Győzelem napi parádét rendeztek a szakadárok Szlovjanszkban
2014. május 06. 11:57, utolsó frissítés: 2014. május 09. 13:00Moszkvában és a Krím félszigeten levő Szevasztopolban egyszerre kezdődött a nagyszabású, Győzelem napi díszszemle.
Győzelem napi parádét rendeztek a szakadárok Szlovjanszkban
12:52 Győzelem napi „katonai parádét” rendeztek a szakadárok pénteken a kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő Szlovjanszk városban a második világháború európai hadszínterén aratott győzelem 69. évfordulója alkalmából.
Az eseményről helybeliek adtak hírt közösségi portálokon. A Twitteren közzétett egyik fotón egy harckocsi látható a szakadárok fellegvárának számító város központjában, és a képen Kalasnyikov gépkarabélyokkal felfegyverzett, egyenruhás, Moszkva-barát szeparatisták ülnek. A harckocsira a „donyecki népköztársaság” zászlaját tűzték ki.
Eközben a megyeközpontban, Donyeckben szakadárok zavarták meg a hivatalos megemlékezést. A helyi felszabadulási emlékműnél tartott nagygyűlés végén szeparatisták egy csoportja felrontott a színpadra, és tagjai közölték: remélik, hogy a következő május 9-ét már „fasiszták” nélkül, „az ő himnuszukat játszva” fogják ünnepelni.
Egy símaszkos, narancssárga-fekete sávos cári György-szalagot viselő szakadár azt követelte a helyi rendőrzenekartól, hogy az orosz himnuszt játssza, amit a zenekar nem teljesített. Súlyosabb incidens nem történt, a hatóságok megakadályozták, hogy a szakadárok verekedést és egyéb rendbontást szítsanak. (mti)
Provokációktól tartva idén nem tartanak győzelem napi katonai parádét Kijevben
12:47 Sem felvonulást, sem katonai parádét nem tartanak pénteken Kijevben. A szokásos május 9-i, győzelem napi parádé azért marad el az idén, mert az ukrán főváros vezetése szerint nem kizárt, hogy kelet-ukrajnai szakadárok provokatív akciókat követnek el.
A főpolgármesteri hivatalban közölték, hogy a fasizmus fölött aratott második világháborús győzelemről való megemlékezéseket koszorúzásokra, veteránoknak tartott rendezvényekre, illetve egy ünnepi koncertre szűkítették le.
Délelőtt a kijevi Arszenál téren a szakadárok jelképét, az orosz cári György-szalagot viselők gyülekeztek kis számban, kezükben szegfűvel. Azt tervezik, hogy a Dicsőség terére vonulnak. Ez utóbbi térről közben elindult egy mintegy kétezer fős menet az ismeretlen katona emlékművéhez vörös lobogók, illetve az egykori szovjet Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság zászlai alatt.
A kijevi főtéren, a Majdanon és a kormánynegyedben a helyzet nyugodt, az átlagosnál jóval kevesebben sétálgatnak a belvárosban a munkaszüneti nap és a kellemes, napos idő ellenére.
Közben a rendőrök a Dicsőség terén megállítottak egy Skoda típusú személygépkocsit, majd átvizsgálásakor a csomagtartójában pisztolyt, kést, egy második világháborús automata fegyvert, hozzá való lőszerekkel, mintegy tíz rendszámtáblát, és különböző iratokat, köztük újságíró-igazolványt találtak. Az autóban a sofőr egyedül tartózkodott, a férfit a rendőrök őrizetbe vették. (mti)
For the first time since USSR collapse - flags of #Crimea and #Sevastopol on armoured vehicles - crowd claps pic.twitter.com/HjKejmhdJ0
— Ivan Nechepurenko (@INechepurenko) May 9, 2014
Moszkvában és Szevasztopolban egyszerre kezdődött a Győzelem napi díszszemle
12:43 Az orosz fővárosban és a krími Szevasztopolban egyszerre kezdődött meg pénteken a második világháború európai hadszínterén aratott győzelem 69. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemle.
A moszkvai Vörös téren mintegy 11 ezer katona, 151 különböző harceszköz és katonai jármű vonul fel. Az ünnepi díszszemlén 69 harci repülőgép és helikopter is megjelenik az orosz főváros történelmi színhelye fölött. Az orosz hadsereg a legkorszerűbb haditechnikáját vonultatja fel.
A Vörös téri díszszemlén - amely már a 140. a moszkvai katonai parádék sorában - Vlagyimir Putyin államfő, a hadsereg főparancsnoka és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is megjelent. Az előzetes sajtóértesülések szerint az orosz elnök a rendezvényt követően a krími Szevasztopolba látogat.
The Victory Day parade is about to begin on Red Square #9May #VictoryDay pic.twitter.com/ZkE2NSZPFT
— Government of Russia (@GovernmentRF) May 9, 2014
Putyin először utazna a Krím félszigetre azóta, hogy március 21-ére Oroszországhoz csatolták az Ukrajnától egyoldalúan leváló területet. Az elnök látogatását a Kreml nem erősítette meg.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopolban az európai hadszíntéren aratott győzelem 69. évfordulója egybeesik a városnak a fasiszta megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulójával. Ebből az alkalomból 70 katonai repülőgép és helikopter repül el a város felett. Moszkvából odaküldték a Szu-27-es vadászgépekkel repülő, híres Orosz Vitézek műrepülő egységet, és a Fecskéket is, amelyek a világ különböző légi parádéin felléptek már.
Az Oroszországi Föderációhoz a Krímmel együtt új jogi alanyként csatlakozó Szevasztopolban az orosz nemzeti színű zászló alatt zajlik az ünnepi katonai szemle. Helyi idő szerint délután a Fekete-tengeri Flotta egységei is felvonulnak. (mti)
A very very Russian Victory Day here in Sevastopol pic.twitter.com/PAivTlWDLh
— Daniel Sandford (@BBCDanielS) May 9, 2014
Fegyveresek megtámadtak egy ukrán határátkelőt Luhanszkban
12:36 Mintegy negyven, ismeretlen fegyveres megpróbált elfoglalni egy ukrán határátkelőhelyet csütörtök este a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, az orosz-ukrán határon.
Az ukrán állami határőrszolgálat sajtóközleménye szerint ukrán területről két mikrobusz érkezett az izvarinei határátkelőhöz. Úgy tettek, mintha ki akarnának lépni az országból. Az iratok ellenőrzése közben azonban a mikrobuszokból fegyveresek ugrottak ki, és felszólították az ukrán határőröket, hogy adják meg magukat.
A határőrök azonban ellenálltak, és megakadályozták az átkelő elfoglalását. A védekező állásba rendeződött határőrökre Molotov-koktélokat dobáltak a támadók, amire válaszul előbbiek tüzet nyitottak.
Az állomáson tűz ütött ki, az előzetes információk alapján a Molotov-koktéloktól. A tűz láttán a fegyveresek visszaszálltak a mikrobuszokba, visszafordultak, és Ukrajna területén eltűntek.
Andrij Parubij, az ukrán nemzetvédelmi és biztonsági tanács (RNBO) vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy orosz katonák továbbra is provokálják az ukrán fegyveres erők tagjait a két ország határán. Szavai szerint előző éjjel is történtek támadások a Donyeck és Luhanszk megyei határszakaszokon. Részleteket azonban ezekről nem árult el. (mti)
Separatists attempted to take over a border control checkpoint in #Luhansk region
https://t.co/UpE4RSxKvb
|DefenceUA pic.twitter.com/EUNOUh47yz
— Defence Ministry UA (@DefenceUA) May 3, 2014
Az egységes Ukrajnát támogatja a lakosság nagy többsége
12:34 Az ukránok 77 százaléka azt akarja, hogy az országa egyben maradjon – derült ki a washingtoni központú Pew kutatóközpont közvélemény-kutatásának csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményeiből. A Krím Oroszországhoz csatolását követően 1700 főt kérdeztek meg.
Mindössze 14 százalékuk vélekedett úgy, hogy az ország egyes területeit engedni kell elszakadni. Ukrajna nyugati régióiban 93, a keletiekben pedig 70 százalék foglalt állást az ország egysége mellett. (mti)
Kijev kész tárgyalni a szakadárokkal
Május 9., 12:31 Kijev kész tárgyalni a szakadár Donyecki és Luhanszki megye önkormányzati és társadalmi vezetőivel, de fegyveres bűnözőkkel civilizált országok nem tárgyalnak, és a törvényekkel összhangban ártalmatlanná teszik őket – jelentette ki csütörtökön Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvezető államfő.
Az ukrán elnöki hivatal honlapján megjelent közleményében Turcsinov leszögezte, hogy az ukrán kormány sosem folytatott „megtorló műveletet” Kelet-Ukrajnában (ezt a kifejezést használják az orosz politikai vezetők és egyes sajtóorgánumok az ottani terrorellenes fellépésre). (mti)
A kelet-ukrajnai megyékből Új-Oroszország néven független állam alakulna
14:45 A kelet-ukrajnai szakadárok Új-Oroszország néven független államot hoznának létre Luhanszk és Donyeck megyékből, de egyelőre nem tervezik az Oroszországhoz csatlakozást. Erről Oleg Carjov ukrán parlamenti képviselő, az úgynevezett Dél-Kelet Mozgalom vezetője beszélt a Komszomolszkaja Pravda orosz médiavállalat rádiójának.
Az interjút a rádióval azonos nevű lap is közölte csütörtökön. Carjov, az ukrajnai Régiók Pártjának volt elnökjelöltje, – akit az orosz sajtóban immár a Dél-Kelet Mozgalom vezetőjének neveznek, – azt mondta, amennyiben sikeres lesz a népszavazás Luhanszk és Donyeck megyék függetlenségéről, és ha a példájukat követni fogják a délkelet-ukrajnai régiók, akkor létrejön az úgynevezett Novorosszija (Új-Oroszország). Abban az esetben, ha egész Ukrajna követi függetlenségi törekvésüket, akkor átgondolják egy föderáció vagy konföderáció létrehozását.
Az ukrán politikus hozzátette, hogy egyelőre nincs szó a délkelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról.
Elmondta, hogy a rendelkezésükre álló közvélemény-kutatási adatok szerint Donyeck és Luhanszk megyék lakosságának többsége támogatja a népszavazás megtartását.
Oleg Carjov, aki a Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics ukrán elnök jobbkezének számít, és hozzá hasonlóan a Kreml támogatását élvezi, április végén visszavonta indulását az ukrajnai elnökválasztáson, miután a szakadárok által kikiáltott úgynevezett donyecki népköztársaság vezetője, Denis Pusilin közölte, a „felkelők” nem támogatják őt.
Az ukrán parlament Carjov képviselői mandátumának megszüntetését a jövő kedden tervezi megvitatni. (mti)
12:56 Nem hajlandóak elhalasztani a népszavazást a donyecki szakadárok. Május 11-én így referendumon döntenek a régió további sorsáról.
Meghiúsította az Odessza megyei adminisztráció elfoglalását egy új önkéntes alakulat
10:14 Meghiúsította az Odessza megyei állami adminisztráció épületének elfoglalását az ukrán rendőrség Kijev-1 elnevezésű, önkéntesekből verbuvált zászlóalja – közölte szerda este az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata.
A közlemény szerint a zászlóalj alegységei Odessza városa mellett szolgálatot teljesítenek a megye más területein is, és a helyzet normalizálódásáig a dél-ukrajnai térségben maradnak, harci feladatokat teljesítve (a kijevi kormány) terrorellenes hadműveletének keretében a Nemzeti Gárda, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egységeinek oldalán.
Közlésében az ukrán belügyminisztériumi először említi ennek az önkéntesekből szervezett rendfenntartó alakulatnak a bevetését, de nem tér ki arra, hogy milyen körből toborozták annak tagjait.
A podrobnosti.ua ukrán hírportál a hír kapcsán felidézi, hogy Odesszában rendkívül feszültté vált a helyzet, miután május 2-án az ukrán egységpárti futballhuligánok és oroszbarát tüntetők összecsapása nyomán utóbbiak bemenekültek a szakszervezetek székházába, amely – feltehetően Molotov-koktéloktól – kigyulladt, és 42 ember bennégett az épületben. (mti)
Putyin hagyjon fel a fecsegéssel – így az ukrán miniszterelnök
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök elutasítóan fogadta Vlagyimir Putyin szerdai bejelentését, amelyben az orosz elnök a Donyeck megyei szakadárokat május 11-re tervezett függetlenségi népszavazásuk elhalasztására szólította fel.
„Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin), ez az üres fecsegés valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez” – mondta Jacenyuk szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés végén.
Az ukrán kormányfő szavai szerint tájékoztatni kell az orosz államfőt arról, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs betervezve május 11-re semmiféle népszavazás. „Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik” – jegyezte meg Jacenyuk.
Az ukrán kormányfő ezt oroszul mondta újságíróknak, megjegyezve, hogy Putyin miatt beszél oroszul, hogy „ne legyen gond a fordítással”.
A miniszterelnök csodálkozásának adott hangot ugyanakkor, hogy az orosz elnök és Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnöke az „ukrán kérdést” Kijev képviselőinek jelenléte nélkül vitatta meg Moszkvában. (mti)
NATO: nincs jele az orosz csapatvisszavonásnak
9:53 Nem lehet megerősíteni azt az állítást, hogy Oroszország visszavonta volna csapatait az orosz-ukrán határ közeléből – mondta szerdán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Vlagyimir Putyin orosz elnök előzőleg azt közölte Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnökével , hogy Oroszország visszavonta csapatait az ukrán határ mellől.
Putyin szerint az orosz katonák olyan helyeken tartózkodnak, ahol „rendszeres foglalatosságukat végzik, a gyakorlótereken”. Ez könnyen ellenőrizhető a jelenlegi korszerű felderítési eszközökkel – tette hozzá.
Egy nevének mellőzését kérő NATO-diplomata azonban nem sokkal ezután arról számolt be, hogy az atlanti szövetség nem tapasztalt változást az orosz csapatok elhelyezkedésében.
Az észak-atlanti szervezet hetekkel ezelőtt azt állította, hogy Oroszország mintegy 35-40 ezer katonát vont össze Ukrajna keleti határainak közelében. A médiában olyan műholdfelvételek is megjelentek, amelyek jelentős orosz haditechnikai koncentrációt mutattak a térségében.
Az orosz katonai vezetés egy ízben már tett arra utalást, hogy a csapatok utasítást kaptak a laktanyákba való visszatérésre, ám a NATO akkor is azt szögezte le, hogy nem látja jelét érdemi orosz csapatvisszavonásnak. (mti)
Fogolycsere keretében szabadultak ukrán terrorelhárítók
9:50 Fogolycsere keretében kiszabadult az SZBU Alfa különleges egységének három, Szlovjanszkban foglyul ejtett tagja, akikért cserébe a kormányerők az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” három elfogott helyi vezetőjét adták át.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) közlése szerint az ország délkeleti részén a terrorellenes művelet kezdete óta eddig a biztonsági erők 14 tagja vesztette életét, és 66-an sebesültek meg.
Valentin Nalivajcsenko SZBU-főnök hozzátette, hogy az elmúlt napokban mintegy 30 fegyveres szakadárt öltek meg. Az SZBU-nak nincs információja arról, hogy a fegyvertelen lakosok közül bárki meghalt volna a harcokban. (mti)
A szakadárok megfontolják Putyin javaslatát
9:45 Fontolóra veszik a Donyeck megyei Moszkva-barát szakadárok Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, hogy halasszák el a vasárnapra tervezett népszavazást a kelet-ukrajnai megye függetlenségéről.
Denisz Pusilin, a „donyecki népköztársaság” önhatalmúlag kikiáltott vezetője közölte, hogy csütörtöki gyűlésükön megvitatják a felvetést.
Az ukrán kormány vezető tisztségviselői egyelőre nem reagáltak Putyin javaslatára, amelyben az orosz elnök egyebek közt az ukrán terrorellenes hadműveletek leállítását követelte, és azt állította, hogy Oroszország visszavonta a hadsereg egységeit az ukrán határ térségéből.
Az orosz elnök bejelentésével egy időben– még nyilvánvalóan nem Putyin szavaira válaszolva – Szerhij Pasinszkij, az ukrán elnöki hivatal ügyvivő vezetője Kijevben arról beszélt, hogy folytatódik a terrorellenes művelet, s azt ígérte, „megsemmisítenek vagy elfognak minden terroristát” a Donyeck megyei Szlovjanszkban és a szomszédos Kramatorszkban.
Hozzátette mindazonáltal: a kormányerők egyelőre nem hatolnak be Szlovjanszk városába, hogy békés lakosok ne essenek a harcoknak áldozatul. (mti)
Putyin a kelet-ukrajnai népszavazás elhalasztását kéri
9:38 A Donyeck megye függetlenségéről vasárnapra tervezett népszavazás elhalasztására kérte a kelet-ukrajnai oroszbarát vezetőket Vlagyimir Putyin orosz államfő, miután Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnökével tárgyalt szerdán Moszkvában.
Putyin arra hivatkozott, hogy még a népszavazás előtt meg kell teremteni a párbeszéd feltételeit. A Burkhalterrel közös sajtóértekezletén az orosz államfő azt is kijelentette, hogy „a Kijevben kitűzött elnökválasztás önmagában helyes irányba vivő folyamat”, de hozzátette, hogy az semmit sem old meg, ha az ukrán állampolgároknak nem biztosítják a jogaikat a választás után.
Úgy vélte, hogy ennek érdekében elsősorban közvetlen párbeszédet kell teremteni a kijei hatóságok és Délkelet-Ukrajna között. Azt is hangoztatta, Moszkva abban érdekelt, hogy Ukrajnában a lehető leggyorsabban megszűnjön a válság, mert az ukrán állampolgárok érdeke ezt diktálja.
Az orosz elnök egyúttal az erőszakcselekmények beszüntetésére szólított fel. A kijevi vezetéstől azt követelte, hogy vessen véget délkelet-ukrajnai terrorellenes hadműveletének, amelyet Moszkva továbbra is büntető akcióként fog fel.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy nincsenek orosz csapatok az ukrán határ mentén. Azt mondta, hogy azok olyan helyeken tartózkodnak, ahol „rendszeres foglalatosságukat végzik a gyakorlótereken”. Hozzátette, hogy ez könnyen ellenőrizhető a jelenlegi korszerű felderítési eszközökkel.
Az orosz elnök közölte, hogy Moszkva támogatja Merkel kezdeményezését, és azt jó javaslatnak tartja. Putyin ugyanakkor trükknek és alaptalannak nevezte a nyugati országoknak az álláspontját, amely szerint az ukrajnai válság megoldásának kulcsa Moszkva kezében van. (mti)
Mindent felrobbantanak – fenyegetnek a szakadárok Szlovjanszkban
Május 8., 9:32 Ha a terrorellenes erők támadást intéznek ellenük, minden épületet felrobbantanak a városban, amelyen ukrán címer van – fenyegetőznek az oroszbarát szakadárok Szlovjanszkban.
A helyi lakosok között elterjedt a hír, hogy a szakadárok aláaknázták az általuk elfoglalt hivatali épületeket a városban. A belügyminisztérium szintén úgy értesült, hogy a szeparatisták nagy mennyiségű robbanószert halmoztak fel a városházán, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), az ügyészség és a rendőrség épületeiben. Állítólag az a tervük, hogy ostrom esetén felrobbantják az épületeket, az áldozatokért és károkért pedig a kijevi vezetést teszik felelőssé.
Helyszíni jelentések szerint a városba vezető minden főbb utat a szakadárok tartanak ellenőrzésük alatt. Az áthaladóknak nemcsak az iratait, de mobiltelefonjait is ellenőrzik, átnézik, milyen fotókat, videofelvételeket készítettek. Szlovjanszkban zárva vannak az üzletek, az iskolák és az óvodák. A városban oroszbarát krími kozákok jelentek meg. (mti)
Kiszivárogtatták a Luhanszki megye függetlenné válását rögzítő dokumentumokat
14:56 Egy kijevi hírportál birtokába kerültek olyan, aláírásra váró a dokumentumok, amelyekből kirajzolódik a kelet-ukrajnai Luhanszki megye függetlenné válásának, illetve Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához való csatlakozásának a menetrendje a május 11-i függetlenségi népszavazás után.
A dokumentumokat az Ukrajinszka Pravda hírportál tette közzé szerdán, és azt írta, hogy az orosz politikai szakértők által kidolgozott okmányokhoz az ukrán titkosszolgálatok jutottak hozzá.
A dokumentumokból ítélve a luhanszki szakadárok a krímihez hasonló forgatókönyvvel számolnak: a népszavazás után önálló állam alakulna a megye határain belül, majd meghatározott feltételek mellett csatlakozna Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához.
Az első dokumentum egy határozat, amely értelmében a nép megvonja a bizalmat a megyei tanácstól. A határozat arra hivatkozik, hogy Ukrajnában tavaly november óta tömegesen megsértik a polgárok jogait, és a megye lakói már régóta azt érzik, hogy veszélyben vannak a hagyományaik és kultúrájuk, politikai, faji, nemzeti és nyelvi alapon szítják a megyében az ellentéteket.
Különösen aggasztó a nyílt fasizmus és nácizmus megjelenése Ukrajna egész területén, és az, hogy ez a jelenség átszivárog a Luhanszki megye területére – áll a határozatban, amely szerint a nép azért vonja meg a bizalmat a megválasztott képviselőitől, mert ők nem tesznek semmit e jelenségek ellen.
A hírportál által közzétett dokumentumok között szerepel a népszavazási kérdőív, amelyen három kérdés van. A megye lakóinak azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, illetve csatlakozását Ukrajnához vagy Oroszországhoz.
A harmadik irat a Luhanszki Népköztársaság függetlenségi nyilatkozata, amely hivatkozik egyebek mellett az ENSZ-alapokmányra, az önrendelkezési jogra vonatkozó nemzetközi jogi dokumentumokra, továbbá a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) négy évvel ezelőtti határozatára, amely szerint Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása nem ütközik a nemzetközi jogba.
A függetlenségi nyilatkozat is felsorolja a megyében történő jogsértéseket, és úgy foglal állást, hogy ezekre hivatkozva Luhanszk lakói élhetnek az önrendelkezési joggal, és kikiálthatják a megye függetlenségét.
A függetlenségi nyilatkozatot a Luhanszki Népköztársaság Legfelső Tanácsa fogadná el. A dokumentumról már csak a dátum, az aláírás és a pecsét hiányzik. (mti)
A szakadárok ismét hatalmukba kerítették a mariupoli városházát
14:53 A Moszkva-barát szakadárok ismét hatalmukba kerítették szerdán a Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban a városházát, amelyet aznap reggel az ukrán biztonsági erők egy időre visszafoglaltak tőlük.
A település fontos része az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaságnak”, amely a hét végén népszavazást készül tartani az Ukrajnától való függetlenségről.
Az interneten közzétett videofelvételen látható, amint két szeparatista orosz zászlót lenget az épület tetején. A városháza előtt összegyűlt oroszbarát tüntetők ezt üdvrivalgással fogadták.
Korábban helyszíni jelentések arról számoltak be, hogy az ukrán biztonsági erők visszafoglalták a hivatalt a Moszkva-barát szakadároktól, akik állítólag önként hagyták el az épületet. Arszen Avakov belügyminiszter korábban szintén arról beszélt, hogy Mariupol teljesen a kijevi vezetés ellenőrzése alá került. Hozzátette: a rendvédelmi erők őrizetbe vettek egy férfit, aki magát a „donyecki népköztársaság védelmi miniszterének” nevezi.
Napközben azonban néhány száz oroszbarát tüntető gyűlt össze a városháza elé. A „donyecki népköztársaság” hívei a hivatal előtt álló zászlórúdról levették az ukrán zászlót, amelyet pár órával korábban húztak fel az ország egységéért demonstrálók. A városháza körüli területről később a tüntetők tapsa közepette elvonultak az ukrán belügyi erők, de a hivatali épület közelében maradtak, ahol civilek vették körül őket.
A belügyminisztérium sajtószolgálata szerint a szakadár fegyveresek megtámadták az Azov nevű különleges belügyi zászlóalj egyik autóbuszát, amely Mariupolból a szomszédos Zaporizzsja megyében lévő Bergyanszk felé tartott, és megsebesítették a buszsofőrt. A belügyi erők tagjai viszonozták a tüzet, a csaknem egy órán át tartó tűzharcban egy támadó életét vesztette, két másikat pedig lefegyvereztek és őrizetbe vettek. Az egyik közülük Ihor Kakidzjanov, aki magát a „donyecki népköztársaság védelmi miniszterének” nevezi.
A 0629.com.ua helyi hírportálhoz szerdán folyamatosan érkeztek bejelentések mariupoli lakosoktól, hogy a város több kerületében láttak harckocsikat és egyéb katonai harcjárműveket. Szemtanúk a város egyik szupermarketje előtt mintegy 10 harcjárművet láttak, amelyek mellett katonák álltak. Mások arról számoltak be, hogy két harckocsit láttak egy benzinkútnál. (mti)
Újból harcok folynak Szlovjanszkban
14:43 Az oroszbarát szakadár erők ma megpróbáltak kitörni az ukrán különleges erők ostromgyűrűjéből, egyelőre sikertelenül. Az egyik ellenőrzőpontnál jelenleg is harcok folynak. Ukrán részről nincsenek áldozatok, az oroszbarát erők veszteségeiről nincsenek adatok.
Az oroszbarát erők "Fagot" tankelhárító rakétákat helyeztek el az ellenőrzőpontokon. Hírek jelentek meg arról is, hogy a Lifenews újságíróit kézi páncéltörővel támadták meg. (hírszerk.)
Terrorists have placed anti-tank guided missiles "Fagot" at checkpoints #Sloviansk . - Ministry of Defence. |EMPR pic.twitter.com/fGtVNlKMBq
— Euromaidan PR (@EuromaidanPR) May 7, 2014
Tartósan csapatokat állomásoztatna Kelet-Európában a NATO
14:26 A NATO-nak meg kell fontolnia azt a lehetőséget, hogy tartósan csapatokat állomásoztasson egyes kelet-európai országokban – mondta kedden a szövetség katonai főparancsnoka.
Philip Breedlove tábornok Kanadában járva azt mondta: a NATO-nak meg kell vizsgálnia, mennyire áll készen arra, hogy válaszoljon az új politikai helyzetre és azokra a kihívásokra, amelyek a Krímben és Kelet-Ukrajnában keletkeztek Oroszország fellépése miatt. A válaszadási képességek keretében át kell tekinteni azt is, hogyan kell elhelyezni a jövőben a NATO erőit.
Az amerikai légierő-tábornok szerint a felvetést a NATO-tagországok vezető tisztségviselőivel is ismertetik majd. A tagországok állam- és kormányfői szeptemberben csúcsértekezleten találkoznak Walesben, de a védelmi és külügyminiszterek még azelőtt megvitatják, hogy megfelelő-e a NATO jelenléte Európában. Breedlove hozzátette, hogy felül kell vizsgálni azokat a döntéseket, amelyeket a hidegháború befejeződése után hozott a NATO.
Breedlove arra is kitért, hogy az ukrán válság kezdete óta tett NATO-intézkedések védelmi jellegűek, amelyek célja támogatni a szövetség kelet-európai tagjait. A NATO nem kívánja provokálni Oroszországot – emelte ki.
Philip Breedlove előző nap egy katonai témájú konferencián arról beszélt, hogy meglátása szerint az orosz erők nem fognak bevonulni Kelet-Ukrajnába.
A NATO az ukrán határ menti orosz csapaterősítés hatására megerősítette jelenlétét a balti országokban, Lengyelországban és Romániában, de ezek az intézkedések a tervek szerint csak év végéig maradnak érvényben. (mti)
Jogvédők: verik túszaikat az ukrajnai szakadárok
14:23 Még mindig sok embert tartanak fogva az oroszbarát fegyveresek Ukrajna keleti részén, a túszok között újságírók, aktivisták és tisztviselők is vannak, akiket vernek – közölte kedden a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet Donyeckben. Sok emberről egyáltalán nincs hír.
A moszkvai Helsinki csoport jogvédő szervezet szerint a szakadárok kezén lévő Szlovjanszkban körülbelül húsz ember lehet még a fegyveresek fogságában, köztük három újságíró és egy diák.
Múlt héten ugyanebben a városban egy időre túszul ejtették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelőit is.
Oleg Veremejenko, az ukrán Helsinki Csoport munkatársa a kijevi hatóságok felelősségét is felvetette a túszokkal kapcsolatban. A Szlovjanszkban fogva tartott újságírók korábban egyebek mellett az új kijevi kormány tagjait is érintő korrupciós botrányok leleplezésével váltak ismertté, ezért feltűnő, hogy a kijevi vezetők nem igyekeznek kiszabadítani őket. (mti)
Majdnem nyolcezer ukrán menekült el eddig a Krímből
10:48 Több mint 7700 ember menekült a Krímből Ukrajna belső területeire amiatt, hogy Oroszország annektálta a félszigetet – közölte szerdán Ljudmila Denyiszova ukrán szociálpolitikai miniszter.
A miniszter szerint 7723 menekült érkezett a Krímből – leszámítva az elszakadt területen szolgálatot teljesítő katonákat –, de sokan vannak még, akik nem jelentkeztek a hatóságoknál. A menekültek közül 1862-en nyugdíjasok, akik megérkezésük után már meg is kapták a nyugdíjat. A menekültek egy része – 2111 ember – Kijevben van.
Denyiszova szerint már megkezdték a szociális támogatások kiutalását egyebek mellett a rossz anyagi helyzetben lévő, illetve gyerekes családoknak, és a rokkant gyerekeknek. A Krím összlakossága csaknem kétmillió fő. (mti)
Londoni elemzők: Ukrajna „belső invázióval” veszíthet további területeket
10:40 Oroszország a következő fél évben várhatóan további jelentős ukrajnai területek felett veszi át az ellenőrzést az ország keleti és délkeleti térségeiben az oroszpárti szeparatisták „belső inváziója” révén – jósolták keddi helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint ugyanakkor a teljes körű külső orosz katonai invázió – bár ennek is megvan a tényleges kockázata – nem valószínű, mivel ez igen magas költségekkel járna, és Vlagyimir Putyin orosz elnök jó eséllyel közvetlen katonai beavatkozás nélkül is el tudja érni ukrajnai céljait.
Az Eurasia több forgatókönyv-változatot dolgozott ki. Ezek közül a legnagyobb, 55 százalékos valószínűséggel azt jósolja, hogy Oroszország de facto átveszi az ellenőrzést Kelet-Ukrajna nagy térségei felett az oroszpárti erők „belső inváziójával”. (mti)
Megmérgezhették az oroszbarát tüntetőket Odesszában
10:35 Petro Porosenko független ukrán parlamenti képviselő és elnökjelölt szerint bizonyítékok vannak arra, hogy május 2-án terrorcselekmény történt Odesszában, a szakszervezetek felgyújtott székházában, ahol több mint negyvenen égtek benn.
A parlament keddi zárt ülésén további bizonyítékokat tártak a képviselők elé arra vonatkozóan, hogy a szakszervezeti székházában terrorcselekmény történt – mondta a kampánykörúton lévő politikus a közép-ukrajnai Kirovohradban tartott sajtótájékoztatóján. Az épületben mérgező anyagokat vetettek be – idézte szavait az Ukrajinszka Pravda nevű hírportál.
Porosenko közölte, hogy az ügyben hamarosan nemzetközi szakértői vizsgálatot indítanak, ami be fogja bizonyítani, hogy az áldozatok többsége nem a tűztől vesztette életét. Szerinte Odesszában kitervelt provokáció történt, amelyben orosz diverzánsok vettek részt, és amelynek szervezéséhez és finanszírozásához a helyi hatalom embereinek is közük van.
A podrobnosti.ua hírportál szerint az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU munkatársai veszélyes vegyszereket tartalmazó tartályokat találtak az odesszai szakszervezeti épület közelében.
A híroldal idézi Volodimir Kurinnijt, az Udar (Ütés) párt odesszai illetőségű parlamenti képviselőjét, aki Facebook-oldalán azt írta, Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője kedden, az ukrán parlament zárt ülésén bejelentette, különösen veszélyes vegyszert tartalmazó tartályokat találtak a kiégett épületnél.
A honatya szerint jelenleg folyik a vegyi anyag vizsgálata, és az SZBU már ismeri annak az embernek a nevét, aki a vegyi anyagot Odesszába vitte és használta a szakszervezetek székházában. Hangsúlyozta, hogy a szakértői vizsgálatok elvégzése után a közvélemény megtudja, milyen vegyszerről van szó, és világossá válik a szakszervezeti épületben történt szörnyű tragédia természete.
Vitalij Jarema első miniszterelnök-helyettes, korábbi bűnügyi nyomozó már a pénteki tűzeset után egy nappal odesszai sajtótájékoztatóján azt mondta, az égő szakszervezeti székházban rekedt emberek azonnal meghaltak, valamilyen ismeretlen gáz végzett velük.
Odessza központjában május 2-án este ukrán egységpárti futballhuligánok csaptak össze oroszbarát tüntetőkkel. Az utcai csatában négy ukránpárti tüntető vesztette életét tűzfegyverekből leadott lövések következtében. Ezt követően az Ukrajna egységét éltető tömeg üldözőbe vette az oroszbarát tüntetőket, akik bemenekültek a szakszervezetek székházába és ott elbarikádozták magukat.
A felek Molotov-koktélokkal dobálták egymást, aminek következtében tűz ütött ki a többszintes épületben, és odabenn 42-en meghaltak. (mti)
Fasiszta akció volt az odesszai tragédia – figyelmeztet Lavrov
10:22 „Tipikusan fasiszta akció volt” az, ami Odesszában történt május 2.-án – jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország „kideríti az igazságot”, és nem engedi, hogy a történteket szőnyeg alá söpörjék.
A pénteki zavargásokban 46-an haltak meg, többségük oroszpárti szeparatista, akik bennégtek a helyi kereskedelmi kamara épületében. (hírszerk.)
Fegyverszünetet sürget az EBESZ
9:51 A jelen körülmények között rendkívül nehéz megtartani a választást, ezért május 25-ig fegyverszünet szükséges – vélekedett Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke Bécsben az Európa Tanács (ET) külügyminiszteri értekezletét követően.
Andrej Descsicja ukrán külügyminiszter a nemzetközi közösség segítségét kérte a választás megtartásához a bécsi ET-ülés után. „Minden egyes partnerünktől azt kérjük, küldjön nemzetközi megfigyelőket Ukrajnába” – jelentette ki. (mti)
Oroszország bevonná az oroszbarát szakadárokat a rendezésbe
9:50 Oroszország csak az ukrán „ellenzék” vezetőinek bevonásával lenne hajlandó részt venni egy újabb genfi négyoldalú találkozón – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Bécsben, az Európa Tanács ülése után. Ukrán kollégája elutasította az oroszbarát szakadár erők bevonását a tárgyalásokba, s az elnökválasztás orosz támogatását szabta Kijev részvételének feltételéül. (mti)
Nem lesz népszavazás az ország egységéről
9:48 Az ukrán parlament elutasította a kormány által az ország egységéről javasolt népszavazást. A referendumon az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció kérdésére kellett volna válaszolniuk a választóknak. Javaslatát a kormány a kelet- és dél-ukrajnai megyék orosz ajkú többsége iránti engedménynek szánta. (mti)
9:43 Heves tűzharcban az éjszaka visszafoglalták Mariupolt az ukrán különleges erők. (reuters)
Pictures coming out of #Mariupol right now #Ukraine pic.twitter.com/A2LFL6Aivf
— /r/UkrainianConflict (@UkraineConflict) May 6, 2014
Lövöldözés tört ki Mariupolban
9:41 Lövöldözés tört ki és megszólaltak a szirénák kedd este a Donyeck megyei Mariupolban, ahol a szakadárok által elfoglalt városháza előtt autógumik égnek.
A 0629.com.ua mariupoli hírportál helyszíni beszámolója szerint délután lezárták a város központi sugárútját. A híroldal úgy tudja, tűzpárbaj volt a repülőtér melletti laktanya közelében, ahol fekete és terepszínű ruhát viselő személyek több arra közlekedő járművet is tűz alá vettek. Egy Volga személyautó és néhány kisbusz találatot kapott, de sebesültekről az orgánum egyelőre nem tud.
A közösségi oldalakon megjelent információk szerint a Mariupol központjában égő gumiabroncsok sűrű füstje több kilométerre látszott, és a városban sziréna hangja hallatszott.
A hírportál nem tartja kizártnak, hogy terrorellenes hadművelet kezdődik Mariupolban. (mti)
#MARIUPOL: Local activist confirms to RT “intensive shooting heard, there are dead” https://t.co/n38Qwof098 #Ukraine pic.twitter.com/ItnfuOEY9s
— RT (@RT_com) May 6, 2014
Kerry elutasította a kelet-ukrajnai népszavazásokat
Május 7., 9:39 John Kerry amerikai külügyminiszter kedden elutasította az általa kiagyaltnak és színleltnek minősített népszavazásokat, amelyeket az oroszpárti felkelők a hét végén terveznek megtartani a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében.
Kerry közösen tartott sajtótájékoztatót Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével Washingtonban. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok határozottan visszautasítja az Ukrajna további megosztását célzó, törvénytelen erőfeszítést.
Az amerikai diplomácia vezetője szerint a Kelet-Ukrajnában a krími forgatókönyv köszön vissza, és Washington nem lesz hajlandó elismerni az ott megrendezendő referendumok eredményét.
A hivatalos amerikai álláspont szerint az ukránoknak a május 25-i elnökválasztáson kellene szavazniuk jövőjükről. (mti)
Újabb halottjai vannak a Szlovjanszkban zajló harcoknak
19:19 Újabb nyolc ember halt meg kedden a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban folyó harcokban, további 16 pedig megsebesült – közölte a novosti.dn.ua donyecki hírportál.
A Donyeck megyei egészségügyi főosztályra hivatkozó jelentés szerint délután három óráig nyolcan haltak meg a városban a terrorellenes művelet következtében, és 16 személyt lőtt sebekkel szállítottak a megye kórházaiba. Az orvosok a sebesültek állapotát súlyosként, illetve közepes súlyosságúként értékelték. (mti)
Fegyveresek megsemmisítettek egy radarállomást Luhanszk megyében
19:16 Fegyveresek megtámadtak és megsemmisítettek egy katonai radarállomást kedden a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol a rendőrség – saját beismerése szerint – már nem ura a helyzetnek.
A radarállomást mintegy húsz, automata fegyverekkel felszerelt és láthatóan jól kiképzett szakadár rohanta le. A létszámfölényben lévő támadók lefegyverezték a létesítményt őrző katonákat, majd felgyújtották a radarállomást, és a zsákmányolt fegyverekkel együtt eltűntek a helyszínről – adta hírül az Unian hírügynökség, az ukrán főügyészség sajtószolgálatára hivatkozva.
A Luhanszk megyei rendőrség kedden kiadott nyilatkozatában elismerte, hogy többé nem ura helyzetnek. A közlemény szerint a térségben elszaporodtak el a bűncselekmények, miután sok lőfegyver került a lakosság kezére. (mti)
Putyin aligha vonul be Ukrajnába – a NATO katonai főparancsnoka
17:21 A NATO katonai főparancsnoka szerint az orosz hadsereg egységei nem fognak bevonulni Ukrajna keleti részébe, mert Moszkva más eszközökkel is el tudja érni céljait. Philip Breedlove tábornok erről Kanadában, egy ottawai védelmi konferencián beszélt hétfőn.
Breedlove biztos abban, hogy különleges orosz egységek már Ukrajnában tartózkodnak. Néhány nappal ezelőttig úgy gondolta, hogy a fő erők is bevonulnak, és igyekeznek összeköttetést biztosítani Oroszországgal a Krím felé, de most már másképpen vélekedik.
„Ma már nem hiszem, hogy ez a következő lépések legvalószínűbb forgatókönyve. Azt gondolom, hogy Vlagyimir Putyin elnök el tudja érni céljait Kelet-Ukrajnában úgy is, hogy erőinek soha nem kell átlépniük a határt” – mondta Breedlove, mert szerinte Moszkvának így is megvannak a képességei arra, hogy növelje Ukrajna instabilitását.
Az amerikai tábornok úgy vélte, az orosz vezetés eszközei közé tartozik az ukrán kormány szavahihetőségének megtépázása, a zavargások segítése, illetve megteremteni a hátteret egy olyan szeparatista mozgalom tartós tevékenységéhez, amely biztosítani képes, hogy Oroszország elegendő befolyással rendelkezzen Kelet-Ukrajnában. (mti)
Népirtás zajlik Ukrajnában az orosz duma elnöke szerint
17:08 Népirtásnak nevezte az orosz parlament alsóházának elnöke az ukrajnai Szlovjanszkban a Moszkva-barát mozgalmárok ellen végrehajtott előző napi hadműveletet.
„Az orosz és az ukrán nép elleni népirtással nézünk szembe” – fogalmazott Szergej Lariskin, a duma elnöke kedden Belgrádban egy, a Balkánnal foglalkozó nemzetközi konferencia alkalmával.
Lariskin szerint „büntetőexpedíció” zajlik azok ellen, akik „az emberi jogok védelmét követelik és Ukrajna föderális állammá való átalakítását akarják”. Az orosz politikus ezzel összefüggésben utalt a május 2-i odesszai összecsapásra is, amelyekben több mint negyvenen meghaltak. (mti)
FAZ: Jugoszlávia szétesésére emlékeztet az ukrán válság
14:48 Egyre inkább a Jugoszlávia széteséséhez vezető válságra emlékeztetnek az Ukrajna keleti és déli részén kibontakozott folyamatok – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a Déja vu című keddi kommentárjában.
A német konzervatív lap szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ajánlata a közvetítő szerep elvállalására hibás lépés, éppen úgy, mint az ukrajnai válság megoldását célzó összes eddigi nemzetközi erőfeszítés, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a konfliktusnak két résztvevője van, akiknek érdekeit ki lehet egyenlíteni. Ez azonban tévedés, hiszen az orosz vezetés folyamatosan gerjeszti a viszályt, és semmi nem utal arra, hogy visszafogja magát.
A diplomácia porondján és az ukrajnai válsággócokban zajló folyamatok egyre inkább „jugoszláv déja vu-ként hatnak” – emelték ki a kommentárban. „Emlékszik még valaki, hogy a szerbek a kilencvenes évek elején hányszor egyeztek bele a fegyverszünetbe, miközben tovább szították az erőszakos konfliktus lángját?” – tették hozzá.
„Nem lehet szem elől téveszteni, hogy Moszkva hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajna ellen az ukrán társadalom szociális problémáinak elmélyítésével, és a nyelvi, kulturális és történelmi identitásainak manipulálásával” – írta a német konzervatív lap, amely szerint minden egyes véres összetűzéssel csökken a valószínűsége annak, hogy Moszkva „vissza tudja parancsolni a szellemet a palackba, ha egyáltalán akarja”.
Az odesszai szakszervezeti székházból kicsapó lángok azt jelzik, hogy a megtámadott fél is mindjobban eldurvul. Minél súlyosabb az erőszak, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az eddig áthidalhatónak tűnő törésvonalak helyén mély árkok keletkeznek és az ellenségeskedés belülről szakítja szét az ukrán államot, ami „nem csupán Ukrajna tragédiája lenne”, hiszen az ország területének és lakosságának nagysága miatt az esetleges összeomlás a szomszédos országokban komolyabb következményekkel járna, mint amilyen hatást Jugoszlávia szétesése gyakorolt Európára – írta az FAZ. (mti)
Az SZBU szerint merénylet készül Timosenko ellen
14:44 Julija Timosenko volt ukrán kormányfő elleni terrorcselekmény előkészítésével vádolta meg az oroszbarát erőket a politikus korábbi védőügyvédje kedden. Szerhij Vlaszenko, aki jelenleg a Batykivscsina (Haza) párt parlamenti képviselője azt mondta, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) hivatalosan is értesítette erről a május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztáson jelöltként induló Julija Timosenkót.
Julija Timosenko beszélt az ügyben az SZBU és a belügyminisztérium vezetőivel, akik megerősítették, hogy értesülésük megbízható forrásból származik – adta hírül honlapján az Espreso.tv internetes tévécsatorna.
Vlaszenko közölte, hogy a biztonsági szervek szerint oroszbarát erők törnek Timosenko életére, mert a politikus kemény álláspontot foglal el az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben. A rendvédelmi szervek komolyan veszik a fenyegetést, és mindent megtesznek Timosenko védelme érdekében – tette hozzá.
A képviselő szerint nem zárható ki, hogy a Timosenko élete elleni fenyegetés része annak a tervnek, amelynek célja az ukrán elnökválasztás meghiúsítása a helyzet destabilizációjával.
Julija Timosenkónak és választási törzskarának egyaránt az az álláspontja, hogy mindenképpen meg kell tartani az elnökválasztást, hogy az újonnan megválasztott államfő stabilizálni tudja a helyzetet az országban – emlékeztetett Szerhij Vlaszenko.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök április 18-án elrendelte az elnökválasztáson induló jelöltek közül hatnak – Petro Porosenkónak, Julija Timosenkónak, Oleh Ljaskónak, Szerhij Tihipkónak, Olha Bohomolecnek és Mihajlo Dobkinnak – a huszonnégy órás védelmét. Két héttel korábban az SZBU Lemberg megyében őrizetbe vett két orosz állampolgárt annak gyanújával, hogy ukrán állampolgárokat, köztük egy elnökjelöltet készültek túszul ejteni. (mti)
Jóval kevesebben szavaztak a krími népszavazáson
13:00 A Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozásra – állította a Forbes és a TSZN.Tizsdeny ukrán hírportál az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva írt erről.
A korábbi orosz adatokat megkérdőjelező bejegyzés szerint a Krímben élőknek csak valamivel több mint 30 százaléka vett részt a referendumon, és ebből is csupán a szavazók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást. Ennek megfelelően az ukrajnai „Krím félsziget sorsát az oroszbarát kisebbség mintegy 15 százaléka döntötte el” – írta az ukrán honlap.
Ezt megelőzően a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz is hasonló adatokról számolt be. A TSZN.Tizsdeny szerint ez is azt bizonyítja, hogy a Krím annektálása nem a helybeliek többségének akaratnyilvánításán alapult.
A népszavazás után közzétett hivatalos orosz adatok viszont arról szóltak, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és ebből 97 százalék támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. (mti)
11:44 Luganszk megyében is népszavazásra bocsátják a terület státuszát – jelenti a Kyiv Post. A luganszki regionális tanács döntése értelmében a referendumra vasárnap kerül sor.
Nagyobb térképre váltás
11:37 Az orosz kozákok elfoglalták Antracit polgármesteri hivatalát. Úgy tűnik, a tegnap este egy további kontingens, nehézfegyverzettel és légvédelmi rakétákkal rendelkező katona érkezett.
11:21 Tegnap este orosz kozákok érkeztek a Luganszk megyei Antracit városába – állítják szemtanúk. A bevonuláskor a katonai kamionokon orosz zászló lengett, a kozákok pedig valamilyen egyenruhát viseltek. Többek tudni vélik, hogy a kozákok az orosz hadsereg irreguláris erőinek a tagjai. (hírszerk.)
Oroszország tartja magát a START-III megállapodáshoz
11:20 Oroszország tartja magát a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről 2010-ben az Egyesült Államokkal aláírt START-III megállapodáshoz, annak teljesítését nem köti az ukrán válság miatt Washingtonnal meglévő ellentétekhez – szögezte le Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
A külügyi vezető hangsúlyozta, hogy a START-III megállapodást mindkét fél „nagy gondossággal és felelősséggel teljesíti”. Hozzátette, hogy továbbra is teljes körű az ellenőrzés, nincs okuk arra, hogy ne tartsák magukat a szerződéshez.
Márciusban az orosz sajtóban név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva elterjedt a hír, miszerint az orosz védelmi minisztérium vizsgálta annak lehetőségét, hogy felfüggessze a hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló egyezmény végrehajtásának helyszíni ellenőrzését. (mti)
#Ukraine: Image of Mi-24 that was shotdown in #Slavyansk today. 5-5-2014 pic.twitter.com/OxuQByAcuY
— Rook (@2Rook14) May 5, 2014
Harci helikoptert lőttek le
11:25 Oroszbarát fegyveresek nagy kaliberű géppuskával lelőtték a hadsereg egyik Mi-24 típusú helikopterét Szlovjanszkban, a pilóták azonban túlélték a támadást. (mti)
Több mint 30 szakadárt öltek meg Szlovjanszknál
11:18 Az ukrán kormányerők több mint 30 terroristát megöltek, többet megsebesítettek május 5-én a Donyeck megyei Szlovjanszk körüli harcokban – írta Arszen Avakov ukrán belügyminiszter kedden Facebook-oldalán. A belügyi tárca vezetője közölte: a rendfenntartók a hétfői összecsapásokban négy embert veszítettek, és 20 tagjuk megsebesült.
Avakov tudatta, hogy Kelet-Ukrajnában a kormányerők ellen harcolók között nagyon sok a Krímből érkezett fegyveres, de vannak oroszok, és hétfőn csecsenek is megjelentek.
A belügyminiszter a bejegyzésében kiemelte, hogy az ukrán katonák nem lőhetnek a polgári lakosságra, amit nagymértékben kihasznál az ellenség, amely a civilek háta mögé rejtőzik és onnan tüzel.
Az ilyen tűzfészkeket nem tudjuk sem helikopterekkel, sem géppuskatűzzel felszámolni, mert nem lőhetünk lakóházakra – tette hozzá.
Avakov a valós helyzet megértését kérte azoktól, akik a hátországból bírálják a terrorellenes műveletet és látják el – mint fogalmazott – „okos tanácsokkal” a frontvonalban harcolókat.
Megjegyezte: az ukrán hadsereget módszeresen bomlasztották, ezért nincsenek megfelelő speciális egységei. Úgy vélte, ami jelenleg történik, az a harcban való összecsiszolódás, sok év után az első. Most látjuk, hogy ki kicsoda, ki imitálja a cselekvést, ki a parancsmegtagadó, ki a ravaszkodó és ki a bátor – írta az ukrán belügyminiszter. (mti)
Turcsinov: a terrorellenes művelet „bonyolódik”
Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvezető államfő közben elismerte, hogy a kelet-ukrajnai terrorellenes művelet „bonyolódik”, tekintettel arra, hogy a térségbeli lakosok is támogatják a szakadár fegyvereseket, és előfordul, hogy az ottani rendőrök is rokonszenveznek velük.
Hangsúlyozta, hogy ezekben a megyékben gyakorlatilag teljesen meg kell újítani a rendfenntartó erőket a haza védelmére kész helyi „hazafiakkal”. Turcsinov ennek ellenére leszögezte, hogy a nehézségek ellenére a hatósági és katonai terrorellenes művelet folytatódik.
Az államfő emellett kijelentette: arra számítanak, hogy provokációk történhetnek május 9-én, a győzelem napján Kijevben és Ukrajna más részein. Az ideiglenes elnök szerint a provokátorok célja a kijevi hatalom megdöntése. Elmondta, az ukrán fővárosban megerősített közúti ellenőrző pontokat állítottak fel, hogy elejét vegyék a tervezett provokatív cselekményeknek.
Piszkos bombát akartak készíteni?
Az Interfax Ukraina hírügynökség azt írta internetes oldalán, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) elhárítása másfél kilogramm, feltehetően U-235-ös izotópot tartalmazó radioaktív anyagot foglalt le egy bűnözői csoporttól az ukrajnai Csernyivci (Csernovic) megyében. Az ügyben kilenc ukrán és egy, valószínűleg orosz állampolgárt vettek őrizetbe április 30-án.
A sugárzó anyagot, amelyet egy házilagosan gyártott konténerben tároltak, a Dnyeszter menti területről csempészték be az országba egy külföldi rendszámú autóval. Nem zárható ki, hogy az őrizetbe vett bűnözői csoport piszkos bombát készült előállítani, és ezt az ország társadalmi és politikai rendjének megzavarása érdekében a délkelet-ukrajnai tömeges akciók idején hozták volna működésbe. (mti)