2020. december 6. vasárnapMiklós
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Navalnij és a mindenkori orosz ellenzékiek esete Putyinnal

V.E. 2020. augusztus 26. 14:57, utolsó frissítés: 15:19

Teába, parfümbe rejtett idegmérgek, nehézfémek, ismeretlen toxinok: a Kreml eszköztára kimeríthetetlen, ha kényelmetlen ellenfelektől kell megszabadulni.


A Kreml tagadja, hogy Alekszej Navalnij, a 43 éves ellenzéki politikus mérgezés áldozata lett volna. Azonban nem ő lenne az első, akit a Kreml halkan, és viszonylag kis feltűnéssel próbál meg eltenni láb alól. Kis orosz méreglexikon és titkosszolgálati történetek következnek.

Navalnij kómában, az orosz szóvivő mindent tagad

A berlini Charité kórház, ahol Navalnijt jelenleg kezelik, augusztus 24-én kiadott közleménye szerint az orosz politikust valóban megmérgezték – írja a Spiegel. A közlemény szerint a kolinészteráz-gátlók hatóanyag-csoportjából mutattak ki egy anyagot a szervezetében, bár a konkrét méreganyagot még nem sikerült megállapítani. Navalnij jelenleg is a sürgősségi osztályon van mesterséges kómában. Az állapota továbbra is súlyos, de az élete nincs akut veszélyben. A mérgezés hosszú távú hatásai, különösen az idegrendszerére jelenleg még ismeretlenek.

Alekszej NavalnijAlekszej Navalnij


A Kreml egyelőre nem látja indokát annak, hogy bűnügyi nyomozás induljon Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában. Peszkov szerint nyomozásra akkor lesz indok, ha beazonosítják a Navalnij szervezetébe került anyagot, és ha megerősítést nyer, hogy a politikust megmérgezték, mindaddig elhamarkodott dolog mérgezésről beszélni - tudósított az MTI.

"Először meg kell találni az anyagot, meg kell meg kell állapítani, hogy mi okozta az állapotát. Vagyis indok kell a nyomozáshoz. Egyelőre annyit állapíthatunk meg, hogy a páciens kómában van" - mondta az orosz kormányzati szóvivő.
Peszkov megfogalmazása szerint az orosz és a német szakérők "orvosi elemzése abszolút egybeesik", de "a következtetések különbözőek". Az omszki orvosok már az első órákban megállapították a kolinészteráz-aktivitás csökkenését, és az ottani intenzív osztályon azonnal atropint adtak be neki, amint a német orvosok is, akik részéről "semmi új" sem hangzott el. A kolinészteráz-szint csökkenésének okát egyelőre egyik országban sem sikerült megállapítani, a vizsgálatok nem mutattak ki konkrét anyagot.

Az orosz orvosok készek arra, hogy az először vett mintákat német kollégáik rendelkezésére bocsássák, valamint a biológai anyagok cseréjére - biztosította a segítségről a németeket az orosz kormányzati szóvivő. Peszkov kifogásolta, hogy Nyugaton a mérgezést tartják a történtek egyetlen lehetséges magyarázatának, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Steffen Seibert német kormányszóvivő rögtön azt mondta: valószínűleg mérgezés történt. A Kreml "üres zsivajnak" tekinti a vádakat, miszerint az orosz vezetésnek köze lehet Navalnij megmérgezésékhez, ezek "semmiképp sem lehetnek igazak", ezért nem viszonyul hozzá komolysággal. Személy szerint nincs tudomása arról, hogy az orosz titkosszolgálatok megfigyelték volna Navalnijt szibériai útja során, ahogy azt a hétvégén a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap írta.

A Litvinyenko-ügy

Egyébként nem Navalnij az első Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai ellenfelei közül, aki gyanús körülmények között életveszélyes állapotba kerül. Hosszú a listája azoknak az orosz ellenzékieknek, újságíróknak, kiugrott hírszerzőknek, illetve kellemetlenné vált üzletembereknek, akikről kiderült, hogy valószínűleg állami megrendelésre végrehajtott mérgezés áldozatai lettek, s talán még terjedelmesebb az a névsor, amelyen azok szerepelnek, akik esetében nem derült ki, hogy nem természetes okok miatt veszítették életüket.

Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) Londonba dezertált volt alezredesét 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában. A dezertőr exügynök 2006. november 1-jén, halála előtt három héttel teázott két orosszal az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns szállodában; később a személyzet több tagjának szervezetében is kimutatták sugárzó izotóp nyomait.

Litvinyenko sírja a londoni Highgate temetőbenLitvinyenko sírja a londoni Highgate temetőben


A Scotland Yard számára nem volt kétséges, hogy a gyilkosság elkövetője orosz: a londoni rendőrség szerint egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj a tettes. Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt Andrej Lugovoj ellen és kérte kiadatását.
Sem az orosz állam, sem a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj nem ismerte el soha felelősségét Litvinyenko haláláért, és Moszkva elzárkózott a gyanúsított kiadatásától. A kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország viszonya azóta is fagyos.

Két másik, gyanús haláleset is Litvinyenkóhoz köthető. Igor Ponomarev diplomata két nappal Litvinyenko megmérgezése előtt halt meg. Folyamatosan szomjas volt és vizet ivott, mígnem összeesett és meghalt. Holttestét rögtön visszaszállították Oroszországba, a tünetei miatt azonban felmerült a mérgezés lehetősége. Daniel McGrory, a brit The Times újságírója, több cikket is írt Litvinyenko meggyilkolásáról, pár nappal azelőtt hunyt el, hogy levetítették volna a szereplésével készült dokumentumfilmet. McGrory családja szerint a férfi természetes halállal halt meg, ám az amerikai titkosszolgálat szerint brit kollégáik kivégzésre gyanakodtak.

Tea nehézfémekkel, idegmérgekkel

Egy másik jelentős orosz ellenzéki politikust, Vlagyimir Kara-Murzát 2015 és 2017 között több alkalommal is megpróbálták megmérgezni. Az ellenzéki aktivista szintén Putyin-ellenes politizálása miatt került célkeresztbe. Az általában egészséges 37 éves férfi kétszer is ugyanazokat a tüneteket produkálta – izzadás, vérnyomásemelkedés, látászavar – s az orvosok szerint az ő szervezetébe is meg nem határozható mérget juttattak a merénylők. Az életben maradt, s most leginkább az USA-ban élő Kara-Murza egyébként valószínűleg azzal hívhatta fel magára figyelmet, hogy tevékenyen lobbizott az USA által elfogadott Magnyitszkij-törvény mellett. Ez a törvény azokat az orosz hivatalnokokat sújtja, akiknek közük lehetett az oroszországi korrupciót leleplező orosz ügyvéd, Szergej Magnyitszkij furcsa körülmények között bekövetkezett halálához.

Vlagyimir Kara-MurzaVlagyimir Kara-Murza


Szintén mérgezés áldozata lett Londonban Alekszandr Perepilicsnij orosz üzletember is, aki a svájci hatóságoknek nyújtott segítséget az orosz állami hivatalnokok pénzmosási akcióinak a felderítésében, valamint Jurij Scsekocsihin oknyomozó újságíró, aki az orosz szervezett bűnözői csoportok után nyomozott. Ő 2003-ban halt meg – állítólag allergiás roham miatt – nem sokkal az előtt, hogy találkozhatott volna az amerikai FBI képviselőivel.

De mérgezés végzett 2004-ben Roman Cepovval is, aki korábban Vlagyimir Putyin leendő orosz államfő bizalmasaként vált ismertté. Cepov volt az, akinek cége testőri szolgáltatást nyújtott a politikai és a gazdasági tagjainak, s az üzletember túl szoros kapcsolatba került az alvilággal is. Putyin elnökké válása után kényelmetlenné válhatott Cepov személye: 2004-ben behívták a helyi FSZB-irodába, s miután megitta a teáját, rosszul lett, majd hamarosan meghalt. Utólag úgy tűnik, ő is polónium izotóppal kezelt teát kaphatott.

Viktor Kalasnyikov orosz oknyomozó újságíró és felesége 2010-ben került kórházba Berlinben higanymérgezés gyanújával. A kezelés alatt többször beszélt arról, hogy ismerősei sokszor figyelmeztették, hagyjon fel a Kremlt bíráló cikkek írásával. A házaspárt valószínűleg hosszú ideig mérgezhették, de végül felépültek.

A legismertebb orosz oknyomozó újságírót, Anna Politkovszkaját is meg akarták egyszer mérgezni: amikor 2004-ben Beszlánba – a legvéresebb iskolai túszdráma helyszínére – akart utazni, a repülőgépen olyan teát kapott, amelytől rosszul lett, s végül nem jutott el a kaukázusi településre. Két ével később már hatékonyabbak voltak a merénylők: saját otthona közelében lőtték agyon az újságírót.


Pjotr Verzilov, a Vojna, majd a Pussy Riot avangard művészeti csoport tagja 2018 szeptemberében lett rosszul, miután beidézték őt egy közlekedési szabálysértés miatt tartott bírósági tárgyalásra. Verzilov átmenetileg megvakult, alig tudott járni és beszélni, s az volt a szerencséje, hogy mivel az orosz mellett kanadai állampolgársága is van, így német ismerősei azonnal egy berlini kórházba szállíttatták. Ott kiderült, hogy alighanem ismeretlen eredetű mérgezés áldozata lett. Verzilov valószínűleg azzal húzta ki otthon a gyufát, hogy a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokság döntőjén ő volt az egyik rendzavaró, aki rendőrruhába öltözve beszaladt a gyepre.

Pjotr VerzilovPjotr Verzilov


Halálos parfüm

2018-ban, Szergej Szkripal idegméreg-támadás áldozatává vált az angliai Salisburyben. A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, a hazaárulóvá vált kém egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott. A kritikus állapotban kórházba szállított orosz kém esetében is megállapították, hogy a szovjet hadsereg által kifejlesztett idegméreggel, novicsokkal mérgezték meg.
A Novicsok szériájú "harmadik generációs", alkotói szerint páratlan hatóerejű idegmérgeket a nyolcvanas évek közepére fejlesztették ki a Szovjetunióban, a program vezetői 1991-ben Lenin-rendet kaptak.

A Novicsok-mérgezés tüneteiről kevés nyilvános információ jelent meg, a feltételezések szerint azonban a klinikai kép hasonló lehet ahhoz, ami a közönséges idegbénító mérgek (szarin, szomán, VX) esetében. Ha az áldozatok életben is maradnak, munkaképtelen nyomorékká válnak. Késleltetett neurotoxicitás - az idegrendszer súlyos, bénulásokban jelentkező sérülése - alakul ki a mérgezést követő egy-három hétben, ami az ismert gyógymódok segítségével nem kúrálható ki.

Szergej SzkripalSzergej Szkripal


Az orosz ügyészség vádja alapján Szkripalt a kilencvenes évek végén szervezték be az angol titkosszolgálathoz, aki jelentős pénzösszegekért felfedte az Európában dolgozó fedett orosz ügynökök kilétét. Oroszországban 13 évbörtönbüntetésre ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. Az FSZB-ügynökök által végrehajtott kísérlet kudarcot vallott, Szkripal és lánya, Julija is túlélte a támadást, meghalt viszont az a brit nő, aki néhány héttel később megtalálta a méreg maradványait rejtő parfümös üveget, és valószínűleg beleszagolt a fiolába. Nagy-Britannia mindvégig gyilkossági kísérletnek tekintette a mérgezést, amelyért Moszkvát tartotta felelősnek. Az orosz kormány azonban folyamatosan és határozottan tagadta, hogy köze van a Szkripal-ügyhöz.

Az oroszok vonzódása a különféle mérgekhez egyáltalán nem új,

a szovjet időkben is hullottak az ellenzékiek. 1953-ban az USA-ba szökött KGB-ügynök, Nyikolaj Hohlovot 1957-ben mérgezték meg – nem kizárt, hogy polónium izotóppal, majd 1978-ban az ismert bolgár ellenzéki, Georgij Markovot szúrták meg egy mérgezett tüskéjű ernyővel. Markov négy nappal később meghalt, nem volt annyi szerencséje, mint a tíz nappal korábban hasonló módon megtámadott bolgár ellenzékinek, Vladimir Kosztovnak, aki túlélte a merényletet.


(Nyitókép: Kreml. Forrás: Wikipédia)

.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS