2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nemcsak Trumpot, most már Putyint is Nobel-békedíjra jelölték

Szerk. 2020. szeptember 26. 17:03, utolsó frissítés: 17:08

Ez nem vicc: mindkét kondukátor esetében akadtak olyan politikusok, akik úgy ítélték meg, hogy a nevezettek a világbékéért küzdenek.


Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnököt a 2021-es Nobel-békedíjra jelölték. A TASZSZ azonban sietve hozzátette: a jelölés nem a Kremlből érkezett. „A Kreml ennek ellenére örülne a kitüntetésnek” – idézte az orosz hírügynökség Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt.

„Nem sokkal azok után, hogy Putyin sikertelenül próbálta kivégeztetni Navalnijt, magasrangú oroszok Nobel-békedíjra jelölték Putyint” – ezt viszont már Bill Browder, a Moszkva elleni szankciókat szorgalmazó Magnyitckij-törvény egyik kezdeményezője tweetelte.



Miközben Navalnij már felépülőben van, független német, francia és svéd laboratóriumok megállapították, hogy az orosz ellenzéki aktivistát novicsokkal mérgezték meg, ugyanazzal a szerrel, amit korábban a rendszer más ellenzői ellen is bevetettek. A Kreml simán elutasította, hogy Navalnij Oroszországban mérgezték meg.

A TASZSZ szerint a Szergej Komkov író nevével fémjelzett Nobel-békedíj javaslatot még szeptember 10-én elküldték Oslóba, de a tudósítás nem részletezi, hogy Putyin milyen érdemeivel szolgált rá az elismerésre.

Ha Putyinnak az érdemei egyelőre homályosak, annál evidensebbek Trump tettei

Donald Trump
, amerikai elnököt egy nappal korábban, szeptember 9-én jelölte ugyancsak a jövő évi Nobel-békedíjra egy szélsőjobbos norvég parlamenti képviselő az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti viszony rendezéséért. „Minden más jelöltnél többet tett a nemzetek közötti béke helyreállításáért” – így indokolta javaslatát Christian Tybring-Gjedde, akit eddig négyszer választottak a norvég törvényhozásba.

Az amerikai kormányzat fontos szerepet játszott az Izrael és az Emírségek közötti kapcsolatteremtésben, kulcsszerepe azonban az elnöknek volt – írta Tybring-Gjedde indítványában, és hozzátette: Trump érdeme, hogy nagyszámú katonát vont ki a közel-keleti térségből. A norvég képviselő egyébként 2018-ban is Trumpot jelölte Nobel-békedíjra. Akkor a koreai rendezésért, és a Kim Dzsongunnal folytatott párbeszédért.

NOMINASJON AV PRESIDENT TRUMP TIL NOBELS FREDSPRIS
Jeg har i dag nominert USAs President Donald Trump til Nobels...

Közzétette: Christian Tybring-Gjedde – 2020. szeptember 9., szerda


A tanulmányait az Egyesült Államokban folytató képviselő a szélsőjobbos, bevándorlás-ellenes norvég Haladó Párt tagja. Felesége, az 55 éves Ingvil Smines ugyanehhez a tömörüléshez tartozik. Januárig közbiztonsági miniszterként szolgált, most képviselő. Ugyanakkor lányuk is képviselő. A Konzervatív Párt, a Høyre 21 éves tagja, Mathilde Tybring-Gjedde azonban elhatárolódott apja javaslatától. „Nem én jelöltem Donald Trumpot, mert nem hiszem, hogy érdemes a Nobel-békedíjra” – tweetelte Mathilde Tybring-Gjedde

„Nem vagyok nagy Trump-rajongó. A Nobel Bizottságnak azonban mérlegelnie kell a tényeket” – nyilatkozta a Foxnak Tybring-Gjedde, aki arra is emlékeztetett, hogy Obama például semmit sem tett ennek ellenére 2009-ben, mindössze 263 nappal hivatalba lépése után Barack Obama Nobel-békedíjat kapott – az indoklás szerint „a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok és a népek közötti együttműködés elmélyítése érdekében tett rendkívüli erőfeszítéseiért”.

A váratlan döntést élesen bírálták annak idején az Egyesült Államokban – köztük Donald Trump is magánszemélyként. Lech Wałęsa is szokatlanul gyorsnak tartotta a kitüntetést. A korábbi lengyel elnök szerint azonban az ilyen díjak néha bátorítanak.

Trump elődjén kívül 1906-ban Nobel-békedíjat kapott Theodore Roosevelt elnök az orosz-japán háború békés lezárásáért; Woodrow Wilson, elnök 1920-ban az ENSZ elődjének tekinthető Nemzetek Szövetsége megalapításában kifejtett tevékenységéért; Jimmy Carter, elnök pedig 2002-ben „több évtizedes fáradhatatlan erőfeszítéseiért a nemzetközi konfliktusok békés rendezésében”.

A Nobel-békedíjról egy, a norvég parlament által választott öttagú testület dönt jövő októberben.

Putyin és Trump egyébként a múlt héten – a világ több vezető politikusával: a brazil, a török és a belarusz elnökkel, illetve a brit és indiai miniszterelnökkel együtt – az Ig Nobel-díjat érdemelte ki az egészségügyi képzésért. Az indoklás szerint „a koronavírus-járvány idején arra tanították meg a világot, hogy a politikusok hatékonyabban befolyásolják az életet és halált a tudósoknál és orvosoknál”. (TASZSZ/FoxNews/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS