2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Amit az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk, az a halott katonákért hullatott könnyek voltak...”

Szerk. 2020. október 07. 14:54, utolsó frissítés: 2020. október 09. 20:35

Napok óta dúlnak a harcok az örmények és azeriek között. A Jerevánban élő 17 éves Ann Aleksanyan Szepessy László kérdéseire válaszolva meséli el az örmény mindennapokat.


Fegyveres konfliktus zajlik Örményország és Azerbajdzsán között, méghozzá korábban nem tapasztalt intenzitással.

„Az ellenség olyan léptékben támad, amire a világ más részein nem volt példa a 21. században: harckocsik és páncélozott harcjárművek százai, repülőgépek tucatjai, drónok százai és több tízezer katona ostromolja az arcahi védvonalakat” – nyilatkozta Nikol Pasinján örmény kormányfő televíziós interjúja során.

A tűzszünet szeptember 27-én tört meg, és egy hét leforgása alatt több száz katona életét követelte. Örményország szerint Azerbajdzsán légi és tüzérségi támadásokat indítottak múlt vasárnap reggel Nagorno-Karabah ellen, míg az azeriek szerint ők csak ellentámadást hajtottak végre válaszul a katonai provokációra.

Az MTI örmény forrásai szerint a támadások eddig több mint 200 halálos és sebesült áldozatot követeltek. A HVG szerint az azeri fél hétfő reggel 24 civil halálos áldozatról és 121 sebesültről számolt be. Az áldozatok között civilek is vannak a Szabad Európa Rádió szerint:




Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, az Európai Unió és Románia egyaránt a harcok beszüntetésére szólították fel Örményországot és Azerbajdzsánt, azonban hasztalanul. A keresztény örmények és muszlim azerbajdzsániak háborújában Magyarország az utóbbiak pártját fogja, a külügy korábban azt közölte: kiáll Azerbajdzsán területi integritása mellett.

„Ezzel a magyar kormány hivatalosan is azeri oldalra állt a többségében keresztény örmények lakta, vitatott hovatartozású enklávéban kirobbant háború ügyében” – írta a HVG.

Forrás: hollywoodunlockedForrás: hollywoodunlocked


Miért alakult ki a konfliktus a két nép között?

A két ország közötti vérontás az évtizedek óta vitatott helyzetű, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah enklávé miatt tört ki ismét. A csatározás viszont korántsem korlátozódik az Örményország és Azerbajdzsán által is saját területként értelmezett önálló, de el nem ismert ország területére. Az örmény és az azeri határ menti települések környékén is bevetnek tüzérségi fegyvereket és légierőt is. Hírügynökségi jelentések szerint a harcok által érintett települések között van: Celebrayil, Agdere és Terte környéke.



A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása (pár évvel a meggyengült Szovjetunió 1991-es bukása előtt), 1988 februárjában lett ismét vita tárgya. Az addig Azerbajdzsán részét képező terület 1992-1994-ben, az Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként elszakadt. A 30.000 ember életét követelő háború végén viszont nem Örményországé lett a terület. Az ott élő örmények saját parlamentet hoztak létre, amely 1996-ban kikiáltotta a Hegyi-Karabah függetlenségét.

Önállóságát viszont egyetlen ország sem ismerte el, még Örményország sem, de azért anyagilag és katonailag támogatják a régiót. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) viszont továbbra is elismeri Nagorno-Karabakhot Azerbajdzsán területének részeként.

Az 1994 óta érvényes megnemtámadási egyezményt mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

Forrás: newscgtnForrás: newscgtn


A Politico szerint Törökország régóta kitartó támogatója Azerbajdzsánnak: Ankara és azeriek – tekintettel közös török örökségükre – szoros kulturális kapcsolatot ápolnak egymással.

Eközben Törökország és Örményország között régóta feszült a kapcsolat, amit tovább súlyosbított az, hogy Ankara elutasítása az 1915-ös örmény genocídium tényét, valamint közrejátszott még a hegyi-karabahi konfliktus is abban, hogy Törökország 1993-ban lezárja Örményországgal fennálló határát, amely azóta is zárva van. (A két országnak nincs diplomáciai kapcsolata.)

Oroszország ezzel szemben kettős szerepet játszik a térségben, szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn úgy Örményországgal, mint Azerbajdzsánnal. Fegyvereket is szállít mindkét félnek. Az örményekkel való kapcsolata azonban mélyebb, mert orosz katonai bázisok vannak Örményországban, és az ország része a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak.

Az Európai Unió olaj, földgáz ellátásáért felelős vezetékek egyébként Azerbajdzsánon, Törökországon vezetnek keresztül, közel a Hegyi-Karabahoz.

Forrás: aspistrategist.org.auForrás: aspistrategist.org.au


Szepessy László interjúja az örmény származású Ann Aleksanyannal, aki saját bőrén tapasztalta meg a háború borzalmait

Az azeri-örmény konfliktus területi vitából táplálkozik, amelynek kialakulásában és folytatásában is szerepet játszanak a nagyhatalmak. Az eltérő narratívákból kiderül: mindenkinek meg van a saját igaza. Annál viszont bonyolultabb a helyzet, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni ezek közül melyik igazabb.

Szepessy László Marosvásárhelyi Diáktanács-elnök interjújából azonban, amelyet az egyik érintettel készített, egy olyan mikrotörténet bontakozik ki, amely részben megvilágítja az örmények narratíváját. Az általa megkérdezett Ann Aleksanyan ugyanis Örményország fővárosában, Jerevánban él.

Az örmény származású 17 éves lány az N148 elnevezésű iskola 12. osztályos tanulója, amelynek névadója Mushegh Galshoyan, a közkedvelt örmény író, aki többek között az örmény mészárlásról is írt. Elmondása szerint nagyon érdekli a népek eredettörténete és különösképp az örmény történelem foglalkoztatja. Tervei szerint, ha végzett az iskolával orosz-örmény egyetemre szeretne jelentkezni, nemzetközi kapcsolatokra, mert a későbbiekben nagykövet szeretne lenni.

Ann Aleksanyan fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, mi történik népével, mert Örményország ismét, napok óta az azerbajdzsáni és a török hadsereg támadása alatt áll. A háborúban viszont szerinte nemcsak katonák halnak meg, hanem civilek is: gyermekek, nők és öregek esnek áldozatául a Törökország által támogatoott azerbajdzsáni csapásoknak.

Forrás: MTIForrás: MTI


„Mi minden éjjel abban bízunk, hogy másnapra véget ér az a szörnyűség, amikor édesanyáknak azzal kell szembesülniük, hogy elveszítették gyermekeiket” – mutatott rá a háború borzalmaira Aleksanyan. Hozzátette, Azerbajdzsán és Törökország Arcah Köztársaság (Artsakh) területe miatt támadja őket. Az azerbajdzsániaknak Artsakh csak egy darab föld, viszont nekik az otthonukat jelenti.



Szepessy László: Az örmény-azeri nép területi vitája és katonai konfliktusai a Szovjetunió összeomlásáig vezethető vissza. Mit tapasztaltak Örményországban az azerbajdzsáni támadásokkal kapcsolatban? Mit gondolnak a jerevániak a szomszédos országokról?

- Örményország egy kis, keresztény ország, amelyet nagy muszlim országok vesznek körül. Bár a szomszédaink, azt hiszik, hogy bérlők vagyunk. Én és a nemzetem nem vétettünk ellenük. Jerevánban békés emberek élnek, és mi csak békét akarunk. Az elmúlt néhány évtizedben viszont sok kisebb háború zajlott a határaink mentén. Sok ember meghalt. Csak azt szeretnénk, hogy a hely ahol élünk, megmaradjon. Nem akarjuk, hogy újra és újra háború legyen, de úgy tűnik, hogy a szomszédaink nem így gondolják. Amit az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk, az a halott katonák anyáinak könnyei voltak. Szomorú ezt látni.

Forrás: ludovika.huForrás: ludovika.hu


Oroszországnak már régóta vannak katonai támaszpontjai Örményországban, Törökország pedig többször jelezte, hogy támogatja Azerbajdzsánt, még katonai manővereket is végrehajtottak. Mit gondolsz, kijelenthető az, hogy az azerbajdzsáni-örmény konfliktus a két nagyhatalom közötti kívülről támogatott (proxy) háború? Mit gondolnak erről az örmény emberek?

- Mint már említettem, mi csak békét akarunk, de a szomszédaink ezt ellenzik. Nem köthetünk tűzszünetet anélkül, hogy ők is így tennének. Amint azt a történelemből tudjuk, a Szovjetunió mindig mellettünk állt, viszont a szovjetek sok földünket Törökországnak és Azerbajdzsánnak adták (köztük Kelet-Örményországot, Nahicsevánt és Törökország Arcah Köztársaságot is), ezzel teremtve jó baráti viszonyt az akkori ellenségeinkkel. Valószínűleg a Kaukázus fölötti hatalomértháború zajlik a két nagy ország (az örmény párti Oroszország és az azerieket támogató Törökország – szerk. megj.) között is, de a háború elsősorban Örményország és Azerbajdzsán között zajlik: az életünkért és az őskori földjeinken való élethez való jogért.

Mi a helyzet a hegyi hegyi-karabahi (Nagorno Karabakh) enklávéval kapcsolatban, mit kell tudnunk az ott élő örmény népről?

- Először is, nem Nagorno Karabah, ez a név szovjet változata. Mi Artsakh-nak hívjuk, mivel a nagy Örményország része volt. A nemzeti identitás jogával élve minden nemzetnek egységesen és őskori földjén kellene éljen. Ez az, amit az Artsakh emberek csinálnak. Ez a történelmünk egyik része, és az egyetlen dolog, amit most tehetünk, hogy egységesek maradunk, és soha nem hagyjuk el a földjeinket.

Milyen a hangulat az országban? Mennyire biztonságos a környéken maradni?

- Nemcsak Jerevánnak, hanem a világ összes örmények által lakott városának csak egy célja van: békés és független Örményországban élni. A hangulat nyilvánvalóan a küzdelem és a győzelem között mozog. Bár háborúban állunk, a kormány mindent megtesz, hogy a lehető legbiztonságosabb körülményeket biztosítsa számunkra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS