2022. január 29. szombatAdél
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nógrádi: Ukrajna lerohanása kőkemény hidegháborút jelentene

F.J. 2014. április 09. 21:41, utolsó frissítés: 2014. április 11. 11:05

Ütköző érdekek és geopolitikai sakkjátszma. Most egy biztonságpolitikai szakértő, Dr. Nógrádi György mutatta be előadásában az ukrán helyzetet.


Nem lesz világháború, de hidegháború már van – mondta Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerdán Kolozsváron a krími krízis kapcsán tartott előadásában. „Szerintem stratégiailag nem lenne okos Ukrajna orosz lerohanása, mert akkor Oroszország elveszítené Nyugat-Ukrajnát. Ezenkívül Ukrajna lerohanása kőkemény hidegháborút is jelentene, amelynek feltétele a másikkal szembeni maximális bizalmatlanság” – tette hozzá.


Ellenkező érdekek

A biztonságpolitikai szakértő érdekek és a reálpolitika dimenziójában vázolta fel a szemben álló és az érdekelt felek képességeit, illetve céljait.

Ukrajna: Az új ukrán vezetés létérdeke az, hogy hatalmon maradjon, kapjon nyugati segítséget - lehetőleg katonait -, és az, hogy őrizze meg az ország integritását. Ukrajna világszinten nagyon korruptnak számít, és helyenként úgynevezett oligarchák irányítják. Rajtuk is sok múlik abban, hogy hogyan rendeződik a helyzet.



Kína: Kína még nem döntötte el, hogy világhatalom szeretne-e lenni vagy csak regionális hatalom. Határai le vannak tisztázva, kivéve az indiait, amelyiknek egy része máig vitatott. Növekvő gazdasági és katonai potenciája a világpolitika fontos elemévé teszi, ráadásul az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként megkerülhetetlen a krími ügy rendezésében. Neki a Németországgal fenntartott gazdasági kapcsolat a legfontosabb. Két fontos elve van: a határok sérthetetlensége és a be nem avatkozás. Ukrajna kérdésében nem foglalt állást. Egy három pólusú világban a taktikai érdekei megegyeznek Oroszországéval, azonban stratégiai, vagyis hosszútávú érdekei az Amerikai Egyesült Államokhoz kötik.

Oroszország: A február 21-én a lengyel, a német és a francia külügyminiszterrel kötött szerződés felmondása után a forradalmárok elzavarták Viktor Janukovicsot. Ez a fordulópontja az oroszok szemszögéből az ukrán eseményeknek, amikor a Nyugat szemszögéből forradalomnak nevezett események az orosz szemszögből puccsá válnak. Az oroszok stratégiai céljai: megbuktatni az új ukrán vezetést, instabilitást okozni az országban. A fő stratégiai cél: Ukrajna egészének az orosz érdekszféra részének kell maradnia, ugyanis az oroszok eurázsiai gazdasági rendszerében Ukrajna fontos szerepet kap. Ezenkívül ki szeretné kötni, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, valamint azt, hogy Ukrajnát föderalizálják.

Koszovó függetlenné válása miatt megváltozott az orosz koncepció a határok sérthetetlensége kapcsán. 2010-ben Oroszország azt jelentette be, hogy kész beavatkozni katonailag abban az esetben, ha veszélyeztetettnek ítéli a határain kívül élő oroszokat. Azt majdnem biztosra vehetjük, hogy NATO-tagállam ellen nem fog lépni.

Mindezek mellett Oroszország nem számol azzal, hogy nagyon veszélyes játékot űz a határok sérthetetlenségének a felrúgásával kapcsolatban. Kína ugyanis lassan, de biztosan telepíti be Dél-Szibéria egy részét, amely több évezredig az ő tulajdonát képezte, és előbb-utóbb be fogja nyújtani érte a számlát.



EU: Az EU megosztott, mint mindig. A lengyelek nagyon fontosnak értékelik a szomszédságukban zajló eseményeket. A franciák is támogatják az aktívabb fellépést. A németek ezzel szemben jóval visszafogottabbak, gazdasági szálak sokasága köti össze az országot és az oroszokat. Abban egyetértenek, hogy Ukrajnát nem szeretnék felvenni az EU tagjai közé.

Egyesült Államok: Az EU-nál határozottabb szankciókat vezet be, és érdeke a tárgyalásos rendezés. A katonai erők megerősítése, felderítőgépek küldése, haditengerészeti jelenlét fokozása jelzések arra, hogy komolyan veszik az ügyet.

Törökország: Recep Erdogan török elnök rossz helyzetben van. Miután Egyiptomban a katonák átvették a Muszlim Testvériségtől, szövetségesétől a hatalmat, a Törökországban rendkívül erős katonaság veszélyezteti a pozícióit. Ráadásul minden szomszédjával rossz kapcsolata van. Irakban megalakult az Autonóm Kurd Terület és Krím gazdát cserélése érzékeny problémává emeli a saját kurd kisebbségének a kérdését.


Egy elmaradt világháború

A krími válság idején nem adtak tűzparancsot. Az ukrán parancsnok a napokban mondott le, ami érthető, hiszen nem tudta kezelni a helyzetet. A rendőrök átálltak, a haditengerészet parancsnoka és maga a haditengerészet egy része átállt, és a hadsereg egy része is csatlakozott az oroszokhoz. A nem csatlakozókat kivonták az országból.




Az oroszoknak a destabilizáción túl nem érdekük egy lerohanás, mert abban az esetben elveszítenék Nyugat-Ukrajnát.


A helyzet képlékeny

Néhány nap múlva az oroszok fognak tárgyalni az amerikaiakkal, az EU-val és az új ukrán vezetéssel. „Szerintem az oroszoknak az lenne a legokosabb, ha várnának az elnökválasztásig, s majd annak a győztesével egyezkednének. Ha lerohanják egész Ukrajnát, akkor az kőkemény hidegháborút jelent. Az én véleményem szerint, ha várnak kicsit Krímmel, akkor magától szétesett volna a sokféle feszültség által sújtott és a forradalom elvárásainak eleget tenni nem tudó új Ukrajna” – mondta Nógrádi. „Így például a forradalomkor kikötés volt, hogy a száz leggazdagabb ukrán nem vehet részt a politikában. Erre most Julija Timosenko és egy ukrán oligarcha fogja összemérni magát, miután Vitalij Klicsko visszalépett. Mindkettőnek ukrán léptékekkel nagyon nagy vagyona van” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, hogy miért érezhetik csalódottnak magukat a nem olyan rég még utcára vonulók.

Az előadás szerdán, az Egyetemi Esték előadássorozat keretén belül hangzott el, az Ukrán-orosz konfliktus 2014 címmel. Az eseményt a Sapientia EMTE kolozsvári kara szervezte, partnerségében az Antall József Tudásközponttal és a Robert Schuman Egyesülettel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS