Minority SafePacket, mondván: az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az Európai Unió Bírósága mondott nemet egy ítéletben – nyomatékosította Durnwalden, utalva arra, hogy az EU-nak valóban van hatásköre, illetve tennivalója a kérdésben

Román-magyar összecsapás a meghallgatáson


Az MPSI-t benyújtó FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelmét célzó kezdeményezés mintegy 50 millió polgár érint az Európai Unióban. Az EP-képviselő arra is rávilágított, hogy tapasztalata szerint az utóbbi években az alapértékek és az alapjogok egyre fontosabbak, és az EU finanszírozásán és szakpolitikáin keresztül támogathatja a kisebbségi közösségeket abban, hogy biztonságban érezzék magukat. A FUEN elnöke kijelentette: az javasolja az EP-nek, hogy plenárisan fogadjon el határozatot, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezdje el a jogalkotási folyamatot az európai kisebbségvédelem területén.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek kultúrája a gazdag európai örökség részét képezi Az EP a kulturális bizottságának tagja cselekvésre szólította fel a parlamentet, és hangsúlyozta, hogy a támogatás hathatósságához elsősorban megfelelő anyagi források is szükségesek, hiszen az EU területén élő kisebbségek számbelileg az ötödik legnagyobb tagállamot alkothatnák, tehát egy nagyon népes csoportról van szó, akik uniós adófizetők, tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy a tőlük származó források egy részét visszafordítanák ezekre a célokra.

A magyarországi Momentum képviselője Donáth Anna az Európai Unió mottóját idézte, amely úgy hangzik, hogy „egység a sokszínűségben”. A Renew Europe frakcióhoz tartozó EP-képviselő szerint a kisebbségek európai szintű védelme fontos, és ki kell állni mellette, ehhez pedig a Minority Safe Pack kezdeményezés megfelelő alkalmat és alapot nyújt.

A hozzászóló román EP-képviselők közül Bogdan Rareș, a Nemzeti Liberális Párt képviselője, aki híres a magyarellenes retorikájáról, azzal okozott meglepetést, hogy üdvözölte az MSPI-t, miközben azt is elmondta, hogy Romániának a német kisebbséghez tartozó államelnöke van. A másik meglepetés a soron kívül jelentkező Ramona Stugariu volt, a PLUS politikusa, aki azért kért szót, hogy elmondja szerinte Vincze Loránt esetében összeférhetetlenség áll fent, mivel a FUEN-elnök, aki a LIBE jelentéstevője is, az MSPI iktatásához szükséges aláírásgyűjtést is koordinálta. Strugariu arra is kitért, hogy a budapesti kormány mintegy 2 millió euróval támogatta az aláírásgyűjtési kampányt. Vincze Lóránt válaszolt a felvetésre, és elmondta, hogy igenis, mindent megtett annak érdekében, hogy összegyűljön a megfelelő számú aláírás, és ebben nem talál semmi kivetnivalót, hisz őt az erdélyi magyar választópolgárok épp emiatt küldték az európai parlamentbe.

Innovatív programokra van szükség a hathatósabb támogatás érdekében

Viviane Hoffmann az Európai Bizottság részéről elmondta, is. Ennek szellemében az EB azt javasolta a tagállamoknak, hogy a Regionális vagy kisebbségi nyelvek kartáját, amit 1992. június 22-én fogadott el az Euhogy meg kell őrizni a kulturális sokszínűséget, hisz ez szerepel az EU mottójábanrópa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban, és amelynek célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket, írják alá és ratifikálják a tagállamok. Az EU aláírója az ENSZ 2005-ös kezdeményezésének is, amely a kulturális sokszínűség kifejezéséről szól, és ennek értelmében támogatja ezeket a célkitűzéseket. 2018-ban volt a kulturális sokszínűség európai éve, és ennek során is az EB felhívta a figyelmet az európai kulturális örökségre. Az EB intenzíven együttműködik azokkal a szereplőkkel, akiknek segítségével elő tudja mozdítani a kultúrák közötti párbeszédet, mondta az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság vezetője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az EB általa vezetett területein különböző innovatív programokat támogat, amelyek a kisebbségvédelmet mozdítják elő.

