Nincs másik: az Index nem hallgat, de talán épp utoljára fojtják a szerkesztőségbe a szót
Tőkés Hunor 2020. július 23. 17:29, utolsó frissítés: 22:58Az Index volt főszerkesztője arra kérte a szerkesztőség tagjait, hogy ne hallgassanak. Az utóbbi napok fejleményei igazolták, hogy valójában a szerkesztőség függetlenségét támadják.
Részletek derültek ki az Index főszerkesztőjének szerdai menesztéséről. A 444.hu birtokába került egy felvételt Dull Szabolcs utolsó állománygyűléséről.
Mint írtuk, az Index.hu Zrt igazgatósága mérlegelte az elmúlt időszak eseményeit, és a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumának elnökével Bodolai Lászlóval az élen, szerdán kezdeményezték Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. Ez nemcsak azért jelentett problémát, mert az Index kuratóriuma ezzel gyakorlatilag beleszólt a szerkesztőség összetételébe, és az annak bizalmát élvező főszerkesztőjét menesztette, hanem ez egy újabb – és talán az utolsó – mozzanat volt Magyarország (1–2 millió közötti olvasottsággal) piacvezető és egyben az egyik utolsó független lapjának, az Indexnek a térdre kényszerítésében.
Most ugyanis a szerkesztőség nemcsak egy kiváló újságírót, „kivételesen tisztességes, szilárd erkölcsű vezetőt” veszített el. A főszerkesztő menesztésével egy időben kinevezett új vezérigazgatót: Szombathy Pál eddigi igazgatósági tag személyében, aki miközben hárítani próbálta az Index külső befolyásolására vonatkozó vádakat, közben arról is beszélt, hogy nem hisz abban, hogy a szerkesztőség kiválaszthatja új főszerkesztőjét.
Szombathy az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról, hogy nem tudja, ki lesz az új főszerkesztő. Azt sem, hogy a szerkesztőség egyáltalán beleszólhat-e annak a megválasztásába, de ő úgy véli, az, hogy a szerkesztőség kiválasztja a saját felelős szerkesztőjét maga közül, az amúgy sem szokás. Tehát a szerkesztőség a választás jogát is elvesztette Dull Szabolcs elvesztése mellett. Így azonban Szombathy előző kijelentésében is nehéz bízni, miszerint, amíg ő az Index.hu Zrt. Vezérigazgatója, addig nincs veszélyben az Index függetlensége.
A szerkesztőség ezt nem így gondolja. Szerda délután több mint 90 újságíró írta alá a portál honlapján magyarul és angolul megjelent nyílt levelet, amelyben Dull Szabolcs mellett foglaltak állást. És amelyben úgy fogalmaztak: ez a döntés elfogadhatatlan számukra, Dullt pedig azért bocsátották el, mert világossá tette, hogy nem enged a zsarolásnak.
Munk Veronika főszerkesztő-helyettes elmondása alapján a szerkesztőség csütörtökön Dull Szabolcs visszahívását kérte Bodolai Lászlótól. Ő azonban erre nemet mondott. „Dull Szabolcs személye azt jelentette volna, hogy az Index egységesen és függetlenül tudott volna tovább működni” – mondta Munk a 24.h-nak. Hozzátette, sokak számára ezzel véget ért az indexes munka. Új főszerkesztőt Bodolai még nem nevezett meg, de a főszerkesztő-helyetteseket a munka folytatására kérte fel.
Az is figyelemre méltó, ahogyan a kuratórium elnöke Dull Szabolcsot lapátra tette
Ugyan megkeresésünkre a volt főszerkesztő nem válaszolt, és a szerkesztőségi tagok is „nyilatkozat stoppot” kaptak, de a 444-hez eljuttatott videóban Dull Szabolcs az utolsó állománygyűlésen arról számolt be volt munkatársainak, hogy Bodolai László azzal hívta el egy szerkesztőségen kívüli találkozóra, hogy az Index Zrt. pénzügyi kérdéseit megbeszéljék. Dull ezt furcsállta is, hisz az igazgatótanácsból (és egyben az Index körüli „pénzügyi dolgok” ismeretéből) pont azért tették ki a függetlenségi barométer vészhelyzetre állítása és a szolgálati közlemények megírását követően, hogy ezekhez ne legyen köze, mert nem bíztak meg benne.
A kuratórium elnöke a külső helyszínen ügyvédjével együtt várta az Index főszerkesztőjét, és két dokumentumot nyújtott át neki. Az egyik a felmondásáról szólt, mert Bodolai állítása szerint a lépései rontották a cég megítélését és üzleti kilátásait. De emellett a kuratórium elnöke egy másik dokumentumot is átnyújtott neki, felajánlva a hallgatásáért cserébe egy „rendkívül méltányos összeget”. Azaz választás elé állította őt: elfogadja a pénzt vagy távozik a vállalattól.
A találkozó részleteiről beszámolva a főszerkesztő elérzékenyülve hangsúlyozta: „Ne hallgassunk!” Dull, állítása szerint nem fogadta el Bodolai ajánlatát, így azonban felbontották munkaszerződését. Mire a találkozóról visszaért a szerkesztőségbe, munkatársai már megkapták a menesztéséről szóló kiadói közleményt.
Mint kifejtette, az elmúlt napok eseményeit egyesek jobban, mások kevésbé ismerik a szerkesztőség tagjai közül, mert az embereket titoktartási nyilatkozatok kötik hallgatáshoz (többek között őt is). De azért mindenki jól tudja, hogy bár nem jelölték meg a szolgálati közleményeikben, hogy pontosan milyen külső hatás érte őket, azért az érezhető volt az elmúlt hetekben, hogy rendkívüli módon, ezúttal nem a tartalmaikat támadták meg, hanem az Index szerkesztőségének szervezeti felépítését (célozva ezzel a kiszervezési kísérletekre, és a pénzügyi nyomásgyakorlásra – szerk. megj.).
„Én eddig tudtam ennek keresztbe állni. Nyilván a történet az folytatódik, és hatalmas súly lesz a TSZA (az előző főszerkesztő, jelenleg vezető szerkesztő, Tóth-Szenesi Attila (TSZA) – szerk. megj.) vállán, mert ő az, aki bent marad és akire figyeltek. Nyilván most mindenkiben sok érzelem fog tombolni. Én azt kérem, hogy mielőtt elhamarkodott lépések történnének: felmondások, kiborulások és így tovább... TSZA-val mindenképp beszéljetek. Én tanácsokat tudok adni, hogy hogyan érdemes mozogni. Továbbra is az az üzenetem, hogy az Index egy erős vár, amit szét akarnak robbantani, ez most már egészen világos. (...) Azért azt mindannyian tudjuk, hogy a kirúgásom az nem Bodolai saját találmánya volt. Hogy kiderüljön az, hogy egész pontosan mi történik, abban nektek, bentmaradóknak is felelőssége van. Ezért én azt mondom, amíg ti itt vagytok, addig van Index” – mondta a volt főszerkesztő munkatársainak. Dull arra biztatta volt munkatársait, hogy éljenek a nyilvánosság erejével, mert nemcsak a lapban, hanem a mögötte álló szerkesztőségben is erő rejlik.
Mint a Reutersnek Dull elmondta, még mindig úgy gondolja, hogy a szerkesztőség aggodalmai ésszerűek voltak. A kialakult helyzetben pedig főszerkesztőként azt tette, amit a kötelessége és lelkiismerete diktált.
Mit mondanak minderről a külső szemek?
Urbán Ágnes, a Mérték médiaelemző központ munkatársa úgy fogalmazott a Guardiannak, hogy egyelőre nem világos, hogy Dull Szabolcs eltávolításának személyes konfliktus volt-e az oka, vagy politikai parancsra történt. Bármelyik legyen is, a magyar sajtószabadság fekete napja volt a tegnapi. Véleménye szerint az Indexen megjelentek az összes független magyarországi sajtótermék által publikált hírek felét tették ki. Egy egész generációt nevelt ki és szerinte az egyetemisták számára az Index volt az elsődleges hírforrás.
A Mérték Médiaelemző Műhely szerzőjének korábbi elmondása alapján az Index erejét mi sem bizonyítja jobban, minthogy már két erős oligarcha is megszerezte a portált, és egyikük alatt sem lett belőle kormánypárti híroldal. (Először Spéder Zoltán, majd Simicska Lajos is úgy bukott meg és úgy esett ki Orbán Viktor miniszterelnök kegyeiből, hogy egyébként az Index tulajdonosa volt.)
A Guardian arról is írt, hogy Vera Jourova, az Európai Bizottság egyik alelnöke nemrég közleményt adott ki arról, hogy a gazdasági nyomás nem fordulhat át politikaivá. S mindazok az értékek, amelyekért az Index kiállt, a demokrácia alapértékei. És hogy Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök illiberalizmusa vezetett a kötelezettségszegési eljárás megindításához Brüsszelben, aminek hátterében a jogállami normasértés és a sajtószabadság lerombolása állt.
A The New York Times is beszámol az Indexnél történtekről, kiemelve, hogy a magyar kormány nem kívánta kommentálni az eseményeket. Ugyanakkor tagadta a Reutersnak, hogy beavatkozna a sajtó működésébe. Mindenesetre egy újabb, az Európai Bizottság és a magyar kormány közti összecsapásra lehet ebben a témában számítani. Mint a The New York Times megjegyzi, csak kedden zárult EU-csúcs, de már szerdán felbátoríthatta Orbánt a tervezett lépés megtételére.
Ugyanitt Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy a sajtószabadság a koronavírus áldozata lett.