Európa két arcának harca: a befogadó és a megtorló
összefoglaló 2015. május 18. 17:13, utolsó frissítés: 17:13Az illegális bevándorlás megfékezésére katonai akciókra készül az EU, az ENSZ jóváhagyása nélkül is akár.
Az Európai Unió földközi-tengeri embercsempészet elleni katonai műveleti programja, az EU Navfor Med zöld utat kaphat az ENSZ jóváhagyása nélkül is – értesült az EUobserver. A portál által megszerzett húszoldalas, erről szóló külügyi dokumentumtervezet ma kerül a tagállamok miniszteri találkozójának asztalára.
A dokumentum szerint az illegális bevándorlással kapcsolatos veszélyek feltárására irányuló hírszerzési tevékenység – beleértve a műholdas megfigyelést – és a csempészhajók megrohamozása elkezdődhet az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedélye nélkül is.
A potenciális célpontok megfigyeléséhez a spanyolországi uniós műholdközpontot használnák, illetve amennyiben “más, nem műholdas eszközök” bevetésére lenne szükség, kérni kell az érintett országok, Líbia, Egyiptom és Tunézia engedélyét. Amennyiben a csempészhajón országzászló lebeg, csupán a származási ország engedélyével rohamozhatóak meg, ám kikutatásukhoz ez az engedély már nem szükséges. Ha a hajóra nem tűztek ki zászlót, zöld utat kap a rajtaütés.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini több nappal ezelőtt kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását a katonai akcióhoz, az EU vezetői pedig azt remélik, júniustól elindulhat az EU Navfor Med. Oroszország – akinek vétójoga van a BT-ben – máris kritizálta a lépést.
A brüsszeli tanácskozásra érkezve ma Mogherini azt nyilatkozta, miután “meghozzuk a döntést, az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg határozatot hoz a(z ENSZ Alapokmány) hetedik fejezet értelmében”. A szóban forgó nemzetközi jogi dokumentum arról szól, hogy a béke veszélyeztetése esetén a Biztonsági Tanács (BT) akár katonai intézkedéseket is elrendelhet – írja az MTI.
Mogherini hivatala olyan elképzelést dolgozott ki, amelynek alapján a tagországok haditengerészeti erőket vetnének be az Észak-Afrikából Európába tartó, egyre növekvő nagyságrendű menekülthullám megfékezése érdekében. Immár nem csupán azokat mentenék, akik lélekvesztőiken bajba kerülnek az olasz partok közelében, hanem igyekeznének megsemmisíteni az embercsempészek hajóit is, mielőtt azok útnak indulhatnának.
Ez azonban együttműködést tenne szükségessé Líbiával, ahonnan a legtöbb ilyen hajó nekivág a tengernek, márpedig Líbiában nem létezik megszilárdult államhatalom, csupán egymással harcoló erőközpontok vannak. Azt a térséget, amely az embercsempészek – nem kis részben Kadhafi volt diktátor egykori titkosszolgálati emberei - legfőbb tevékenységi területének számít, olyan erőközpont tartja a hatalma alatt, amely - szemben az EU által hivatalosan elismert rivális erőközponttal – hallani sem akar az unióval való ilyen jellegű együttműködésről.
Ha a védelmi és a külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén BT-felhatalmazás hiányában is hivatalosan kimondanák a tengeri katonai művelet létrehozását, akkor azzal kijelölnék a művelet – minden bizonnyal olaszországi – főhadiszállását, és kineveznék – minden bizonnyal olasz - parancsnokát, és megkezdődhetne az "erők generálása", vagyis tényleges haditengerészeti kapacitásoknak a művelet alá rendelése. Amíg azonban a politika nem adja meg a zöld jelzést a katonai tervek végrehajtásához, addig nem adható ki a tűzparancs, és e művelet keretében – az EU által eddig is végzett járőrözés és a hajótörött menekültek mentése mellett – legfeljebb hírszerzési értesülések gyűjtését kezdhetik el - írja az MTI
A brüsszeli tanácskozáson jelen van Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Ő érkezésekor azt közölte, hogy az atlanti szövetség szükség esetén kész segítséget nyújtani az EU-nak a katonai művelethez, de egyelőre ilyen irányú kérést nem kapott. "A NATO üdvözli, hogy az EU átfogó választ akar adni a menekülttragédiákra" – mondta Stoltenberg.
A terroristákra lesújtó Európa
Mogherini szerint „a bevándorlási válság biztonsági válság”, ezért sürgette az ENSZ-t, hogy engedélyezze a líbiai embercsempész bandák elleni katonai fellépést, és támogassa Európa emberkereskedő kartellek elleni küzdelmét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának európai tagjai elfogadtak egy egyezményt, amely az európai erők számára lehetővé tenné, hogy az embercsempész bandák ellen hadműveleteket hajtsanak végre, és a nemzetközi vizeken, valamint Líbia felségvizein megsemmisítsék az üres csónakokat. A bandák uralta líbiai helyszínek elleni drón- és légitámadások is szóba kerültek, de a tárgyalásokon részt vevő nyugati diplomaták kijelentették, hogy szárazföldi erő nem kerülhet bevetésre.
Az embercsempész bandák és az iszlamista terrorcsoportok virágoznak a térségben: a fegyveresek kihasználták a líbiai káoszt, és a kivégzett Moamer Kadhafi diktátor bukása után létrehozták bázisaikat az országban. Mogherini szerint a csempészhálózatok jórészt terrorista tevékenységekhez kapcsolódnak és azokat finanszírozzák.
A konfliktus sújtotta Líbiában ugyanakkor aggodalommal fogadták a katonai akció tervét. Ibrahim Dabbasi, Líbia ENSZ-nagykövete a BBC-nek elmondta: országa határozottan ellenzi a javaslatot. „Szeretnénk tudni, hogyan tudják megkülönböztetni a halászcsónakokat a csempészek hajóitól” – tette fel a kérdést.
A befogadó Európa
Ezzel párhuzamosan a migrációval kapcsolatos új európai megállapodás is körvonalazódik az EU-ban, mellyel kapcsolatban a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Európa humanitárius kötelességeit emelte ki, és sürgette, hogy minél hamarabb döntés szülessen erről.
Az Európai Bizottság május 13-án mutatta be az új bevándorlási stratégiát, amelynek alapelve, hogy Európa meghallja a háborúk, az üldöztetés és a nyomor elől menekülők kérését, és a tagállamok arányosan vegyenek részt a menekültkérőkkel kapcsolatos problémák megoldásában.
A stratégia alapja egy kvótarendszer, amely alapján eldöntenék, melyik tagállam hány menekültet köteles befogadni. A menekültügyi kvótát a tagállamok népessége, a hazai össztermék (GDP) és a munkanélküliségi ráta alapján kell meghatározni. A rendszert "azonnal" tesztelni kellene egy kísérleti programmal, amelyben 20 ezren vennének részt a válságövezetekből – például Szíriából – érkezett menekültek közül, további 20 ezren pedig az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren érkezett bevándorlók közül. A bizottság terve alapján az ügyben májusban jogszabálytervezet készülne, amelyet az év végéig kellene elfogadni és bevezetni – írta az MTI szerint a Süddeutsche Zeitung.
Az EU a kvótarendszerrel szakítana az eddigi menekültügyi politikával. A jelenlegi szabályok szerint a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért és a menedékkérő ellátásáért az a tagállam felelős, amelyben a menedékkérő belépett az EU területére. Ez a rendszer azonban már régóta nem működik, mert például Olaszországban a hatóságok nem regisztrálják a menekülteket. Sokan így tovább vándorolnak, elsősorban Németországba vagy Svédországba. Mindkét ország a liberális politikájáról ismert. Más tagállamok, például Lengyelország és Portugália viszont kevés menedékkérőt fogad be. Németország ezért is támogatja a bizottság javaslatát a kvóta bevezetéséről – írta múlt héten a német lap.
A menekültügyi kvóta azonban "heves ellenállást" váltott ki több tagállamban, a felvetést elutasítja Nagy-Britannia, Lengyelország, Magyarország és Lettország – ismertette a Süddeutsche Zeitung.
Menekültválság
Az ENSZ becslései szerint idén már mintegy 60 ezren próbáltak meg átkelni a Földközi-tengeren, és eddig már legalább ezernyolcszázan fulladtak meg, ami a 2014-es év azonos időszakában mért halálos áldozatai számának húszszorosa.
Tavaly 600 ezer közel-keleti, illetve az észak-afrikai háborúk és a nélkülözés elől menekülő személy érkezett az Európai Unió területére – írja az Euronews.
Az International Organisation for Migration (IOM) szervezet komoly aggodalmakat fogalmazott meg az EU katonai akciótervével kapcsolatban. Ugyancsak a menekültek, köztük gyerekek veszélyetetettségének kockázatát emelte ki az ENSZ menekültügyi különleges küldötte, volt EU-biztos Peter Sutherland is. Ártatlanok kerülhetnek a tűzvonalba – érvelt.
A ma napirendre kerülő uniós külügyi dokumentumtervezet is elismeri, nagy a kockázat, hogy az akciók során nem kívánt áldozatok eshetnek, és hogy az EU fellépése nyomán esetlegesen bekövetkező emberáldozatok “negatív reakciót” váltanak ki a helyiek és a régió lakói körében.
A tervezet értelmében a csempészellenes művelet egy évig tartana, utána meg lehetne hosszabbítani, mindaddig, amíg a líbiai hatóságok “bizonyítják, hogy megfelelően kontrollálják a líbiai partokat és fellépnek a bevándorlók csempészete ellen”.
Az EU tervezett katonai akciói azonban nyilván nem oldják meg a megmentett bevándorlók helyzetét. Nemzetközi jog szerint a bevándorlókat biztonságba kell helyezni egy előre kijelölt kikötőben, ahol a helyi hatóságok látják el a túlélőket, és a menedékkérők esetében meghozzák a megfelelő döntéseket – jegyzi meg a dokumentumtervezet. Azonban az nem tiszta, mi történik a letartóztatott csempészekkel – erre ki kell dolgozni a megfelelő eljárásokat.
Magyarország, a kvótarendszer ellenzője
Magyarország mindent megtesz, hogy megelőzze az új bevándorlásügyi stratégia elfogadását – nyilatkozta Lázár János, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter.
Szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat – jelentette ki. Közölte, hogy a kormány ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek "nem ide akartak jönni" – írja az MTI.
Komoly küzdelmet vív Magyarország az Európai Unióval a menekültpolitikával kapcsolatos magyar álláspont miatt – mondta Orbán Viktor magyar kormányfő ma Debrecenben. Szerinte különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között, utóbbiak azért jönnek el hazájukból, mert jobb életet remélnek maguknak. Nem lehet egy országba úgy megérkezni, hogy a fogadó ország törvényeinek megsértésével kezdik az életüket, vagyis illegálisan átlépik a határt – fogalmazott Orbán.
Szerinte ma az Európai Unió olyan szabályokat kényszerít az országra, miszerint ez nem bűncselekmény. Ez elfogadhatatlan, Magyarországnak meg kell védenie a jogrendjét és meg kell védenie a határait – jelentette ki. "Brüsszel azt akarja, hogy aki idejön, maradjon itt, sőt, még többen jöjjenek, mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza" – mondta a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette: kedden Strasbourgba utazik, ahol az Európai Parlament plenáris ülésén "Magyarország ismét napirenden van", az egyik ok a menekültpolitikával kapcsolatos magyar álláspont.
Az illegális bevándorlás bűncselekmény, nem „kedélyes délutáni szórakozás” – Orbánnak ez a rádióinterjúban elhangzott megjegyzése, amelyet a ZDF és a Der Spiegel is idézett, éles bírálatokat váltott ki a német sajtóban.
Nemzeti konzultáció és ellenkampány
A bevándorlás témájáról a magyar kormány nemzeti konzultációt hirdetett, amelyet magyarországi és külföldi szervezetek is bíráltak amiatt, hogy burkoltan a menekültek ellen hangolja a közvéleményt („Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?”), és terrorizmussal mossa össze és riogatja a polgárokat („Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?”). A kérdések elérhetők pl. itt.
A 18 éven felüli magyar állampolgároknak kiküldött 8 millió ívet július 1-jéig kellene visszaküldeni. A 444 szerint a magyar kormány is elismerte, hogy semmiféleképpen nem a közvélemény megkérdezése volt a célja velük.
A Magyar Helsinki Bizottság felhívással fordul a polgárokhoz: aki tiltakozni kíván a kérdőív manipulatív kérdései ellen, vagy kifejezésre szeretné juttatni, hogy véleménye ugyan van, de azt a kérdések egyike sem tükrözi, az küldje vissza az üres borítékot Orbán Viktornak – írta a HVG. A Helsinki Bizottság közleményében azt írja: a kezdetektől fogva tiltakoztak a menedékkérők, bevándorlók és általában is a külföldiek elleni "álságos hangulatkeltés" ellen. Szerintük a mostani nemzeti konzultáció "pazarló és uszító". A jogvédők nemcsak szakmai abszurditásnak, de illegitimnek is tekintik a kormány "propagandaakcióját", ezért indították az akciót.
A "Küldd vissza üresen!" akció mellett kampányoldalt is indítottak Bevándorló vagyok címmel. Az oldalon ki- és bevándorlók szólalnak meg, illetve a valós migrációs helyzetről és a kampány részleteiről lehet olvasni.
#bevandorlovagyok Téged is felháborít a legújabb nemzeti konzultáció, amiben aljas és manipulatív kérdéseket tesznek...
Posted by Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee on Thursday, May 14, 2015
Forrás: Euobserver, MTI, hvg, Euronews, 444