Jarmo Lainio az Európai Tanács részéről azzal zárta le a meghallgatást, hogy a jogok paritásáról is beszélni kell, hiszen elméletileg mindenkinek ugyanolyan jogai vannak, és az egyik olyan terület, ahol ezt érvényesíteni lehet, az az oktatás. Elérhetővé kell tenni a kisebbségi nyelveket a többség számára is, a kis nyelveket meg kell védeni. Kitért a média helyzetére is, jelezte, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a kisebbségek ezen a területen, többek között a geoblokkolás és a copyright miatt. Az Európai Tanács képviselője elmondta, hogy a kisebbségi nyelvek támogatásában még sok javítani való van. Meg kell érteni azt, hogy a meglévő jogszabályok sincsenek tiszteletben tartva, a gond mindig a gyakorlattal, a végrehajtással van, erre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

A teljes kezdeményező bizottság nevében Daniel Alfreider, a FUEN alelnöke megköszönte az ajánlásokat és a kérdésfelvetéseket. A politikus hangsúlyozta, hogy azokat a lehetőségeket kell megvizsgálni, amelyek a jelenlegi keretfeltételek mellett is előrelépést kínálnak. Arra kérte föl a hozzászólókat, hogy tegyenek ajánlásokat módosításokra, a jogszabályok jobbá tételére, a különböző keretprogramok javítására. Például a Kreatív Európa programhoz, amely a soknyelvűséget támogatja, a kisebb nyelvek számára nem egyszerű a hozzáférés, ezért szélesíteni kellene a kört. A polgári kezdeményezéseket közelebb kell vinni a polgárokhoz, ebben a parlamentnek fontos szerepet kell játszania egy olyan állásfoglalással, amellyel jelezné, hogy az EP számára fontos az identitás védelme. A többnyelvűség többletértékére kell koncentrálni, ezt kell középpontba helyezni és különböző programokkal támogatni. Nagyon nehéz bizonyos régiókban ezeknek érvényt szerezni, de együttműködésre van szükség, igyekezni kell a kisebb nyelvek számára is hozzáférhetővé tenni a projekteket – zárta hozzászólását a FUEN alelnöke.

Az Európai Régiók Bizottságának tagja, Renström Yoomi arról beszélt, hogy az alapjogi karta kitételeit kell érvényesíteni, a regionalizmusra odafigyelve kell a jogállamiságot védeni. Minderről már 2009 óta éves párbeszéd van a Régiók Bizottságában.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részéről Joó Kinga gratulált a szervezőknek a kezdeményezéshez. A politikus elmondta, hogy ez a bizottság volt az, amelyik az európai polgári kezdeményezést a kezdetektől fogva felkarolta. Sokszor nagyon komplexek és nehézkesek a folyamatok az őshonos kisebbségek védelmében, és az Agenda for Culture rámutat arra, hogy sokszor nehéz a hozzáférés az európai forrásokhoz ezeknek a kisebbségeknek – hívta fel a figyelmet Joó Kinga.

Kelemen Hunor: az identitás megőrzése nem vesz el senkitől semmit

A kezdeményező bizottság álláspontját Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke összegezte. A politikus elmondta, hogy az EU a lisszaboni szerződés óta a sokszínűségről szóló mottója ellenére a domináns kultúrákat részesíti előnyben, holott azokat a népeket is kell figyelembe venni, akik - bár kisebbségben vannak - őshonos népcsoportokat alkotnak bizonyos országokon belül. Ezek közül egyeseknek van önrendelkezési joguk, másokat nem ismernek el. Ezen kellene változtatni, mondta Kelemen Hunor, hogy ne az számítson, hogy Európa melyik részében született valaki. Egy másik következtetése az RMDSZ elnökének az volt, hogy furcsamód nagyobb védelmet élveznek azok a kisebbségek, akik olyan államokban élnek, amelyek még nem csatlakoztak az unióhoz, mert a csatlakozás előtt a koppenhágai kritériumokat teljesíteni kell. A csatlakozás után azonban senki nem ellenőrzi, hogy ezek a kisebbségvédelmi kritériumok továbbra is teljesítve vannak-e vagy sem. Az identitás megőrzése nem vesz el senkitől semmit – hangsúlyozta Kelemen Hunor, és felsorolt néhány pozitív európai példát az őshonos kisebbségek helyzetét illetően, hozzátéve, hogy uniós szinten követendővé kellene tenni ezeket a modelleket, amelyek bebizonyították már, hogy a multikulturalitás, a többnyelvűség értéket jelentenek.

Mi történik ezután?

Ez az alkalom azonban mindössze a nyilvánosságot biztosította a Minority Safe Pack ügyében, november 11-12-én vitát is tartanak az MSPI-ről az EP-ben, amely egy határozat elfogadásával zárul. A szervezők szerint az Európai Parlament kiáll majd a kezdeményezés mellett, a nagy kihívás az Európai Bizottság és az uniós tagállamok meggyőzése lesz. Az Európai Bizottságnak a nyilvános meghallgatástól számított 3 hónapon belül, tehát január 15-ig el kell döntenie, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot az európai kisebbségvédelem területén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS