Ilyen jövőt szeretne nekünk az Európai Bizottság
k. á. 2020. szeptember 17. 14:59, utolsó frissítés: 15:50Rasszizmussal szembeni intolerancia, jogállamiság, menekültek védelme is meg nem is, és jóval ambiciózusabb "zöld vállalások".
Lendületes, határozott és nagyon hosszú évértékelő beszédet tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az EP strasbourgi plenáris ülésén, ahol többek közt a korona- és klímaválságot is érintette, de jóval többről is szó esett: így egységes uniós egészségügyről, a menekültek védelméről és az Európában egyre nagyobb teret alkotó rasszizmus és antiszemitizmus felszámolásáról is.Ursula von der Leyen kétségkívül beleadott mindent, hogy az elmúlt évek összes uniós mainstream témáját és nagy ígéretét belesűrítse szűk másfél órás, az EU helyzetéről szóló beszédébe.
AZ EB-elnök természetesen a koronavírussal kezdte a beszédét,
szerinte a járvány megmutatta, hogy mennyire erősek vagyunk értékközösségként. „A félelmet és a megosztottságot az EU-ba vetett bizalommá alakítottuk. Láttuk, hogy lehetséges, amennyiben bízunk az EU-s intézményekben” - mondta, és ebben benne volt az üzenet is a tagállamok felé: tessék elfogadni azt a giga költségvetési csomagot, amelyet a Bizottság a károk elhárítása végett javasol.
Von der Leyen ezek után emlékeztetett rá, hogy ma is emberek ezreit tartja bizonytalanságban a járvány, akik egészségüket és munkahelyüket féltik. Továbbá azt is elmondta, hogy sok politikus úgy adott választ a járványhelyzetre, hogy nem a megoldást helyezte előtérbe. Többek között emiatt az EB elnöke azt szeretné, ha a tagországok szuverenitásából lefaragnának az egészségügy terén, és az EU-nak több beleszólása lenne ebbe. Ez akár azt is jelenthetné, hogy elfogadnának egy egészségügyi minimumot, amit minden EU-s tagállamnak teljesítenie kell. Legalábbis a kezdeményezők, köztük a magyar szocialista Ujhelyi István ezt szeretnék.
Az elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy
egy erősebb európai egészségügyi uniót kell létrehozni,
konkrétan javaslatot is tett az Európai Gyógyszerügynökség erősítésére és egy, az Egyesült Államokban működő BARDA-hoz (Biomedical Advanced Research and Development Authority) hasonlatos szervezet létrehozására. Azt is elmondta, hogy jövőre Olaszországban tartanak egy nagy egészségügyi tanácskozást, ahol a világ jelentős politikusai és egészségügyi szakemberei találkoznak. Von der Leyen utalt arra is, hogy az EU-ban fel kell halmozni gyógyszereket és gyógyszerészeti készítményeket, így javítva az ellátási láncon, valamint nagyobb hatalmat adna az Európai Uniónak egészségügyi kérdésekben.Tegyük hozzá, hogy júliusban az európai országok vezetői nem voltak ennyire lelkesek a gyógyszerügynökség felizmosításában, és leszavazták azt, hogy 8 milliárd euróval bővítsék az intézmény költségvetését.
A gazdasági kérdésekkel kapcsolatosan
von der Leyen azt mondta: „Biztosan nem most van az idő a [gazdasági] támogatások visszavonására”. Szerinte egyensúlyra van szükség az európai gazdaság támogatásának és a fiskális fenntarthatóság biztosítása érdekében. Úgy véli: az euróba vetett bizalom „soha nem volt erősebb”, ez pedig lehetőséget teremt a gazdaság strukturális reformjaira, például a tőkepiaci unióra.
A bizottsági elnök ugyanakkor belengette az európai minimálbér intézményét is Szerinte el kell kezdeni beszélni a kérdésről, ugyanis szerinte a munka méltóságának védelme kiemelt fontosságú kell egyen az EU-ban, és mindenikek biztosítani kell az európai minimálbérhez való hozzáférést. Azt is tisztázta persze, hogy nem egységes összegekben kell gondolkodni. „Tisztességes minimálbérrendszert szeretnénk, amit kollektív tárgyalások keretében, törvényi szabályozással kell kidolgozni a tagállamoknak” – mondta.
A politikus elismerte azt is, hogy a költségvetési stabilitás és a gazdasági támogatás között kényes egyensúlyt kell teremteni, ehhez pedig erősebb monetáris unióra van szükség. Kiemelte, hogy a belső piac működése kulcsfontosságú és helyre kell állítani a négy szabadságot – áruk, szolgáltatások, tőke és emberek szabad mozgása. Ezzel Von der Leyen nyilvánvalóan a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokra és határzárra is utalt.
Az egyik legfontosabb vállalás, hogy a Bizottság azt szeretné, ha
2030-ra 55 százalékkal csökkenne az Unió károsanyag-kibocsátása.
Ez nagy kihívás, mert eddig az EU 40 százalékot szándékozott vállalni, néhány napja azonban már kiszivárogtak dokumentumok, amelyekből kiderült, hogy a Bizottság szigorúbb vállalásokra készül. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy tisztában van vele, hogy egyes tagállamok ezt túl kevésnek, mások túl soknak fogják tartani, de az EU-nak ennek elérésével vezető szerepe lehetne abban, hogy sikerüljön a globális felmelegedés mértékét 1,5 fok alatt tartani. Ő maga “ambiciózusnak és megvalósíthatónak tartja a vállalást”. Ugyanakkor az EU vírus utáni regenerálódásra szánt összeg 37 százalékát az Európai Zöld Megállapodás kereteiben megvalósuló beruházások kapják támogatásként. Az Európai Parlament ennél többet szeretne amúgy: ők 30 százalékot a 750 milliárd euróból a klímaváltozás elleni küzdelemre, 10 százalékot meg a biodiverzitás megőrzésére fordítanának.
Von der Leyen odaszúrt kicsit Trumpnak is, mondván, mi nem a “nekünk Európa az első” mentalitást követjük, hanem igenis globális vezetőszerepre törekszünk a koronavírus elleni harcban. Odamondott Kínának is, legalábbis egy annyiban, hogy a Kínával való kapcsolat “stratégiailag fontos, de ugyanakkor nagy kihívás is”. A német politikus megdorgálta azokat a tagállamokat, amelyek sokszor lassítják és gátolják az EU külpolitikáját, és késlekednek az “EU értékeinek kinyilvánításával olyan esetekben, amikor emberi jogok sérülnek valahol”. “El kell ítélnünk az emberi jogok elleni lépéseket, történjenek azok Hong Kongban vagy az ujgurokkal szemben” - szúrt oda Kínának.
Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen külpolitikai utalás: “Szeretném világosan kifejezni: az Unió Belarusz népe mellett áll” - mondta, és megdicsérte a kelet-európai ország lakóit, amiért bátran kiállnak Lukasenka diktatúrája ellen. Üzent az oroszoknak is: “A belarusz emberek nem valaki más sakktáblájának szereplői”: Ugyanakkor Törökországról is szót ejtett, mondván, az EU látja a nagy nyomást, amit a migrációs helyzet teremt az országban, viszont ez nem indokolja, hogy Törökország megfélemlítően lépjen fel bármely szomszédjával szemben. Az elnök itt valószínűleg az Égei-tengeren kialakult feszültségre gondolt, amely során többször kevés választotta el a török és a görög hadsereget a katonai konfrontációtól.
Van néhány olyan pont is, amely elhangzott a beszédben, és amelyek kapcsán vélhetően egynémely kelet-európai, szuverenista kormányzattal kemény csatákra számíthat a bizottsági elnök. Ursula von der Leyen
a migráció kapcsán azt mondta,
hogy jövő héten mutatják be a teljes jogalkotási csomagjukat, amely emberséges lesz. Néhány részletet is elárult: nem lesz vita arról, hogy a tengeren hánykolódókat meg kell-e menteni, mert ennek nincs alternatívája. Ugyanakkor aki nem jogosult menekültstátuszra, annak vissza kell térnie származási országába. Fel kell lépni az illegális embercsempészekkel szemben, meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de egyúttal legális munkavállalási lehetőségeket is kell biztosítani, a menekültek számára pedig meg kell szervezni az integrációjukat. “Ha több erőfeszítést teszünk, akkor ugyanazt elvárjuk a tagállamoktól, a migráció európai kihívás” - utalt von der Leyen a szolidaritás szükségességére. Ezzel kapcsolatban a Zöldek vezetője, Ska Kelle azt mondta, szégyen, ami jelenleg Európa határainál folyik, és a Bizottságnak komolyan oda kéne hatni a tagállamokra, hogy szüntessék meg a háborúból és nélkülözésből menekülők szenvedést.
Ami a jogállamiságot illeti,
von der Leyen nagyon határozottan kiállt az európai értékek védelme mellett, de konkrétumokat nem közölt ezzel kapcsolatban. Viszont összekötötte az uniós pénzeket a jogállamisággal. Azt mondta, hogy “a költségvetési forrásokat mindenfajta csalástól, korrupciótól és összeférhetetlenségtől meg akarjuk védeni, nem lehet tolerálni a jogállamisági jogsértéseket”.
A jogállamisághoz kötött EU-s pénzek tekintetében a parlamenti képviselők nagyon nagy többséggel követelik ennek megvalósítását, leginkább például Dacian Cioloș Renew Europe csapata, aki a beszéd után üdvözölte vdL erről való mondatait. Persze ebben az Európai Tanácsnak is döntenie kell, ott meg nehéz lesz átvinni. Sophie in't Veld holland liberális parlamenti képviselő a beszédet követő vitán bírálta von der Leyennek a konkrétumok nélküli, elvi kiállását, mondván, mikor meghallotta ezt Orbán Viktor, akkor tudhatta, nincs mitől félnie.
Az elmúlt időszakban új konfliktus éleződött ki a brit kormány és az Unió között,
hiába sikerült ugyanis megszülni évek alatt nagy nehezen a britek kilépéséről szóló egyezmény feltételeit, a brit kormány egy új belső piaci törvényt készült elfogadni, s ezzel gyakorlatilag egyoldalúan felülbírálta volna az EU-val kötött kilépési szerződést. A kormány visszakozik, de a parlament még mindig elfogadhatja. Amikor ugyanis megszületett a megállapodás, akkor a felek megegyeztek, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban a vámokat az EU nevében a brit kormánynak kell beszednie, illetve az északír cégeknek exportnyilatkozatokat kell kitölteniük a nagy-britanniai területre történő exportnál. Nincsenek itt még végső verziók, egy, a kilépési szerződés ratifikációjában levő északír protokoll kidolgozásárt felelős közös EU-brit bizottságnak kell megszabnia ezeket.
Egy másik fontos pont az északír terület cégeinek állami támogatási szabályainál jelentkezik. Ugyanis ezeknél a megállapodás szerint a brit kormány nem osztogathat támogatásokat, vagyis teheti, de az uniós szabályok alapján. Itt is ki kell még dolgozni a részleteket. Nos, az új belsőpiaci törvény ezeket felrúgná. Ursula von der Leyen Margaret Thacthert idézte, miszerint a britek “nem szeghetnek meg nemzetközi egyezményeket”. Azzal vádolja Johnsont, hogy az egész megállapodást sutba vághatja ezzel.
Von der Leyen nagyon határozottan felszólalt a rasszizmus ellen,
és konkrét lépésekről is beszámolt: új rasszizmusellenes cselekvési tervet jelentett be, amely egy rasszizmus-ellenes koordinátori szervet is magába fog foglalni. „Javasoljuk az EU bűncselekményeinek listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd minden formájára, akár faj-, vallás-, nem- vagy szexualitás miatt érje az embereket.. , A gyűlölet gyűlölet, és ezt senkinek sem kell elviselnie.”
„Nem fogok tétlenkedni, amikor az egyenlőség uniójának felépítéséről van szó, ahol félelem és vádaskodás nélkül lehet szeretni azt, aki vagy, és szeretni azt, akit akarsz" - mondta von der Leyen, a szexuális irányultságon vagy identitáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatban. „Mivel önmagad lenni nem az ideológiád, hanem az identitásod, azt soha senki nem veheti el” – tette hozzá.
Utalt Lengyelországra is, ahol néhány település diszkriminatív szabályozást fogadott el. “ Világosan szeretném elmondani: az LMBTQI-mentes zónák az emberiségtől mentes zónák, és nincs helyük az uniónkban” - mondta, és ehelyett antirasszista, szolidáris és diszkriminációmentes uniót hirdetett.
A beszéd heves vitát váltott ki. Voltak (például a Zöldek parlamenti csoportja és a baloldaliak), akik kevesellték a klímával kapcsolatos vállalást. Ők úgy vélik, 65 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentés lenne a valós megoldás. Az 55 százalék lehet sok az eddigi 40 százalékhoz képest, csakhogy múlt héten szavazott a Parlament környezetvédelmi bizottsága, ők hatvanat szeretnének minimum.
Volt, aki mást hiányolt: Moritz Körner a Renew Europe német képviselője például azt hiányolta, hogy vdL nem ejtett szót a digitális szolgáltatások megadózásáról, amely már régóta terítéken van, és végső célja a nagy techvállalatok megregulázása lenne. Vagy legalábbis komolyabb megadóztatása.
Ez tehát a bizottság víziója, nagy kérdés, hogy mi tud megvalósulni ezekből, hiszen a lengyel képviselők például már jelezték, túl ambiciózusnak tartják a klímacélokat, és egész biztos, hogy a keletiek közül is lesz a Tanácsban néhány tagállam, amely tesz majd arról, hogy a jogállamisághoz kötött pénz szigorúnak tűnő szabálya többnyire csak egy üres szlogen maradjon.