2022. január 29. szombatAdél
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Foreign Affairs: a Nyugat politikája szétszakíthatja Ukrajnát

2014. április 25. 10:22, utolsó frissítés: 11:35

A regionális megosztottság miatt egy Európa- és NATO-párti kormány biztos bukik, muszáj lesz egy nagyobb legitimitású, decentralizált kormányt létrehozni.


A Nyugat jelenlegi Ukrajna-politikája kudarcra van ítélve. Egy regionálisan megosztott országot irányító Európa- és NATO-párti kormány az instabilitásra, nem pedig az európai integrációra recept – állítja a Foreign Affairs vezető amerikai külpolitikai folyóirat elemzője.

Keith Garden, a washingtoni Amerikai Egyetem professzora szerint nem igazán nevezhető stratégiának az, hogy a Nyugat csak Ukrajna EU-társulási szerződését és NATO-integrációját erőlteti, ahelyett, hogy rábírná a kijevi kormányt, ne csak erőszakkal igyekezzen megoldani legitimációs problémáit. „Ez a politika még csak nem is hazárdjáték, szinte bizonyosan kudarcra van ítélve” – állapította meg.

Az elemző úgy látja, ha Brüsszel anélkül köt társulási szerződést Ukrajnával, hogy Kijev hosszú távon rendezné a belső feszültségeket, borítékolni lehet a nyugati közeledés kudarcát. Mint fogalmaz, Ukrajnának ez a Nyugat felé tolása


szétszakíthatja az országot.



Darden rámutat: az ukrán válsággal foglalkozó írások nagy része Moszkva és a Nyugat közötti geopolitikai kötélhúzásnak tekinti az eseményeket. Az elemzők többsége Ukrajnát a nagyhatalmi vetélkedés színpadának tekinti.

Ő azonban úgy látja, veszélyes félreértelmezése lenne a jelenlegi konfliktusnak, ha figyelmen kívül hagynák Ukrajna regionális megosztottságát. Az ukrán válság kialakulásában Oroszország és a Nyugat vetélkedése szerinte inkább csak katalizátor, semmint a probléma gyökere.

A kutató úgy látja, hogy az a heves oroszellenes ukrán nacionalizmus, amely Európa felé löki a mostani ukrán kormányt, korlátozza Kijev képességét Ukrajna irányítására. Hozzáteszi,


a kormány egy népfelkeléssel került hatalomra,

nem pedig választással, és külpolitikája nagyon idegen Ukrajnában. Ez a kormány elszakadt a hagyományos hatalmi és a jelenlegi gazdasági központoktól, „csoda, hogy Ukrajna még egyben van”.

A Foreign Affairs elemzője aláhúzza, hogy az ukrajnai válság magját egy régi és mélyen fekvő regionális ellentét képezi, amelyet életre keltett az EU-társulási folyamat, a tiltakozási hullám, az erőszakos események sorozata és a forradalom.

„Amennyiben Ukrajna nem oldja meg a régiók kérdését, és nem hoz létre egy nagyobb legitimitású, decentralizált kormányt, Ukrajnát sem a Kelet, sem a Nyugat nem fogja megnyerni, szétszakad” – írta.

Az ukrán válság egy belső ukrán probléma, amelyre csak ukrajnai megoldás születhet. „Lehet, hogy Kijev nem lesz képes rendezni a több évszázados szembenállást, de meg kell teremtenie az intézményeket ennek kezelésére” – írta.

A nyugati orientációjú négy megye – amely 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt – több mint egy évszázada


melegágya az oroszellenes és Európa-barát érzelmeknek.

A Habsburgok – az orosz terjeszkedéstől és a lengyel nacionalizmustól egyaránt tartva – bátorították a szenvedélyes nacionalizmust. „Megtanítottá” a helyi parasztoknak, akik azelőtt ruszinoknak nevezték magukat, hogy ők egy nagy, a Kárpátoktól a Don-folyóig terjedő ukrán nemzet tagjai, akiket a történelem folyamán az oroszok és a lengyelek is elnyomtak.

S hogy kik e parasztok szövetségesei ebben a nemzeti felszabadítási harcban? Természetesen Európa, konkrétan a Habsburgok vezette Bécs. Ezekben a nyugati tartományokban kifejezetten tartósnak bizonyult az ukrán nacionalizmus. Amikor a Szovjetunió átvette a hatalmat a terület felett,


kérlelhetetlenül ellenséges lakossággal találta szemben magát,

akik még az 1950-es évek elején is fegyveres harcot folytattak a szovjet rendszer ellen. A nyugat-ukrajnai megyékben szavaztak a legtöbben 1991 márciusában a Szovjetuniótól való elszakadás mellett. S bár csupán Ukrajna lakosságának 12 százaléka él ezen a területen, befolyásuk ennél sokkal erősebb politikai nézeteik hevessége és a diaszpórabeli támogatottságuk miatt, valamint mert hajlandóak az utcára vonulni.

Ezzel szemben szöges ellentétet képviselnek a keleti és déli régiók, avagy a korábban „Új Oroszországnak” nevezett térség. Ezt a területet Moszkva a tatár kánságtól és az oszmán török birodalomtól szakította el a 18. században, és a gyéren lakott régiót emigránsokkal töltötte fel az orosz birodalomból és külföldről.

Az oda költözőknek – akiket megtanítottak oroszul – döntően orosz identitásuk alakult ki, és a területen az ukrán identitás nem ütközött az orosz azonosságtudattal. Az egykor Új Oroszországnak nevezett térségben élő „ukrán nemzetiségű” lakosság


többségében oroszul beszél és oroszbarát.

Nem meglepő, hogy amikor a lakosságot egy friss közvélemény-kutatásban arról kérdezték, csatlakozzon-e az ország a NATO-hoz, a nyugat-ukrajnai területek lakosságának 64 százaléka támogatta a gondolatot, miközben a déli területeken csupán 11 százalékos, keleten 14 százalékos támogatottságot mutattak ki.

Amikor Viktor Janukovics elnököt és kormányát februárban leváltották, a hatalom radikális módon tolódott el a keleti régiók felől a nyugati tartományok irányába. Februárban csupán a kelet-ukrajnai lakosság 20 százaléka és a déli területek 8 százaléka szimpatizált a kijevi Majdanon tüntetőkkel, így érthető módon


nem nézik jó szemmel

Arszenyij Jacenyuk ideiglenes államfő és a jelenlegi nyugatbarát vezetés tevékenységét. Jacenyuk kormányában a vezető tisztviselők mintegy hatvan százaléka az egykori Habsburg-tartományokból – harmaduk Lvivből – jött. Csak két kormánytag, a belügy- és a szociális politikai miniszter származik a déli és keleti országrészből.

A Janukovics-kormányban ezzel szemben a miniszteri szintű vezetők mintegy 75 százaléka a déli és keleti régiókból került fel Kijevbe.

A Foreign Affairs szerint az új kormány képviselte szélsőséges regionális egyensúlytalanság adott teret az orosz beavatkozásnak a Krímben, és azonnal meg kell oldani, ha Ukrajna egyben akar maradni.

Fordítás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS