Bevándorlókból nem kérnek, az ukrán vendégmunkásokat százezrével fogadják a lengyelek
Ambrus István 2019. június 28. 12:51, utolsó frissítés: 12:56A lengyel gazdaságnak jót tett az orosz-ukrán konfliktus: az ukrán vendégmunkások elözönlötték a munkaerőhiánnyal küzdő Lengyelországot.
Lengyelországban a kormányon lévő Jog és Igazságosság párt szerint mindent meg kell tenni a bevándorlás megfékezése érdekében, közben viszont az Ukrajnából áttelepült bevándorlók száma meghaladja az egymilliót. A lengyelek elsősorban munkavállalóként szeretnének tekinteni a ukrán állampolgárokra, akiknek menekült státuszt kevésbé, munkavállalási engedélyt viszont annál szívesebben adnak.
Lengyelország az elmúlt években kettős politikát folytat a migrációs kérdések kapcsán. A Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwo¶ć, PiS) nevű lengyel kormánypárt már az elmúlt években is vehemensen tiltakozott az Európai Unió migrációs politikája ellen, akár csak Magyarországon a Fidesz. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő többször is kijelentette, hogy a visegrádi országoknak köszönhetően sikerült megállítani az Unió migrációs politikáját. A gyakorlatban viszont a lengyel kormány továbbra is a bevándorlást szorgalmazza, elsősorban Ukrajna felől.
Ennek egyik oka a lengyelországi munkaerőpiac sajátos helyzete, aminek kialakulásához az vezetett, hogy a nyugat-európai államok, elsősorban Németország, óriási mértékben szívta fel a lengyel dolgozókat. Ennek eredményeként megnövekedett a munkaerőhiány. Hogy miként oldották meg ezt a problémát, azt jól mutatják a 2017-es adatok, abban az évben Lengyelország hagyta jóvá a legtöbb vízumkérelmet a nem európai állampolgárok számára. Ennek 85%-át az Ukrajnából érkező személyek kapták.
Lengyelországban 680 ezer ember kapott jogszerű tartózkodási engedélyt 2017-ben az Eurostat adatai szerint, 10-ből 9 személy munkavállalási engedéllyel. Az ukrán munkavállalók nagyrészt azokat az állásokat töltötték be, amelyeket a szakképzetlen lengyel munkaerő hagyott maga mögött a jobban fizető külföldi állásokért. De nem csak a munkások, hanem a felsőokatásban résztvevő diákok között is jelentősen nőtt az ukránok aránya. És akárcsak a munkások a munkaerőpiacon, az Ukrajnából érkező diákok a lengyel felsőoktatás számára is hasznosak, lévén, hogy a külföldön tanuló lengyelek megüresedett helyeit az egyetemeknek is nehezen sikerül betölteniük.
A munkaerőhiányban a gazdaság jó teljesítményének is szerepe van
A jelenlegi helyzet kialakulásának bőven vannak gazdasági okai is. Egyrészt, a lengyel kormány által bőkezűen finanszírozott szociális támogatások elősegítették a lakossági fogyasztás emelkedését, ami jót tett a gazdaságnak. Bővültek az uniós alapokból származó források is, és az EU gazdasága is növekvő tendenciát mutatott. 2017-ben a lengyel GDP-növekedés meghaladta a 4,8%-ot, 2018-ban pedig 5,1% volt a gazdasági bővülés. Az ország jó gazdasági teljesítménye azonban az elvándorlással párhuzamosan hatalmas munkaerőhiányt eredményezett.
A virágzó lengyel gazdaság kisebb mértékben ugyan, de az olyan országokból is vonz munkaerőt, mint Fehéroroszország, a Moldovai Köztársaság, Nepál és India. Az ukránokat övező pozitív fogadtatás viszont az ellenkezőjét bizonyítja annak a bevándorlásellenes kampánnynak, ami nem mellesleg a Jog és Igazságosság pártját négy évvel ezelőtt hatalomra juttatta. A retorikával az idei európai parlamenti választásokon a párt a szavazatok 46%-át szerezte meg, maga mögé utasítva az Európa Koalíció ellenzéki szövetséget, amelyben a 6 ellenzéki párt fogott össze, és amely végül csak a voksok 37,87 százalékát szerezte meg.
Az ukránok munkavállalók vagy menekültek?
Arról, hogy miként kategorizálják a Lengyelországba települt ukrajnaiakat, diplomáciai viták is kialakultak. Az egyik ilyen a 2016-os bevándorlási válság kapcsán bontakozott ki, amiben a kötelező kvóták kapcsán a Jog és Igazságosság párt színeiben miniszterelnök-helyettesként hatalmon lévő Beata Szydlo azt nyilatkozta, Lengyelország már megtette a maga kötelezettségét ezen a téren, és 1 millió ukrán menekültet fogadott be.
Erre válaszként a lengyelországi ukrán nagykövet, Andriy Deshchytsia úgy reagált, a Lengyelországban élő ukránok elsősorban munkavállalók, akik nem folyamodtak menekültstátuszhoz, és akik a menekültek elhelyezkedését segítő integrációs programokban sem vesznek részt.
Lengyelország Ukrajnából érkező új lakóinak ilyen mértékű, és egyre növekvőbb tendenciát mutató jelenléte elsősorban a súlyos ukrán belpolitikai és társadalmi helyzetre vezethető vissza, ami a Maidan téren lezajlott 2014-es tüntetésekkel és a Donbas környékén kibontakozott orosz-ukrán katonai összecsapásokkal kezdődött. Ennek súlyos gazdasági következményei is lettek: 2013 és 2015 között az ukrán gazdaság felére csökkent, az infláció pedig 48%-os volt.
Menekült státuszt viszont 2015 és 2017 között az Eurostat adatai szerint mindössze 400 ukrán állampolgár kért, ehelyett inkább munkavállalási engedélyt kérvényeztek, igaz, utóbbit könnyebben jóvá is hagyták a lengyel hatóságok.
Bár ezt a kormánypárti politikusok nem ismerik be, szakértők szerint a lengyel gazdaságnak hatalmas igénye lenne a külföldi munkaerőre. A lengyel munkaügyi hatóság adatai szerint 2050-ig legalább 5 millió külföldire lesz szükség ahhoz, hogy pótolni tudják az elvándorló munkaerőt.
Annak ellenére, hogy népszerű a bevándorlásellenes politika Lengyelországban, a 2019-es parlamenti választások közeledtével óvatosan ugyan, de egyez vezető politikusok, mint például Jerzy Kwieciński beruházásügyi és fejlesztési miniszter, már elkezdték hangoztatni, hogy a jobb gazdasági helyzet érdekében még több bevándorlóra van szükség Lengyelországba.
A következő években az ukránok mellett várhatóan a távolabbi országok lakói is célországként tekintenek a lengyel városokra, akiknek egy része a munkavállalás mellett a felsőoktatást is célba veheti. A lengyel lapok által megszólaltatott bevándorlók szerint azért előnyös Lengyelországban élni, mert ott elsősorban a kompetenciák és nem a kizárólag a kapcsolatok révén lehet felkapaszkodni a társadalmi ranglétrán, ugyanakkor az ország szerintük jó kiindulópont ahhoz, hogy például a tanulmányaik befejeztével egy másik nyugat-európai országba költözzenek.