2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Brüsszeli jelentés: Románia átmenőt kapott jogállamiságból, Magyarország bukásra áll

V.E. 2020. október 01. 08:44, utolsó frissítés: 2020. október 02. 10:32

Négy pillérből áll a jelentés, vizsgálják az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiát, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.


Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság jogállamisági jelentését, amelyet ezen túl minden évben és minden országra nézve elkészít. A dokumentum egyelőre a hibákat, kihágásokat jelző rendszer: azt tárja fel, hogy milyen hiányosságok vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban, célja, hogy ennek alapján a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen az érintett állam vezetésével. Az államok pénzügyi helyzetét az EU évente vizsgálja, ezek után pedig a demokrácia alapjait képező rendszerek működését is elemezni fogja. Ennek azért van jelentősége, mert az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós költségvetésben az uniós támogatások arányos csökkentésével vagy felfüggesztésével járjon, ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot. Az anyagot két uniós biztos hivatala állította össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülésért felelős Vera Jourová munkacsoportja.

Miért volt szükség erre a jelentésre?

Az EU pénzügyi érdekei és a jogállamiság között egyértelmű a kapcsolat: „ha egy országban gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével és hatékonyságával, és más olyan állami szervek sem biztosítják a költségvetési átláthatóságot, akkor nincs, aki fellépne az uniós támogatásokat érintő korrupciót és csalások ellen” – magyarázta el többször az év folyamán Didier Reynders uniós biztos.

A jelentés elkészítéséhez minden tagállam hozzájárult, de a Bizottság emellett Európa-szerte 200 másik kormányközi és civil szervezet véleményét is kikérte. Az uniós intézmény szakértői tényfeltáró bizottságokat küldtek minden tagállamba, illetve az elmúlt hónapokban videókonferenciákon konzultáltak az érintettekkel.


A jelentés egyébként a tavaly december óta hivatalban lévő Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság egyik prioritása volt. Az Európa Tanács, az EU Alapjogi Ügynökségének és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a szakértői is közreműködtek a munkában, de a Bizottság függetlenül készítette el a jelentést: a munkatársai összevetették a külső szakértők véleményeit, és a következtéseiket egyedül vonták le.

Mit vizsgáltak a jogállamiság kapcsán?

Négy témakörben végezték el a vizsgálatot: az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabad működése és politikai befolyástól való mentessége, a fékek és ellensúlyok rendszere, illetve a korrupció helyzete az adott országban. Mindegyik országról külön jelentés készült, majd az országjelentéseket egy átfogó dokumentumban összesítették. Az országjelentések, illetve az összefoglaló dokumentum is olvasható angol nyelven az Európai Bizottság honlapján.

Nem mindegyik ország fogadta el ellenvetés nélkül a vizsgálatot. A magyar kormány kezdettől kritizálta és feleslegesnek tartotta ezt az eljárást, mondván, hogy a jogállamisági hiányosságok feltárására a – Magyarország ellen is folyó – 7-es cikkelyes eljárás teljesen megfelelő.

A jelentés következtetései

Egyetlen országban sem tökéletes a helyzet, de ha a negatív topot kell felállítani, akkor mindenképpen Lengyelország és Magyarország kezdi a sort, amelyek már amúgy is fegyelmi eljárásokkal szembesültek az alapvető demokratikus elvek állítólagos megsértése miatt. Utánuk Bulgária következik, majd Románia, Málta, Szlovákia és Horvátország.

Máltával kapcsolatosan például mély aggodalmat jelez az országértékelő a széles körben elterjedt korrupció és a késedelmes bírósági eljárások terén; Bulgáriában a legnagyobb gond az, hogy a főügyészségnek nem sikerült létrehozni egy hatékony elszámoltathatósági rendszert; Csehországban hiányosságokat állapítottak meg a visszaélést bejelentők védelmében és a lobbisták szabályozásában; Horvátországban azt vették észre az elemzők, hogy az állampolgárok részvétele a kormány döntéshozatalában "viszonylag gyenge". Románia esetében nincs meggyőződve az EB a korrupcióellenes harc fenntarthatóságáról.

De a "déli" demokráciákban sem rózsás a helyzet mindenütt, Olaszországot, Spanyolországot és Görögországot is többször elmarasztalják a jelentésben.
Az északi államok esetében Dániát és Luxemburgot említi a dokumentum, mint olyan államokat, amelyekben a korrupcióellenes ügyészségeknek nem állnak a rendelkezésükre elegendő források ahhoz, hogy következetesen tudják végezni munkájukat.

A többi ország tekintetében nincsenek jelentős gondok, és pozitív példákat is említ a jelentés, amely kiemeli például a francia sajtószabadság vagy a finnországi "átlátható kormányzás" tradícióit.

Szemlénkben elsősorban a Romániát és Magyarországot érintő állításokat igyekszünk összefoglalni. Annak ellenére, hogy Magyarország több komoly elmarasztalásban részesül ("serious concern") a négy vizsgált kategóriában, Romániának sem kell szégyenkeznie, ugyanis bőven van javítanivalója, úgy az igazságszolgáltatás, mint a média függetlenségének tekintetében, annak ellenére, hogy az ő esetében csak "aggodalmakat" fogalmaztak meg, és hiányzik a "komoly" jelző a szókapcsolatból.

Igazságszolgáltatás és korrupció

„Románia átfogó korrupcióellenes stratégiai kerettel rendelkezik, amely elsősorban a központi és helyi intézményi szereplők részvételére alapoz. Az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére, az igazságszolgáltatásban 2017 és 2019 között bekövetkezett negatív változások kérdéseket vetettek fel a korrupcióellenes fenntarthatósággal kapcsolatban” – áll a jelentésben
A Btk. függőben lévő módosításai és a büntetőeljárási kódex átláthatatlansága bizonytalanná teszi a korrupcióellenes jogi keret hatékonyságát – fogalmazza meg a jelentés a legfontosabb kritikát a romániai jogrendszerrel kapcsolatosan.

Amint említettük, a jelentés, amikor a különböző tagországokban tapasztalható joghézagokat, hiányokat sorolja fel, akkor külön kategóriában említi Romániát, és külön Lengyelországot, illetve Magyarországot. A dokumentum szerint aggodalmak merülnek fel a romániai igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is, de Magyarországon és Lengyelországban különösen veszélyeztett helyzet áll fenn, továbbá számos kihívás elé néz Bulgária, Horvátország és Szlovákia is.

Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos fejezetben a jelentés megemlíti, hogy „Romániában továbbra is érvényben vannak az igazságszolgáltatásra negatív hatást gyakorló, 2017 és 2019 között végrehajtott vitatott reformok. 2020-ban a kormány kifejezte elkötelezettségét az elmúlt években végrehajtott változások helyrehozása iránt, ami az igazságszolgáltatással kapcsolatos feszültségek jelentős enyhüléséhez vezetett.”

Ami a magyarországi igazságszolgáltatást illeti, az országjelentés kitér arra, hogy az Országos Bírói Tanács komoly kihívásokkal szembesül, mikor megpróbálja egyensúlyozni az Országos Bírói Hivatal elnökének a hatalmát a bíróságokat érintő kérdésekben. A jelentésben aggasztónak minősítik azt az új szabályozást, mely lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök kinevezze a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) bírájának.

Bár Magyarországon egyes magas szintű korrupciós ügyekben folyamatban vannak büntetőeljárások, ezek továbbra is nagyon korlátozott formában zajlanak. Úgy tűnik, hogy hiányzik a következes és határozott fellépés ahhoz, hogy súlyos megfogalmazott vádak esetén bűnügyi nyomozást indítsanak olyan korrupciós ügyekben, ahol magas rangú tisztségviselők és közvetlen köreik érintettek – áll a dokumentumban.

Médiahelyzet

A sajtó helyzetével kapcsolatos fejezetben a jelentés megállapítja, hogy az egyik legproblémásabb terület úgy Magyarországon, mint Romániában a jogállamiság szempontjából a média. A jelentés kitér arra, hogy Románia, Málta és Lengyelország mellett Magyarországon is fennáll a kockázata a médiahatóságok átpolitizáltságának.

Problémaként említik továbbá úgy Románia, de elsősorban Magyarország esetében a transzparencia hiányát az állami hirdetések elosztásában, mivel ezek jelentős mennyiségét kapták kormányközeli médiumok, amivel nem közvetlen módon, de politikailag befolyásolták a médiát.

Külön említést kapott a magyarországi Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melyben több mint 470 kormánybarát médium olvadt össze, anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna a média- illetve versenyhatóságok. A jelentés a KESMA-t a média sokszínűsége elleni fenyegetésnek minősíti.

A nyilvános információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatban a jelentés kimondja, hogy „ezt a jogot az Alkotmány vagy a másodlagos jogszabályok garantálják minden tagállamban, de egyes országokban akadályok vagy késedelmek vannak a tájékoztatásban. Például Csehországban, Máltán és Romániában ismételt nehézségekről és akadályokról számoltak be az információk megszerzésének tekintetében.”

Civil társadalom

A civil szervezetek instabil környezetben végzik a tevékenységüket, de továbbra is a jogállamiság védelmének fontos szereplői - áll a jelentésben.

„Számos tagállamban a civil társadalom nehéz körülmények között is komoly ellenálló képességet tanúsított, és a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként továbbra is aktív szerepet játszik a nemzeti és európai jogállamiságról folytatott vitában. Szlovákiában a civil társadalom erőteljesen reagált Jan Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kuąnírová meggyilkolására 2018-ban.

Romániában a civil társadalom erőteljes bevonása volt a kulcs a reformok ösztönzéséhez a korrupció és a jogállamiság elleni küzdelem terén" – írja a jelentés.

Ami a magyarországi helyzetet illeti az Európai Bizottság rámutatott, hogy az Európai Bíróság kimondta: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvényt (Lex Soros), melyről 2020 júniusában kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy sérti az uniós jogot, mert a tőke szabad mozgását és az egyesülési jogot is diszkriminatív módon korlátozza.

Nem egyértelmű, hogy mennyire lesz erőteljes eszköz a jelentés

Inkább preventív eszköznek tekinti a jelentést maga az EB is, tehát a jogállamisági felmérés eredménye nem jár jogi kötelezettségekkel. Annak ellenére, hogy a Bizottság komoly jogállamisági problémákat tárt fel a különböző tagországokban, például Romániában és Magyarországon is, úgy a kormányoknak nem lesz kötelességük ezen változtatni. Maga a Bizottság is úgy tekint a biztosok által összeállított dokumentumra, mint ami „a megelőzést fogja szolgálni,” és célja, hogy „elmélyítse a párbeszédet és az együtt gondolkodást a jogállamisággal kapcsolatban”.

Azt, hogy a Bizottság jogállamisági jelentése egy ennél erőteljesebb eszköz legyen, pont a magyar kormány vétózta meg tavaly novemberben a lengyelekkel egyetemben. Az elmúlt napokban pedig éppen a soros német EU-elnökség javaslatának értelmében rendszerszintű jogállami hiányosságok (például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése) helyett csak akkor kellene pénzügyi szankciókkal szembenézniük tagállamoknak, ha a jogállamiság elveinek megsértése bizonyíthatóan hatással van az uniós büdzsé szabályos végrehajtására, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére. Az érintett tagállam az Európai Tanács elé vihetné az ügyet, mielőtt a miniszteri tanács minősített többséggel döntést hozna az esetleges szankciókról.

Már a nevében sem jogállamról, hanem „az uniós költségvetés védelmére vonatkozó általános feltételességi rendszerről” szól az a javaslat, amit a német soros EU-elnökség terjesztett a kormányok elé abból a célból, hogy a Tanácsnak végre legyen közös álláspontja arról a rendelettervezetről, amely eredetileg az uniós kifizetések visszatartásával fenyegette azokat a tagállamokat, ahol rendszerszintű hiányosságok jellemzik a jogállam működését.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen fogadtatásra talál a németek javaslata, úgy tűnik, hogy az észak-európai országok kitartanak amellett, hogy a finanszírozás a jogállamisághoz legyen kötve. Egy dolog biztos, minél inkább tart a kötélhúzás, annál inkább késik a tagállamoknak a gazdaság élénkítésre szánt pénzük.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS