2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Index: együtt vagyunk, erősek vagyunk, de hogyan tovább?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. július 08. 17:20, utolsó frissítés: 17:30

Az Index sorsa bizonytalan. A portált fenyegető külsős tanácsadók elképzelésének úgy tűnik, semmi nem szabhat gátat, akár a főszerkesztő leváltását is kérhetik. Indexes újságíróval beszélgettünk.


Az Index szerkesztősége június 21-én döntött úgy, hogy jelzést ad a nyilvánosság felé, hogy baj van. A körülöttük kialakult helyzetről, a szerkesztőség belső helyzetképéről és terveiről egy nevét fölfedni nem óhajtó Indexes újságírót kérdeztünk.

A szabadindex barométert két éve pont azért hozták létre, hogy bármikor bárki ellenőrizhesse, hogy a szerkesztőségnek – saját álláspontja szerint – hagyják-e, hogy munkáját a piaci és politikai szereplőktől, valamint a tulajdonosi befolyástól függetlenül végezze. És, ha ezen bármi is változtatna, azt a lehető leghangosabban jelezni tudják a külső nyilvánosság számára. Véleményük szerint ugyanis két alapvető dolog nélkül nem létezhet az Index: Az egyik a tartalmi függetlenség, vagyis az, hogy a szerkesztőség a szakmai szabályokat betartva azt ír, olyan képet közöl, amilyet akar – ebbe kívülről beleszólni nem lehet. A másik, hogy a szerkesztőség azokkal a munkatársakkal dolgozik, akikkel szeretne, kívülről rájuk erőltetni senkit nem lehet, ahogy külső utasításra kirúgni sem.

Az Index 21 éve ír a legrázósabb közéleti témákról, a szerzőknek azonban időről időre még ennél is kényesebb feladattal kell szembesüljenek: saját magukról kell írjanak. Méghozzá arról, hogy mik az értékeik, miért dühösek és miért érzi a szerkesztőség azt, hogy veszélyben van a függetlenségük.
A szerkesztőség a 2018-ban létrehozott barométert pár hete azért állította át Dull Szabolcs Index főszerkesztő szolgálati közleménye alapján, mert a szerkesztőség függetlenségét veszélyben érezte és érzi azóta is. Szerintük olyan külső befolyás érte őket, amelynek végkimenetele a szerkesztőség megszűnéséhez vezethet. „Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett” – írta az Index főszerkesztője a szolgálati közleményben.

A korábban edzett csapat tagjai, akik már sok mindenre fel voltak készülve, mert kéthavonta sláger volt az Index megszűnése, most patthelyzetbe kerültek – hívta fel a figyelmet a Transindex megkeresésére az Indexes újságíró. Az elmúlt években ugyanis az Index szerkesztősége úgy élt, hogy folyamatosan valami külső változás történt, amit gyakran még ők sem értettek. „Oligarchák” jöttek, mentek körülöttük, miközben a szerkesztőség tagjai próbáltak újságot írni.



Annak ellenére, hogy az Index mögött álló céghálózat és alapítvány fokozatosan vált egyre kiszolgáltatottabbá a kormánypárthoz köthető személyek által, a szerkesztőségnek eddigiekben sikerült megőriznie tartalmi függetlenségét.

Az utóbbi hetek történései az Index befolyásolási kísérletének újabb állomását jelentik

Az Indexes újságíró szerint a vészjelzést megelőzően, kiszámíthatatlan szándékú tanácsadók jelentek meg egy „ötlettel”, amit rá akartak kényszeríteni a szerkesztőségre. Mint végül a szolgálati közlemény megírása előtt megtudták, az igazgatótanács tagjai Gerényi Gábor médiavállalkozó tervéről sokáig vitatkoztak. Az Index igazgatóságának ugyanis egy olyan kiszervezési tervről kellett dönteniük, ami gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy Indexes újságírók kikerülnek az Indexből. Az Index pedig egy teljesen más szervezeti alapon fog működni. Ennek a kidolgozását meg is szavazták, ami ellen, a hírek szerint, az igazgatótanácsból csak Dull Szabolcs főszerkesztő és Pusztay András Index-vezérigazgató fogalmazott meg fenntartásokat. A szerkesztőségi munka kiszervezésének részleteit a vezérigazgatónak kellett volna kidolgoznia a főszerkesztővel együtt.

Az Index azért döntött úgy, hogy erre reagálnia kell egy szolgálati közleménnyel és a „veszélyben” jelzéssel, mert ez már nem pletyka, nem összeesküvés-elmélet volt, hanem egy konkrét történés, amiben a szerkesztőség nem látott mást, mint azt, hogy üzleti és politikai érdekek miatt a szerkesztőség feldarabolódik, ami egyet jelent a megszűnéssel.

„Számunkra ez már túlment minden vállalható határon” – részletezte a helyzetet interjúalanyunk. Veszélyben volt a szerkesztőség egysége, veszélyben volt az Index tartalmi függetlensége, és sok Indexes újságíró nem vállalta volna, hogy ne az Indexnek, hanem külső beszállítóknak dolgozzon. Másrészt ez egy teljesen más logika mentén működő struktúra lett volna, ami sok mindenkit „kiborított”, mert úgy vélték: bár vannak külső beszállítók, ami nem „ördögtől való dolog”, de ez nem a hírműfajban történik. Szerintük a hírszerkesztésben, az információs műfajokban fontosak a szerkesztőségi keretek, az alá-fölé rendeltségben dolgozás és az átláthatóság.

Ezen kívül az Index szerkesztősége számára feszültséget okozott még maga a reform oka is, hisz méréseik azt mutatták, hogy a portál fokozatosan olvasottabb lett és most a koronavírus alatt még tovább nőtt az olvasók száma.

Ezt az Index folyamatosan méri és követi, de ehhez képest, egy másik cég, az Index hirdetéseiért felelős Indamédia, azt állítja, hogy egyre több eladatlan felület lett, és egyre kevésbé hirdetnek az Indexen az érdekeltek. Ezt a logikai ellentmondást pedig nem értették, a szerkesztőség számára nem volt átlátható az, hogy amennyiben egyre több az olvasó, az Indexhez miért jut egyre kevesebb pénz? Az Indamédia pedig közben hogyan él egyre jobban?

Miért nem érthető a szerkesztőség számára, hogy miért van szükség az átalakításra?

A reform mögött a költségcsökkentés ötlete áll, és ennek támogatói arra hivatkoztak, hogy csökken az Index reklámbevétele, ezért pedig át kellett gondolniuk a cég működését.

Azt nem tudni, hogy az Index pontosan mennyi reklámbevétellel látja el az Indamedia Zrt.-t, amely az Index összes hirdetési felületét értékesíti. A 444.hu cikkéből azonban az is kiderül, hogy az Indamedia az egyik legnagyobb online cégcsoport, ami egyben nyereséges is: az elmúlt öt évben rendre 3 milliárd feletti árbevételt hozott össze, és minden évben 300 és 600 millió közötti nyereséget termelt.

„Miközben az Index életének talán eddigi legkomolyabb krízisét éljük, a médiapiacon általánosan elfogadott, mindenki által nyilvánosan követhető napi olvasottsági adatok (a Gemius Rating) alapján az elmúlt hetekben – ahogy korábban is – az Index volt a legolvasottabb online újság” – írta Dull Szabolcs felelős szerkesztő szolgálati közleményében.

Mit lehet tudni az Index terveiről? Hogyan tovább?

Az Index újságírója szerint mindezek a történések felkavarták a szerkesztőség mindennapjait, és jelenleg is azt várják, hogy kiderüljön „mi lehet a helyzet megoldása, mert az, hogy a szerkesztőség veszélyben jelzést adott ki egy dolog, de mindenki tudja, hogy ez nem old meg semmit sem.”

„Együtt vagyunk, erősek vagyunk, de hogyan tovább, és mi lesz? – ezt nem nagyon építi az a dolog, hogy először az első vezérigazgatónk ment el, aki közvetlen volt velünk, akit mindenki kedvelt, megszeretett. Aztán jött egy új vezérigazgató, akit meg sem ismertünk, most pedig nincs senki. Nem látja a szerkesztőség, hogy mi a perspektíva; nem tudjuk, hogy mi készül, de látod, nem az van a címlapon, hogy mindenki üzenget, meg eluralkodott a pánik, hanem mindenki próbál dolgozni és reménykedünk, hogy valahogy rendeződik ez az egész. Ehhez nyilván kell egy olyan vezető is, aki tud mondani egyenes mondatokat a cégről” – mutatott rá forrásunk.

Érdeklődésünkre, hogy erről miért nem számolnak be közleményekben, cikkekben, az Index újságírója elmondta, hogy alkalmazottként a cég szennyesét nem szeretnék kiteregetni, illetve munkajogilag ez egy „válóok” is lehet. Ennek ellenére úgy érezték, hogy amit lehet, azt el kell mondaniuk az olvasóknak minderről. Ezért is közlik ilyenkor inkább a számukra fontos értékeket, azt amiért dolgoznak, azt amit szeretnének elérni a továbbiakban és ami nem valósulhatna meg az Index nélkül. (A 444.hu részletesen beszámolt az Index tulajdonosi mozgásáról ITT.)

Mi történt az Index színfalai mögött, és hogyan képeződött le mindez a külső nyilvánosságban?

Amikor a már említett függetlenség-barométert létrehozták, az Index körül kiépült, Spéder Zoltán bankár-üzletember féle lapbirodalmat 2018 őszén megvásárolta Ziegler Gábor, az Index korábbi salesigazgatója és Oltyán József KDNP-s kötődésű médiavállalkozó.

Az Index.hu Zrt. részvényei ugyan a felvásárlást követően az Index mögött álló és tartalmi függetlenségét biztosító Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) Bodolai László alapítvány-elnök tulajdonában maradtak, de az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP Sales House, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler és Oltyán tulajdonába kerültek át – ami miatt az Index szerkesztősége anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe került.

Ugyanez a két vállalkozó különböző cégeken keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t is. Ez a cég alapította a Magyar Fejlődésért Alapítványt, így a megszerzése bizonyos jogokkal is felruházta tulajdonosait, a 444 írása alapján az alapító semmiben nem utasíthatja a kuratóriumot, viszont bizonyos esetekben visszahívhatja azt.

A Index szerkesztősége június 21-én, miután a függetlenséget jelző barométert a veszélyben kategóriára állította át, főszerkesztője pedig szolgálati közleményében az erről szóló magyarázat mellett egyben reagált is a 24.hu cikkére. A 24.hu arról írt, hogy az Index vezetésével olyan átalakítási tervet közöltek, amelynek nyomán a szerkesztőség egy részét külsős cégekbe szerveznék ki. Mint írták a terv kitalálója Gerényi Gábor, egykori Index alapító, aki a portált 2012-ben hagyta ott.

Miután megjelent a Dull Szabolcs főszerkesztő által jegyzett szolgálati közlemény az Index.hu-t tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke, Bodolai László a Média1 megkeresésére egyenesen azt állította, hogy a szerkesztőséget félrevezették. Nincs szó arról, hogy „szétdarabolnák” az Indexet, ahogyan azt a 24.hu állította.

Ugyanakkor elismerte, hogy Gerényi Gábor valóban kidolgozott tanácsadóként egy működési koncepciót az Index számára, csakhogy azt Bodolai állítása szerint az Index igazgatósága nem fogadta el. Gerényi munkája pedig már véget is ért. Az MFA elnök ekkor Pusztay András vezérigazgató munkájára számított, akinek a feladata az lett volna, hogy kidolgozzon egy másik koncepciót, amivel „gazdasági racionalizálást lehet végrehajtani”, mert szerinte a válság miatt ez elkerülhetetlen lesz.

Dull Szabolcsot a szolgálati közlemény megjelentetése miatt a továbbiakban Bodolai nem látta szívesen az igazgatótanácsban, belső információk kiszivárogtatása miatt kitette az igazgatóságból.

Egy nappal azt követően, hogy a főszerkesztőt az igazgatótanácsból kirúgták, Pusztay András vezérigazgató, aki szintén nem értett egyet a Gerényi féle tervvel, lemondott tisztségéből. Ezek után Bodolai egy régi ismerőse, Ződi Zsolt jogász vette át Pusztay helyét a vezérigazgatói poszton. Ződi a körülmények ismeretében azonban egy hét után szintén lemondott a posztról. Így június 30. óta nincs vezérigazgatója az Indexnek.

Ződi távozása kapcsán Dull Szabolcs újabb szolgálati közleményt tett közzé, amelyben Ződi lemondása és egyben vezérigazgatójuk hiánya mellett arról számolt be, hogy a történések a szerkesztőség feje fölött zajlanak, beleszólásuk, vagy ráhatásuk nincs ezekre. Egy hét alatt két vezérigazgató távozott, és egyelőre ők sem tudják, ki lesz a következő a poszton. És azt sem tudják, milyen változtatások véghezviteléről van szó.

Mi volt Gerényi-terv, ami ilyen élesen megosztotta az igazgatótanács-tagjait?

Gerényi jelenleg különböző vállalkozások tanácsadójaként dolgozik, a Mandiner ügyvezetője is volt, de az Azonnali egyik résztulajdonosaként is ismert.

Elképzelése az volt, hogy a szerkesztőség egy részét és egyes rovatokat külsős cégekbe kellene átszervezzék. Így az újságírókat tömörítő kisebb cégek beszállítói lettek volna a lapnak, amelynek vezetése a megrendelői feladatokat látná el. (Gerényi Gábor később ITT érvelt elképzelései mellett.) Gerényi egyébként rövidesen azután tért vissza külső tanácsadóként, hogy Vaszily Miklós a kormány első számú médiaintézője – akinek nevéhez jelentős médiumok köthetőek, mint az MTVA, TV2, az Echo Tv és az Origó is – megvásárolta Oltyán Józseftől az Index hirdetési felületeit értékesítő háttércég, az Indamedia részvényeinek ötven százalékát.

Gerényi mellett Erdélyi „Superman” Zsolt volt a másik külsős tanácsadó, aki megjelent az Index kiadóvállalatánál, hogy a lap átszervezését, meg az ehhez kapcsolódó marketing műveleteket elvégezze. Ő Gerényi terve láttán utólag úgy nyilatkozott, hogy már akkor mondta, hogy nem fog működni. Miután ezt a HVG lehozta, illetve az Index cáfolta, hogy Erdélyi Zsolt egy másik projektben nekik dolgozott volna, Erdélyi reagálásában azt javasolta az Index szerkesztőségének, hogy váltsák le főszerkesztőjüket.



Az Index véleményrovatának szerzője szerint ennek nem kellene nagy jelentőséget tulajdonítani, viszont tényező az a kijelentése szempontjából, hogy Erdélyi a Gerényi-féle elképzelésben nemrég még az Index partnercégének a tanácsadója volt, sőt az is lehet, hogy még mindig az. Az Index ugyanis megkérdezte az Indamédia társtulajdonosát, Ziegler Gábort, hogy tanácsadójuk-e még Erdélyi Zsolt, de erre üzleti titokra hivatkozva nem akart válaszolni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS