2020. aug. 13. csütörtökIpoly
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az európaiak tovább élnek, de betegen

háttér 2016. november 24. 13:29, utolsó frissítés: 13:29

Romániában van a legtöbb tbc-s eset, és nálunk a legmagasabb a csecsemőhalandóság is. Egészségügyi pillanatkép Európáról.


Az Európai Bizottság és az OECD „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” [Health at a Glance: Europe 2016] című közös jelentése rámutat arra, hogy az Európai Unióban emberek életét lehetne megmenteni és több milliárd eurót lehetne megtakarítani egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó szakpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításával.

A november 23-án publikált jelentésből kiderül, hogy napjainkban a várható élettartam a legtöbb EU-országban meghaladja a 80 évet. Hiába rekordhosszúságú azonban a várható élettartam, ugyanez nem mondható el általánosságban az egészségben eltöltött életévekről.

Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek krónikus betegségekben, amelyek évente több mint félmillió munkaképes korú lakos halálát okozzák. Ennek éves költségvonzata az uniós országok szempontjából kb. 115 milliárd eurót tesz ki. Az alábbi infografika (teljes, nagyítható méretben lásd itt) további fontos adatokkal szolgál a témában.

„A jelentés hasznos információkkal segíti a tagállamokat abban, hogy a szakpolitikai területek mindegyikén intézkedéseket hozzanak a lakosság egészségének javításáért. A kiadvány rámutat arra, hogy az Európai Unióban minden évben sok ember hal meg olyan – dohányzásra, elhízásra és más rizikófaktorokra visszavezethető – betegségekben, amelyek potenciálisan elkerülhetőek" - hangsúlyozta Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.


A következtetés: folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén az egészségügyi ellátás hozzáférhetőbbé válik.

A jelentés – melynek közzététele az első állomását jelenti az Egészségi állapot az Európai Unióban nevű új kezdeményezésnek – a Bizottság és az OECD közötti kiemelt partnerség égisze alatt jött létre. A partnerség célja, hogy bővítse az országspecifikus és általános ismereteket az egészség és az egészségügyi rendszerek témájában.

„Sokkal több életet lehetne megmenteni, ha az ellátás színvonalát a legmagasabb szintre emelnénk EU-szerte. Többet kell tennünk a hozzáférés és az ellátás minősége terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, az európai egészségügyi rendszereknek pedig hatékonyabban kell forrásokat irányítaniuk olyan területekre, ahol azok a legnagyobb hatást tudják gyakorolni az egészségügy terén elért eredményekre, ideértve a megelőzést is” - jelentette ki Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára.

A jelentés szerint hatékonyabb egészségügyi rendszerekre van szükség: évente 550 000 munkaképes korú ember veszíti életét olyan betegségek következtében, amelyek potenciálisan elkerülhetőek. Napjainkban a felnőtt lakosság 16%-a elhízott (ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 11%-hoz képest), és egyötöde dohányzik.

Sok életet lehetne megmenteni, ha többet áldoznánk olyan egészségfejlesztő és betegségmegelőző stratégiákra, amelyek célkeresztjében az elhízás, a dohányzás és más rizikófaktorok állnak, továbbá ha javítanánk az akut és a krónikus betegségekkel kapcsolatos egészségügyi ellátást.

Könnyebben hozzáférhető egészségügyi rendszerekre van szükség: a betegek 27%-a a sürgősségi osztályt keresi fel az alapellátás elérhetetlensége miatt. A tagországok között tapasztalható jelentős eltérésekből mérleget vonva megállapítható, hogy az egészségügyi kiadásoknak átlagosan 15%-át a betegek közvetlenül, „saját zsebből” fedezik.

A szegényebb európai lakosok körében átlagosan 10-szer nagyobb annak a valószínűsége, hogy – anyagi okokból – problémákba ütköznek, amikor megfelelő egészségügyi ellátást szeretnének igénybe venni, mint a társadalom tehetősebb tagjainak esetében. A tagállami szakpolitikáknak arra kell irányulniuk, hogy felszámolják az egészségügyi ellátás igénybevételét hátráltató pénzügyi akadályokat, előmozdítsák az alapellátáshoz való hozzáférést, és csökkentsék a túl hosszúra nyúló várakozási időket.

Nagyobb ellenálló képességű egészségügyi rendszerekre van szükség: EU-szerte növekszik a 65 éven felüli lakosság aránya, mely 1960-ban nem érte el a 10%-ot, 2015-ben már megközelítette a 20%-ot, és az előrejelzések szerint 2060-ra csaknem 30%-ot fog majd kitenni. A népesség elöregedése miatt, melyet a krónikus megbetegedések arányának növekedése kísér, valamint a költségvetési források szűkösségére tekintettel meg kell változtatni az egészségügyi ellátást: fejleszteni kell az elektronikus egészségügyet, az alapellátás és a közösségi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások jobb megszervezése révén csökkenteni kell a kórházi tartózkodás időtartamát, és átgondoltabb kiadáspolitikát kell kialakítani a gyógyszerekre vonatkozóan, többek között azáltal, hogy teljes mértékben kiaknázzák a generikus készítmények alkalmazásában rejlő lehetőségeket.

Az „Egészségi állapot az Európai Unióban” elnevezésű kezdeményezés abban hivatott segíteni a tagállamoknak, hogy megbirkózzanak a fenti kihívásokkal. Ennek érdekében támogatja azokat a tagállami erőfeszítéseket, melyek az ismeretek bővítésére, valamint a tényeken, kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdítására irányulnak. A kezdeményezés alkotóelemeit az OECD-vel és az Egészségügyi Politikák és Egészségügyi Rendszerek Európai Megfigyelőközpontjával partnerségben kidolgozott analitikai termékek alkotják.

A folyamat első terméke a ma közzétett jelentés. A folyamat következő lépését az jelenti, hogy 2017 novemberére mind a 28 EU-tagországra vonatkozóan országspecifikus egészségügyi elemzések kidolgozására kerül sor a nemzeti egészségügyi rendszerek egyedi jellegzetességeiről és az előttük álló konkrét kihívásokról.

A 28 országspecifikus dokumentumot a Bizottság által készítendő elemzés fogja kísérni, amely az egyes országokra vonatkozó megállapításokat tágabb, uniós összefüggésben vizsgálja, és amely kiemelt figyelmet fordít majd a tagállamok egyedi helyzetére. A folyamat zárásaként a tagállamok – fakultatív jelleggel – párbeszédet folytathatnak az elemzésekkel kapcsolatban az érintett szereplőkkel, áll az EB és az OECD közös közleményében.



A mostani, átfogó jelentésben is megtalálható néhány, Romániára vonatkozó adat. Pozitívumok is vannak: EU-szinten sokkal kisebb arányban fordulnak elő rákos megbetegedések, mint máshol, és saját egészségi állapotunkat is túlnyomórészt jónak ítéljük meg, ami optimizmusra utal. Ám a tények eléggé lehangolóak:

- három másik országgal együtt (Ciprus, Görögország, Bulgária) a sereghajtók között vagyunk, ami az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést illeti (az állampolgárok több mint 10%-a nem fér ehhez hozzá);

- Romániában 361 korai elhalálozás esik 100.000 lakosra, míg ez az EU-ban átlagosan 201. Ennél csak Litvániában (400), Lettországban (372), Bulgáriában (410) és Magyarországon (411) magasabb ez a mutató;

- Romániában 75 év az átlagos, születéskor várható élettartam, nőknél ez 78,7, férfiaknál csupán 71,4. Az EU-átlag 2014-ben elérte 80.9 évet. A legmagasabb várható élettartamot Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban mérték, a legalacsonyabbat pedig Lettországban, Bulgáriában, Litvániában és Romániában;

- az akut agyi érkatasztrófa miatti halálesetek száma is ugyanebben a négy országban a legmagasabb;

- míg a legtöbb EU-tagállamban a csecsemőhalandóság nagyon alacsony, és kicsi a különbség az országok között, van egy leszakadó országcsoport (Románia, Bulgária, Szlovákia és Málta), amely esetében ezer élveszülésre az 5-öt is meghaladja. Románia a legutolsó, ezer élve szülésre 8,4 halva szülés jut;

- az EU-ban a gyermekhalandóság átlaga, azaz a 100.000 1-14 éves gyermekre jutó halálesetek száma 11.8 volt, Románia itt is sereghajtó, 24,4 halálesettel;

- Romániában van a legtöbb tbc-s eset az EU-ban, 2014-ben 16 ezer tuberkulózisos beteget tartottak számon;

- nálunk fogyasztanak naponta a legkevesebben zöldséget (kevesebb mint 30%-a a felnőtteknek), illetve a gyümölcsfogyasztásban is az utolsók között kullogunk (kevesebb mint 40%), miközben az EU-átlag 50%, illetve 57%;

- Romániában sportolnak a legkevesebben, 38%, miközben az EU-átlag 64%, és a svédek járnak az élen 80%-kal;

- a legtöbbet Luxemburg költi az egészségügyre, fejenként több mint 6000 eurót, Németország 4003-at, Hollandia 3983-at, Svédország 3937-et, Írország 3922-et. Románia a lakosonkénti 816 euróval az utolsó, őt követi Lettország 1030 euróval; az EU-átlag 2781 euró volt 2015-ben;

- az ezer főre eső orvosok száma az EU-ban Lengyelországban (2,3) és Romániában (2,7) a legalacsonyabb, miközben az EU-átlag 3.5 volt 2014-ben; az asszisztensek terén kicsit jobban állunk, ezer lakosra 6,2 asszisztens jut, az EU-átlag 8,4; (eközben viszont az EU-ban Romániában és Dániában a legmagasabb a végzett asszisztensek aránya a lakossághoz képest);

- egészségügyi befektetésekre Belgium költi a GDP-jének legnagyobb hányadát, 2014-ben több mint 0.8%-ot; a tagállamok mintegy fele a GDP 0.25%-0,5%-át fordítja erre a célra, míg az utolsó Románia, az utolsóelőtti pedig Görögország, ahol a GDP mindössze 0,1%-át költik egészségügyi befektetésekre és felszerelésre;

- Romániában a 65 éven felüliek aránya elérte 2015. január elsején a 17%-ot (az EU-átlag 18,9). Magyarországon 17,9% volt ennek a korosztálynak az aránya, a legmagasabb Olaszországban (21,7%). Az egy nemzőképes korú nőre eső gyermekek száma Romániában 1,52, Magyarországon 1,41, az EU-átlag 1,57, Franciaországban a legmagasabb, 1,98.

Címoldali fotó: Tradimus / commons.wikimedia.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS