2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ez már hibrid háború volna? Globális kínai adatbázisról szivárogtak ki információk

Szerk. 2020. október 08. 10:54, utolsó frissítés: 11:10

Soha nem látott méretű adatbázis került elő, ami bizonyítja, hogy Kína az egész világra kiterjedő információgyűjtést és megfigyelést folytat.


Egy jelentős nemzetközi médiavizsgálat során kiderült, hogy a Kínai Kommunista Párthoz kötődő technológiai cég online jelenlétük alapján 2,4 millió személyből álló globális adatbázist hozott létre és bányászott - köztük sokan politikai vezetők, tudósok, újságírók és mások befolyásos pozícióban hálózatuk figyelemmel kísérése érdekében.

Az Indian Express, az egyik médium, amely a történetet vizsgálta, a mai nap folyamán beszámolt arról, hogy a Zhenhua Data Information Technology Co. Ltd. cég úttörőnek tartja magát a big data eszközök „hibrid hadviseléshez” való felhasználásában. A hibrid hadviselés olyan technikák összessége, amelyek révén egy ország szisztematikus befolyásolással és interferencia műveletekkel, valamint más kényszerítő eszközök alkalmazásával megkísérli a számára kedvező információs környezet kialakítását a nyílt hadviselés nélküli stratégiai célok elérése érdekében.

Néhány számadat

„Kínáról köztudott, hogy autokratikus megfigyelő államot épít belföldön. Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy Kína saját határain kívül is megfigyel külföldi személyeket és intézményeket hírszerzési és befolyásolási célból” -így jellemzik elemzők azt a hatalmas adatbázist, ami mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat. Az adatbázist 2,3 milliárd cikk és 2,1 milliárd közösségimédia-poszt alapján állították össze.


A vállalat hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött be: csak az egyik platformja, az Insidersoft, amely a hagyományos és a közösségi médiára összpontosít, napi 10 terabájtot gyűjt össze csak szöveges információból. Az évi termelése 2 és 3 petabájt közötti mennyiség - ami 20 milliárd Facebook-fotónak felel meg. Az információkat online fordítási szolgáltatások, többnyelvű gépi fordítás, valamint beszéd- és videófelismerő szoftverek segítségével gyűjti össze.

A szálak a Zenhuánál futnak ugyan össze, azonban nagyon sok céggel dolgoznak össze annak érdekében, hogy a hatalmas információmennyiséget összegyűjtsék. A GTCOM például, a Zenhua egyik alappartnere együttműködik más kínai cégekkel is, például a Huawei-jel - akitől eltiltották az ausztráliai 5G-hálózatok kiépítését a biztonsági és kémkedési aggályok miatt -, az Alibaba Cloud és a Haiyan Data cégekkel, amelyek technológiát biztosítanak a kisebbségi etnikai muszlim ujgurok megfigyeléséhez Hszincsiang tartományban. Kutatási megállapodásokkal rendelkezik az egyetemi oktatók és kutatóintézetek globális hálózatával további adatok összegyűjtésére, amelyek némelyike „közvetlenül a pártállam által ellenőrzött szerverekhez vezet”.

Mit lehet tudni a Zenhuáról?

Kevés konkrét információt. A hivatalos adatok szerint 2017-ben alapította egy korábban az IBM-nél dolgozó mérnök, Wang Xuefeng, aki a mai napig a Zhenhua többségi tulajdonosa. A cég adatalapú hírszerzési szolgáltatásokat nyújt, az elemzők szerint két fő ügyfele a Kínai Állambiztonsági Minisztérium és a hadsereg (hivatalos nevén a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg).

A szakértők szerint a példa nélküli adatbázis valószínűleg csak egy apró részlete annak az egész világra kiterjedő „hibrid hadviselésnek”, amit Kína folyat. Ám ez a kis részlet is fontos összefüggésekre világít rá, és hátborzongató tanulságokkal szolgál. A Guardiannak sikerült megszólaltatnia a Zhenhua egyik alkalmazottját, aki tagadta, hogy létezne a többmillió emberről információkat tartalmazó adatbázis. „A mi adataink mind az internetről származnak, mi nem gyűjtünk adatokat. Ez csak adatintegráció. Az üzleti modellünk és ügyfeleink kiléte is üzleti titoknak minősül. Nincs adatbázis kétmillió emberről”, mondta a lapnak a cég képviselője, aki a Zhenhua üzleti vezetőjeként mutatkozott be. A Sun vezetéknevű nő azt is hozzátette, hogy ők egy magáncég, tagadva ezzel, hogy bármi kapcsolatuk lenne a kínai kormánnyal vagy a hadsereggel. „Az ügyfeleink kutatóintézetek és üzleti csoportok” - állította.



Célzott adatgyűjtés


Az adatbázist elemzők szerint teljesen egyértelmű, hogy célzott adatgyűjtésről van szó. Csupa olyan személy szerepel ugyanis az adatbázisban, akinek munkahelye vagy kapcsolatai révén hatása van a döntéshozatalra, vagy fontos információkhoz férhet hozzá, legyen szó technológiáról, infrastruktúráról vagy katonai műveletekről. Olyanok is szerepelnek a gyűjteményben, akiknek véleményformáló szerepe van.

Az adatokat tartalmazó fájlok már sérülten kerültek a kutatókhoz, akik az információnak csak mintegy 10 százalékát tudták visszaállítani. Az így megismert, mintegy 250 ezer személy közül 52 ezer amerikai, 35 ezer ausztrál, 17 ezer spanyol, 10-10 ezer indiai és brit, valamint 5000 kanadai.

Olyan politikai döntéshozók szerepelnek az adatbázisban, mint Boris Johnson brit, Scott Morrison ausztrál, Narendra Modi indiai miniszterelnökök és családtagjaik, számos ország miniszterei, meg a brit királyi család tagjai. E mellett különböző országok hadseregeinek alacsony és magas beosztású katonáiról, Kína számára fontos iparágakban dolgozó kutatókról, szoftverfejlesztőkről, és cégvezetőkről, diplomatákról vagy éppen elítélt bűnözőkről is rendszereztek információkat.

A begyűjtött információk között vannak személyes adatok (születési dátum, cím, családi állapot), politikai és családi kapcsolatok, közösségi média-profilok, büntetett előéletre és katonai előmenetelre vonatkozó információk, pénzügyi információk vagy éppen fényképek az adott személyről. Az adatbázisban egyes személyek mellett elemzéseket is találtak, valamint voltak olyanok is, akiket „fontosként” jelöltek meg az adatbázis készítői.

Így került nyilvánosságra az adatbázis

Az adatbázist Chirstopher Balding Kína-kutató kapta meg egy szivárogtatótól. Balding 2018-ig a Peking University-n dolgozott, ahonnan azért távozott, mert veszélyben érezte személyes biztonságát. Az amerikai professzor az elmúlt két évet Vietnamban töltötte, de miután hozzákerült a Zenhua adatcsomag, kénytelen volt visszatérni az Egyesült Államokba, mert azt tanácsolták neki, ott nagyobb biztonságban van.


Christopher Balding professzor, aki hozzáfért az adatbázis egy részéhez. Fotó forrása: SuppliedChristopher Balding professzor, aki hozzáfért az adatbázis egy részéhez. Fotó forrása: Supplied

Az adatokat szivárogtató személy vagy személyek viszont Kínában maradtak, azt nem tudni, hogy a Kínai hatóságok rájöttek-e kilétükre. „Mikor felismertem, hogy mihez jutottam hozzá, igyekeztem eltüntetni minden nyomot, ami alapján kapcsolatba lehetett volna hozni a forrással” - mondta Christopher Balding az ausztrál ABC-nek.

Christopher Balding az adatbázist az Internet 2.0 nevű ausztrál kiberbiztonsági cégnek adta át elemzésre. Az adatbázis jelentős része azonban sérülten érkezett a szakemberekhez, akik adatok mindössze 10 százalékát tudták helyreállítani.

Nyilvános adatokkal is vissza lehet élni

A begyűjtött adatok mintegy 80 százaléka származik a nyílt internetről, bárki által hozzáférhető cikkekből és közösségimédia-profilokból. Az információkeresés során igénybe vettek olyan adatgyűjtő oldalakat, mint a Factiva és a Crunchbase. Twitter, Facebook, LinkedIn, Instagram, de még TikTok oldalakat is böngésztek az adatbázis összeállítói, akik valószínűleg a Zhenhua saját fejlesztésű programjaival fésülték át a közösségi oldalakat.

A Facebook szóvivője szerint, hogy az adatok ilyen jellegű összegyűjtése ellenkezik az oldal szabályzatával, még akkor is, ha nyilvánosan elérhető profilokról van szó. „A Shenzen Zhenhua Data Technologyt kitiltottuk az oldalunkról. Felszólítottuk a céget, törölje a letöltött adatokat és utasítottuk, hogy hagyjon fel az adatgyűjtéssel”. A cég korábban arról tájékoztatta a Washington Postot, hogy nem álltak szerződésben a Zhenhuával. Ráadásul a személyes és érzékeny adatok engedély nélküli begyűjtése és tárolása számos ország adatvédelmi törvényeit is sérti: több millió ember személyiségi jogainak megsértéséről lehet szó.

Az alapján, hogy az adatok jelentős része nyilvános forrásból származik, könnyen hihetnénk, hogy mindennek nincs jelentősége. Ez azonban nem igaz. A hírszerzők egyre több hasznos információhoz férnek hozzá nyílt forrásokból. „A katonai hírszerzési adatok 90 százaléka megszerezhető nyilvános adatok elemzésével” - Liang Haoyau szerint. Ő annak a GTCOM-nak a big data igazgatója, amit a Zhenhua korábban partnerei között jegyzett.

De nem csak a katonáknak kell odafigyelni arra, mit osztanak meg magukról. „Ha egy politikus 14 éves lánya vagy, akkor tudható, hogy a kínai hírszerzés figyeli a közösségimédia-aktivitásodat, és rögzít minden olyan információt, ami érdekes vagy valamikor az lehet a jövőben”, fogalmazott Clive Hamilton professzor az ABC-nek.

Hekkereket is bevontak a munkába

A maradék 20 százaléknyi információ offline forrásokból származik, vagy olyan, nem nyilvános online forrásokból, melyek hirdetők számára érhetők csak el. Az adatbázis tartalmaz olyan információkat is, amiket ugyan a felhasználók maguk osztottak meg, de nem nyilvánosan, állítják az adatbázist elemző szakértők. „Vásároltak információt adatkereskedőktől, kapcsolatba léptek hekkerekkel, vagy maguk jutottak hozzá az adatokhoz harmadik félen keresztül” - írják. Az adatbázis felépítéséhez igen kifinomult technikai eszközöket is bevetett a Zhenhua. Noha az adatgyűjtés nagy részét botok (azaz automatizált szoftverek) végezték, az adatbázis összerakásához komoly emberi munkára is szükség volt.

Az adatgyűjtés célja

Kína célja az adatbázissal, hogy megismerje az egyes országok humán és szervezeti térképét, és felfedezze azok gyengeségeit, amit adott esetben ki tud használni" – jellemezte Christopher Balding az adatbázist.

„Kína szemében mindenki ellenség, aki nem bizonyította, hogy barát lenne”. Ezt már egy hírszerzési szakértő nyilatkozta az adatbázisról elsőnként beszámoló Australian Financial Reviewnak. „Az egyes adatmorzsák olyanok, mint egy mozaik darabjai. Csak akkor van bármi értelmük, ha a megfelelő módon rakják össze. Nem a file-okban szereplő egyes információk adják ennek az adatbázisnak a jelentőségét. Hanem az, hogy miként lehet ezeket az adatokat, illetve a többi mintegy kétszáz hasonló adatbázist összekapcsolni. Ettől rendkívüli.”
Az információk összeillesztését az olyan platformok, mint a Facebook vagy a LinkedIn tálcán kínálják, de ebben az estben ennél jóval többről van szó. Az adatbázist eleve úgy állították össze, hogy az megfeleljen a kínai kormány, a biztonsági és hírszerzési szervek igényeinek, állítják az Internet 2.0 elemzői. Találtak olyan linkeket is, melyek másik adatbázisokra mutatnak, ez szintén arra utal, hogy a kínai adatgyűjtés a most megismertnél jóval szélesebb körű lehet.

Számtalan felhasználási területe lehet az adatoknak

Az adatbázisban lévő információkat rendkívül széles körben fel lehet használni az Internet 2.0 elemzői szerint. Pusztán a közösségi médiába feltöltött adatok vagy akár fotók elemzésével lehetségessé válik bizonyos személyek vagy akár katonai egységek valós idejű követése. Az adatbázis alapján a kínai szervek több ezer alacsony beosztású amerikai katona Twitter és Facebook profilját követik, hogy meg tudják állapítani merre lehet az egységük.

Az adatbázis rengeteg olyan információt is tartalmaz, ami alapján be lehet azonosítani a fő véleményformálókat, illetve elemezni lehet, hogy miként terjednek bizonyos hírek a különböző közösségi felületeken. Ennek segítségével könnyen lehet dezinformációkat terjeszteni. Noha arra nincs bizonyíték, hogy Kína, orosz típusú dezinformációs kampányokat folytatna, azt viszont biztosan lehet tudni, hogy Kína számos csatornán igyekszik befolyásolni az országról kialakított képet külföldön. Az pedig, hogy a legtöbb személyről fényképek is rendelkezésre állnak, akár deepfake videók széleskörű vagy éppen célzott bevetését is lehetővé teszi, sorolják az elemzők a lehetőségeket.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS