2021. szeptember 16. csütörtökEdit
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Új, szélesebb koalíció létrehozásáról tárgyalnak Kijevben

2014. március 07. 08:41, utolsó frissítés: 2014. március 10. 09:10

Az új koalíció neve „Kelet és Nyugat együtt” lenne, és részt venne benne Janukovics pártja is.


Orosz elnöki szóvivő: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket

18:44 Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy pénteki nyilatkozatában. Az orosz külügyminisztérium eközben értetlenségét hangoztatta a kilátásba helyezett uniós szankciókkal kapcsolatban.

Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 orosz állami televíziónak adott – egyelőre csak részlegesen ismertetett – nyilatkozatában azt mondta, hogy nem Moszkva irányítja az eseményeket, hanem épp az ellenkezőjéről van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül. (mti)


Pénteken sem jutottak be az EBESZ-megfigyelők a Krím-félsziget belsejébe



18:41 Hosszas próbálkozás ellenére pénteken sem jutottak be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői a Krím félsziget belsejébe – tájékoztatta a nemzetközi csoport vezetője, Ács Gábor az MTI-t.

Az alezredes elmondta: mivel már besötétedett, úgy döntöttek, hogy nem mennek tovább, hanem visszatérnek táborukba, Herszonba. A csoport tagjaival egyeztetve döntenek majd arról, hogy szombaton merre mennek tovább.

Ács Gábor korábban elmondta, hogy az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik. Minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik – tette hozzá.

Az alezredes ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön két ilyen pontról visszafordították delegációjukat.

A 42 tagú kontingens feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján. (mti)


Az észak- és közép-európai külügyminiszterek EU-megfigyelők kiküldését javasolják

18:38 Tizenkét közép- és észak-európai ország, köztük a visegrádi négyek külügyminiszterei pénteken az észtországi Narvában azt javasolták, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb küldjön megfigyelőket Ukrajnába.

Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország külügyminiszterei narvai találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kritikusnak minősítették az ukrajnai helyzetet.

Kijelentették, hogy az orosz fegyveres erők agressziót hajtottak végre egy európai ország ellen, és felszólították Moszkvát, vonja vissza az Ukrajnában katonai erő alkalmazását lehetővé tevő parlamenti döntést, mert az sérti a nemzetközi jogot. (mti)


Magyar elnökhelyettest választott a Kárpátalja megyei tanács

18:36 A Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselői Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettesét választották meg több mint kétharmados többséggel a testület elnökének első helyettesévé pénteken Ungváron.

A megyei tanács soros ülésén megjelent 92 képviselő közül 67 szavazta meg, hogy Brenzovics László legyen a testület elnökének első helyettese. A magyar politikus, aki képviselőként mostanáig a megyei tanács költségvetési bizottságát vezette, 2006 és 2010 között már betöltötte az önkormányzati testület egyik elnökhelyettesi tisztét.

A magyar politikus elmondta: a tanács forró hangulatú ülésén a képviselők kérték az ukrán parlamenttől, hogy az új nyelvtörvény kidolgozásánál vegyék figyelembe a Kárpátalján élő kisebbségek, köztük a magyarok véleményét.

A képviselők kéréssel fordultak az ukrán kormányhoz is, szorgalmazva a Kárpátalján kijelölt új határátkelőhelyek építésének megkezdését, mert míg magyar oldalon javában folynak az előkészületek, addig ukrán részről eddig semmi nem történt – emlékeztetett Brenzovics László. (mti)


Új koalíció létrehozásáról tárgyalnak a parlamentben


18:23 Új, szélesebb koalíció létrehozásáról tárgyalnak a Julija Timosenko vezette Haza párttal a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogató Régiók Pártja parlamenti frakciójában – értesült a Vesztyi című ukrajnai napilap a párt vezetéséhez közel álló forrásból.

A lap forrása szerint a koalíció létrehozásának tervét már a napokban be kívánják jelenteni, „Kelet és Nyugat együtt” hívószóval. Ebben az esetben Timosenko vagy a két párt egyetlen elnökjelöltje lesz, vagy pedig a Régiók Pártja úgynevezett „technikai” jelöltet állít, akinek az lesz a feladata, hogy semlegesítse az elnökválasztáson indulni kívánó Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó világbajnokot, az Ütés (UDAR) párt elnökét és Petro Porosenko csokoládémágnást.

A Régiók Pártjában a kezdeményezők saját kvótát akarnak a kormányban, így Timosenko elnökké választása esetén az ő képviselőjük lenne a miniszterelnök a lap szerint. (mti)


Moszkal: kitervelt belügyi akció volt az orvlövészek kijevi bevetése

18:13 Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) előre kitervelt akciója volt, hogy februárban, a kijevi tüntetések csúcspontján mesterlövészek lőttek agyon tüntetőket és rendőröket egyaránt – állította Hennagyij Moszkal, a Haza (Batykivcsina) párt parlamenti képviselője, volt belügyminiszter-helyettes a Zerkalo Tyzsdnya című tekintélyes ukrán hetilap legfrissebb számában.

A pénteken közölt interjúban a képviselő cáfolta az SZBU és az urán belügyminisztérium azon közléseit, hogy „egy harmadik erő mesterlövészei”, azaz külföldiek provokálták volna ki a több mint nyolcvan emberéletet követelő lövöldözést a kijevi Függetlenség téren.

Moszkal emlékeztetett rá, még január 27-én beszámolt arról, hogy Hullám és Bumeráng kódnévvel különleges műveleteket készítenek elő a „Majdan”, a kormányellenes tüntetés erővel történő feloszlatására. Mint mondta, az erre vonatkozó értesüléseket „a belügyminisztérium magas rangú, hazafias érzelmű tisztjeitől” kapta.

Hangsúlyozta, hogy a műveleteket alaposan előkészízették. „Az SZBU tüntetőnek öltözött munkatársai, akikhez a tiltakozó megmozdulások valódi résztvevői is csatlakoztak, felgyújtották a Régiók Pártjának egyik irodáját, aminek következtében két ember életét vesztette (az iroda Hrihorij Szmityuh parlamenti képviselő tulajdonában volt, aki többször is bírálta a hatalom lépéseit, ezért nem sajnálták tönkretenni a tulajdonát).

„Ugyanakkor a mesterlövészek utasítást kaptak, hogy ne csak tüntetőket, de rendőröket is lőjenek agyon. Mindez a konfliktus kiszélesítése érdekében történt, hogy indokot szolgáltassanak az Euromajdan erőszakos feloszlatására” – állította a képviselő.

A Julija Timosenko vezette, jelenleg hatalmon lévő párt képviselője szerint több mesterlövész csoport is részt vett az akcióban, a SZBU Alfa egységétől és a belügyi erők Szokil (Sólyom) különleges egységétől, a műveletek végrehajtására pedig a parancsot személyesen Viktor Janukovics, azóta leváltott és elmenekült ukrán elnök adta ki.

Moszkal meggyőződését fejezte ki, hogy Valentin Nalivajcsenko, az SZBU új vezetője és Arszen Avakov belügyminiszter a „harmadik erőhöz” tartozó mesterlövészekről szóló kijelentésekkel az SZBU-t és a belügyminisztériumot akarta tisztára mosni.

Mint mondta, a rendvédelmi erők tevékenységéről általa közzétett dokumentumokban konkrét ukrán különleges egységek mesterlövész csoportja, elhelyezkedési pontok, felelősök nevei vannak feltüntetve, amelyek megegyeznek a lehallgatott rádiós üzenetekben szereplőkkel.

Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke, Valentyina Matvijenko pénteken bejelentette, hogy követelik a kijevi főtérnél a februári tüntetések csúcspontján történt gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását. (mti)


Konsztantyinov: Kijev nem akadályozhatja meg a krími népszavazást

14:02 A kijevi választási bizottság nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában – közölte Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság parlamenti elnöke pénteken, miután az orosz törvényhozás elnökével tárgyalt Moszkvában.

A krími orosz politikus hozzátette: a kijevi hatalom minden lépésére fel vannak készülve. Mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz.

Vlagyimir Konsztantyinov az MTI kérdésére válaszolva elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben „egy zsák krumpliként” Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz. (mti)


Krímbe érkezett az ukrán hadsereg egyik különleges egysége

13:58 Az ukrán hadsereg egyik különleges egységének sikerült bejutnia a Krímbe – közölte a kijevi védelmi minisztérium sajtóosztálya ukrán hírportálok szerint. A védelmi tárcánál hivatalosan megerősítették, hogy 25. dnyipropetrovszki légideszant dandár felderítő-diverziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva.

Itt, a Szimferopol és Alusta között fekvő településen van az ukrán parti őrség 36. dandárjának támaszpontja – írta a trust.ua és a lenta-ua.net hírportál, a napok óta orosz blokád alatt tartott krími ukrán bázisok egyikéről.

A honlapok nem tudják, hogy az ukrán deszantosok hogyan jutottak be a Krím félszigetre. Mindenesetre sikerült kapcsolatba lépni velük, és az alakulat egyik tisztje annyit elmondott, hogy teljes fegyverzettel érkeztek Perevalnojéba, és készek a végsőkig kitartani a krími orosz szeparatisták nyomásával szemben.

A hírportálok más értesülései szerint a krími ukrán légvédelmi erőknél visszavonták a riadókészültséget, miután az orosz fegyveresek által megszállt szevasztopoli rádiótechnikai és rakétadandárok nem harcképesek. A dandároknál lévő Sz-300-as és a Buk rakéták fegyverzetét és kabinjait a híradások szerint lezárták és lepecsételték. (mti)


Az orosz felsőház támogatja a krími köztársaság csatlakozását

13:55 Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre – jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök pénteken Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva.

Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke bátor tettnek nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki „elvi” döntését az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról.

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke a félsziget lakosságának fenyegetettségével indokolta határozatukat.

A Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának „szabad és demokratikus” döntését. (mti)




12:18 Dimitrij Jaros, a Jobb Szektor nevű szélsőséges szervezet elnöke indulna az elnökválasztásokon – írja a Kyiv Post.

12:06 Akár 30 ezer orosz katona is lehet Ukrajna területén – írja a Kyiv Post, a határőrség adataira támaszkodva.









10:19 Femen-aktivistát fojtogat egy biztonsági egy tegnapi, szimferopoli tüntetésen. Az aktivisták az orosz intervenció ellen tiltakoztak. (AFP)

A választási bizottság alelnöke szerint a krími népszavazás nem reális és nem legitim

10:14 Nem reális és nem legitim a március 16-ra kitűzött népszavazás a Krím félsziget jogállásáról a kijevi Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke szerint.

Andrij Mahera a Kanal 5 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: ilyen rövid idő alatt nem lehet összeállítani a választói névjegyzéket, és jelenleg Ukrajnában nincs meg a törvényi háttere sem annak, hogy helyi népszavazásokat tartsanak.

Mahera szerint a Központi Választási Bizottság úgy döntött, nem engedélyezi a hozzáférést a krími és a szevasztopoli választók adatait tartalmazó hivatalos adatbázisokhoz.

„Az állami névjegyzék nélkül nem tudják összeállítani a választói névjegyzéket, illetve az nem olyan lesz, amilyet a törvény előír” – mondta Andrij Mahera.

A jövő vasárnapra kiírt referendumon a krímieknek két kérdésről kell dönteniük: „1.) Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyaként egyesüljön Oroszországgal? 2.) Támogatja-e, hogy ismét hatályba lépjen a Krími Köztársaság 1992-es alkotmánya, amelynek értelmében a Krím Ukrajna része?” (mti)


Moszkva cinikusnak és primitívnek tartja Putyin kijelentéseinek washingtoni bírálatát

10:11 Az orosz külügyminisztérium cinikusnak és primitívnek tartja Vlagyimir Putyin kijelentéseinek washingtoni cáfolatait – közölte csütörtökön a moszkvai tárca szóvivője.

Az amerikai külügyminisztérium tíz pontban cáfolta meg az orosz államfő keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, és ezt a listát elhelyezte a honlapján. Washingtonban egyebek között arról tájékoztattak: komoly bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy a Krím félszigeten Vlagyimir Putyin állításaival szemben nem helyi önvédelmi csoportok, hanem az orosz különleges szolgálatok alkotják az ukránellenes erők legfőbb erejét.

Az orosz külügy a valóság primitív eltorzításának és cinikusnak, a kettős mérce nem titkolt alkalmazásának minősítette az amerikai tárca pontokba szedett és az orosz elnök szavaival ellentétes állításait.

Moszkva kemény szavakkal illette amerikai partnerét amiatt is, hogy az szerinte „lelkiismeretlenül az (ukrajnai) események egyoldalú értelmezésére törekszik, mintha nem lett volna számos bizonyítéka a radikális-nacionalisták atrocitásainak, beleértve a televíziós kamerák előtti leszámolást és az orvlövészek provokatívnak szánt gyilkosságait”.

Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy ő maga „táplálta a Majdant és bujtogatott az ukrán hatalom erőszakos megdöntésére”, „megtisztítva az utat azok előtt, akik most törvényes hatalom birtokosainak adják ki magukat Kijevben”. (mti)


Kissinger: Ukrajnának hídszerepet kell betöltenie Kelet és Nyugat között

10:06 Ukrajna nem válhat sem a Keletnek, sem a Nyugatnak a másik elleni előretolt hadállásává, az országnak ehelyett hídszerepet kell betöltenie – olvasható a The Washington Post című amerikai lap csütörtökön megjelent számában Henry Kissinger tollából, aki 1973 és 1977 között Richard Nixon elnök külügyminisztere volt, előtte és közben pedig nemzetbiztonsági főtanácsadója is.

A ma is nemzetközi súlyú, 90 éves külpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy Ukrajna egymással szemben álló vezetőinek, csakúgy mint Oroszországnak és a Nyugatnak Ukrajna ügyében az eddigiekkel ellentétben a megbékélésre, nem pedig a másik feletti dominanciára kellene törekedniük.



A Kissinger négy pontban fogalmazta meg az általa helyesnek gondolt rendezési alapelveket. Ezek szerint Ukrajna joga kell legyen, hogy szabadon választhassa meg, milyen gazdasági és politikai egyesülésekhez tartozik, beleértve Európát. Az egykori külügyminiszter megismételte régóta hangoztatott álláspontját, miszerint Ukrajnának nem kellene a NATO-hoz csatlakoznia.

Kissinger álláspontja szerint Ukrajnának szabadon kell kormányt alakítania, oly módon, hogy az összhangban legyen népének kinyilvánított akaratával és „a bölcs ukrán vezetőknek” ezután az országrészek összebékítése mellett kell dönteniük.

Kissinger a 20. század másik nagy amerikai külpolitikai stratégájához, Zbigniew Brezinskihez hasonlóan úgy vélekedett, hogy az ukránoknak Finnország státusához hasonló jogállásra kellene törekedniük. A skandináv ország nem hagy kétséget a saját függetlenségét illetően, ugyanakkor a legtöbb területen együttműködik a Nyugattal, miközben óvatosan kerüli, hogy Oroszország irányában intézményes formában ellenséges legyen.

A szerző rámutatott, hogy a Krím Oroszországhoz csatolása „összeegyeztethetetlen lenne a létező világrend szabályaival”. Szerinte Oroszországnak el kellene ismernie Ukrajnának a Krím feletti szuverenitását, Ukrajnának pedig nemzetközi ellenőrök jelenlétében lefolytatott választások keretében meg kellene erősítenie a Krím autonómiáját.

A folyamat során fel kell számolni minden, a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri flottával kapcsolatos félreérthetőséget.

„A politika próbája az, ahogyan az véget ér, nem pedig ahogyan elkezdődik” – írta a 91. évében járó Kissinger. Rámutatott, hogy négy olyan háborúnak volt tanúja, amely Amerikában nagy lelkesedéssel és tömegtámogatással kezdődött. Közülük három egyoldalú amerikai csapatkivonással végződött. (mti)


Jacenyuk: a NATO-tagság nincs a radarernyőnkön


09:55 A NATO-tagság nincs a radarernyőnkön – közölte újságírói kérdésre Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön, miután megbeszéléseket folytatott a NATO brüsszeli központjában Anders Fogh Rasmussennel, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkárával.

Az ukrán miniszterelnök egyúttal megerősítette, hogy az ukrajnai konfliktus megoldását csak békés úton tartja elképzelhetőnek. Katonai megoldással egyáltalán nem számolunk – jelentette ki Jacenyuk.



Az ukrán kormány vezetője ismételten felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait támaszpontjaikra, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit. Mint fogalmazott, ebben az orosz kormánynak kell megtennie az első lépést, ez Moszkva felelőssége.

Anders Fogh Rasmussen közölte, hogy ezekben „a nehéz pillanatokban” a NATO kiáll Ukrajna és minden nemzet joga mellett, hogy maguk dönthessenek a jövőjükről, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi egysége és a nemzetközi jog elvei mellett. Mint mondta, ez a válság nemcsak Ukrajnáról szól, hanem jelentős következményekkel van az euroatlanti térség egészének biztonságára és stabilitására. Ez a legjelentősebb fenyegetés a hidegháború óta – jelentette ki a NATO-főtitkár.

A dán politikus tudatta, hogy a NATO fokozza együttműködését Ukrajnával politikai és katonai téren egyaránt, és közös gyakorlattal segíti Ukrajna fegyveres erőinek fejlesztését. (mti)


A krími tatár parlament ENSZ-békefenntartók kiküldését javasolja

09:37 A krími tatár parlament (medzslisz) azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba – jelentette az Interfax-Ukraina.

Refat Csubarov, a medzslisz elnöke csütörtökön közölte: a tatár parlament szerdán fogadta el a folyamodványt, amelyben nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, a nemzeti parlamentekhez, valamint az EU és az Európa Tanács tagállamainak kormányfőihez fordult a kéréssel.

A felhívás szerint a krími katonai konfliktus további kiszélesedése tömeges áldozatokkal járhat a félsziget békés lakosságának körében, ezért a medzslisz javasolja, hogy a nemzetközi szervezetek vizsgálják meg egy ENSZ-békefenntartó kontingens Krímbe vezénylésének lehetőségét.

Csubarov szerint a krími események a nemzetközi szerződéseken alapuló jelenlegi világrend felborulásához vezethetnek, ha a nemzetközi közösség nem parancsol megálljt az ilyen akcióknak. (mti)


Washington vízumkorlátozással sújtja az Ukrajna területi egységét veszélyeztetőket

09:19 Vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben Barack Obama. Az elnök aláírt egy olyan rendeletet is, amelynek értelmében befagyasztják az Ukrajnát destabilizálók Egyesült Államokban lévő vagyonát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szerepel a szankciókkal sújtott személyek listáján – közölte az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú tisztségviselője. Mint mondta, „szokatlan és rendkívüli körülmény lenne egy államfő szankcionálása” és Washington nem kívánja rögtön ezzel elkezdeni a büntetőintézkedéseket.



Az érintett személyek és intézmények konkrét körét egyelőre nem nevezték meg és az amerikai kormány egyelőre annak megválaszolása elől is kitért, hogy a szankciók Moszkva ellen is irányulnak-e.

A szankciók azokat a személyeket veszik célba, akik aláássák az ukrán demokráciát és az új ukrán kormány helyzetét, veszélyeztetik az ország békéjét, biztonságát és szuverenitását, közük van a kormányzati vagyon hűtlen kezeléséhez és akik Kijev beleegyezése nélkül kormányzati fennhatóság létrehozására törekednek Ukrajna bármely részén. A szankciók megtiltják, hogy amerikai állampolgárok üzleti viszonyt folytassanak az érintettekkel.

A Fehér Ház nyilatkozatban közölte, hogy a rendelkezéseket rugalmasan fogják kezelni, és azok ellen érvényesítik, akiknek közük van az ukrán helyzet destabilizáláshoz, beleértve a krími katonai intervenciót. (mti)


Két független ukrán televíziócsatorna sugárzását függesztették fel

09:15 Két független, magánkézben levő ukrán televíziócsatorna sugárzását függesztették fel a szimferopoli hatóságok. A Channel 5 és Channel 1+1 hullámhosszán két orosz állami televízióadó, a Rossiya és Rossiya-24 fogható.

Korábban a Krími Minisztertanács félsziget frissen kinevezett miniszterelnöke, Szergej Akszenov azzal fenyegetett, hogy „kizárja a negatív és csalóka információkat, hogy megkímélje a közvéleményt annak hatásaitól”. (committee to protect journalists)


09:05 Telefonon beszélt Barack Obama és Vlagyimir Putyin – jelentette Kremlin sajtószolgálata. A beszélgetést az amerikai elnök kezdeményezte, és az ukrajnai „akut helyzetről” volt szó. Putyin arról beszélt, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok nagyon fontosak a világ biztonsága szempontjából, azokat nem lehet beáldozni egyes, kézzelfogható, nemzetközi problémák miatt. (itar-tass)




08:58 Hősként ünneplik Mamchur ezredest, aki a Belbek katonai repülőtéren fegyvertelen katonáival visszafoglalta az orosz hadsereg által megszállt bázis egy részét. A The Telegraph portréja itt olvasható.

8:37 Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott határozatot

csütörtök este a fekete-tengeri város önkormányzata.

Az UNIAN és az Interfax-Ukraina hírügynökség jelentése szerint a városi tanács rendkívüli ülésén határozott arról, hogy "Szevasztopol belép az Orosz Föderációba annak szubjektumaként". Emellett támogatásáról biztosította a krími parlament döntését a terület jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről, illetve döntött arról, hogy Szevasztopolban is megrendezik a március 16-i referendumot.

A képviselőtestület indoklása szerint az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló döntés összhangban van az ukrán alkotmánnyal és egy sor nemzetközi egyezménnyel, köztük az európai önkormányzati chartával is.

A városi tanács ülése idején emberek sokasága gyűlt össze a városháza előtt, szónokok hangosbeszélővel tájékoztatták őket a képviselőtestületben zajló eseményekről. A városi tanács ülését élőben közvetítette a szevasztopoli tévé.

A krími válságban Szevasztopol sorsa kulcsfontosságú kérdés, mivel ott állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta. (mti)

8:35 Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy a Krím bekebelezésével Moszkva

"pokolgépet helyez el Oroszország egysége alá",

és példát mutat az oroszországi szakadároknak.

"A Krím annektálásával pokolgép kerül Oroszország egysége alá. Amíg drága az olaj, az ország nem esik szét. És most képzeljék el azt a helyzetet, hogy az olaj hordónkénti ára 50-60 dollár. A súlyos költségvetési válság függetlenségre fogja ösztökélni a szakadárokat" - idézte az UNIAN hírügynökség csütörtökön késő este Nyemcovot.

Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy nem Csecsenföldre vagy Dagesztánra gondol, mivel ezek a régiók vígan megélnek Oroszország pénzéből, és nem akarnak különválni. "Tatárföld, Baskírföld, Jakutföld és Szibéria régióiról van szó. Vagyis pénzügyileg erős régiókról, amelyek szépen meg tudnak élni a szövetségi központ nélkül is. Az oroszországi szakadárok számára lelkesítő lesz a Krím példája" - mondta Nyemcov, volt miniszterelnök-helyettes, az RPR-Parnasz párt társelnöke.

A politikus úgy folytatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utánzásra méltó példa lesz az orosz szakadárok számára. "Ha józanul vetünk pillantást a problémára, egészen nyilvánvalóvá válik, hogy a Krím annektálása politikailag bűnös, jogilag törvénytelen, gazdaságilag abszurd és rendkívül káros" - mondta Nyemcov.

Az ellenzéki politikus leszögezte, hogy Putyin megsérti Oroszország nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket az 1994-es budapesti egyezmény aláírásával vállalt. Ebben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a letéteményese lett, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról - emlékeztetett Nyemcov. A Krím annektálása után azonban Ukrajna is mentesül a saját kötelezettségei teljesítése alól, megpróbál atomhatalommá válni, és - mondja Nyemcov - azzá is válik.

A politikus kifejti, hogy szerinte miért törvénytelen a Krím bekebelezése. A március 16-re kiírt Krími népszavazást az orosz hadsereg által megszállt területen tartják meg, és amellett, hogy nevetségesen kevés időt - tíz napot - szánnak a kampányra, további gondot jelent az, hogy az ukrán törvények egyáltalán nem teszik lehetővé a regionális népszavazások megtartását.

"Milyen ukrán törvény alapján akar Putyin népszavazást rendezni? Nyilvánvaló, hogy a világon senki se fogja elfogadni a referendum eredményét kivéve Putyint..." - így Nyemcov. Meggyőződése szerint a népszavazás jogalapján történő annektálást sem fogja elismerni senki se, még Nurszultan Nazarbajev kazah vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sem.

A politikus biztos abban is, hogy Oroszország további gazdasági szankciókra számíthat a Nyugat részéről, az orosz vállalatok nyomás alá kerülnek Európában és az Egyesült Államokban, Oroszországot kiszorítják minden piacról, beleértve az energiapiacokat is, és mindez válsághoz, elszegényedéshez és munkahelyek elvesztéséhez fog vezetni.

"A birodalmi paranoiáért mindnyájunknak fizetnünk kell majd" - mondja Nyemcov, aki szerint az oroszok semmit se nyernek a Krím bekebelezésével, hanem inkább csak gondokat vesznek a nyakukba.

"És végül, szükségünk van-e nekünk esküdt ellenségre a szomszédban? Ukrajnát értem ez alatt, és a csodálatos, számunkra közeli népét" - hangsúlyozta Borisz Nyemcov. (mti)

8:31 Az Európai Unió semmit sem ér el Moszkvával szemben,

ha befagyasztja a vízumkönnyítésről és az új EU-orosz alapszerződésről folyó tárgyalásokat - fejtette ki véleményét Szergej Karaganov orosz szakértő csütörtökön az Interfax orosz hírügynökségnek.

A Brüsszelben kilátásba helyezett büntetőintézkedéseknek azért nem lesz hatása Moszkvára, mert ezekben a kérdésekben gyakorlatilag nincs párbeszéd az Európai Unió és Oroszország között - nyilatkozta az orosz Külpolitikai és Védelmi Politikai Tanács tiszteletbeli elnöke.

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó orosz szakember elmondta, hogy az alapszerződésről folyó egyeztetések már rég sikertelenségbe fulladtak, és az utóbbi időben már csak papíron léteztek, ugyanis mind Oroszországnak, mind az EU-nak egymástól teljesen eltérő elképzelése volt a dokumentum szerkezetének koncepciójáról.

Szergej Karaganov rámutatott, hogy az orosz állampolgárok európai uniós országokba történő beutazását könnyítő, illetve (Moszkva végső célja szerint) az oroszok schengeni vízummentességét célzó folyamat Brüsszel részéről amúgy is leállt.

Az Oroszország és az Európai Unió kapcsolataival foglalkozó szakember nem számít arra, hogy Brüsszel keményebb korlátozó intézkedéseket vezetne be Moszkvával szemben az ukrán válságban elfoglalt orosz álláspont és fellépés miatt. Ezt azzal indokolta, hogy az Európai Uniónak mind a mai napig nincs pontosan körülhatárolt közös külpolitikája. A szervezet egyes tagjai sokkal keményebb fellépést akarnak Oroszországgal szemben, de az unió számos tagja érzékeny veszteséget szenvedne el a keményebb büntetőintézkedések miatt. (mti)

8:28 Az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat,

valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket - jelentette be csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

A találkozó zárónyilatkozatában - közölte a tagállamok csúcsvezetőit tömörítő testület vezetője - határozottan elítélték, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, mégpedig anélkül, hogy ezt kiprovokálták volna. Felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza erőit állandó állomáshelyükre, és haladéktalanul tegye lehetővé nemzetközi megfigyelők eljutását a helyszínre.

Van Rompuy beszámolt arról is, hogy az unió támogatja az Oroszországot is magában foglaló G8 országcsoport következő csúcstalálkozójára való előkészületek felfüggesztését.

Ha a békés, tárgyalásos rendezés érdekében az elkövetkező napokban nem történik érdemi előrelépés - folytatta -, akkor újabb szankciókat fognak elfogadni Oroszországgal szemben, így például vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási intézkedéseket hoznak, illetve lemondják a következő EU-orosz csúcstalálkozót. Ha pedig az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé, akkor annak "súlyos és messzire ható következményei" lesznek az EU-orosz viszonyra nézve, beleértve széles körű gazdasági következményeket is.

Herman Van Rompuy nagyra értékelte, hogy Ukrajna tárgyalásos rendezésre törekszik. Leszögezte, hogy a Krím félsziget jogállásáról a krími hatóságok által kiírt népszavazás ellentmond az ukrán alkotmánynak, és nélkülöz minden jogalapot.

A zárónyilatkozat hangsúlyozta, hogy az EU részt kíván venni azokban a többoldalú mechanizmusokban - kapcsolattartó, illetve összehangoló csoportban -, amelyek készek a helyzet további éleződésének a visszafordítására, és célul tűzik ki a felek közötti bizalom kiépítését, Ukrajna területi épsége és szuverenitása fölötti őrködést, valamennyi polgár megvédését a fenyegetésektől, a kisebbségek jogainak megvédését, a szabad és tisztességes választások előkészítésének támogatását, illetve a megállapodások és kötelezettségvállalások teljesítésének a figyelemmel kísérését.

Az unió a zárónyilatkozat szerint arra bátorítja az ukrán hatóságokat, hogy "befogadó jellegű folyamat révén" biztosítsák a szabad és tisztességes választások megtartását, lépjenek előre az alkotmányreform terén, és vizsgáljanak ki minden erőszakcselekményt.

"Folytatódniuk kell az erőfeszítéseknek annak érdekében, hogy kinyújtsák a kezüket valamennyi ukrajnai régió és lakosságcsoport felé, és hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak teljes védelmét, támaszkodva az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértelmére" - áll a zárónyilatkozatban.

Angela Merkel német kancellár - külön tartott saját sajtótájékoztatóján - felszólította Oroszországot, ne akadályozza tovább a nemzetközi kapcsolattartó csoport megalakítását.

Az unió - közölte Herman Van Rompuy - sürgős kérdésként kezeli az EU-ukrán társulási megállapodás ügyét, és annak a politikai jellegű fejezeteit "nagyon hamarosan" aláírják. Ugyanerről szólva Merkel "a következő néhány napon vagy héten belül" valószínűsítette az aláírást.

Az unió tehát a társulási megállapodás politikai elemeit már ezzel a mostani ukrán kormánnyal, a május 25-i választások előtt kívánja tető alá hozni. A mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ügyét - ami eredetileg a társulási megállapodás része - ettől elkülönítve kezelik majd, de megerősítették, hogy ezt is alá kívánják majd írni.

A csúcsvezetők támogatásukról biztosították az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi intézkedéscsomagot, amelyet az EU központi javaslattevő intézménye, a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság dolgozott ki. A zárónyilatkozatban a csúcsvezetők megállapították: a Nemzetközi Valutaalap támogatása életbevágó fontosságú lesz az uniós segítség folyósításához. Az azonnali prioritás az ukrán makrogazdasági stabilitás helyreállítása, egészséges fiskális, monetáris és árfolyam-politika révén.

Merkel külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az anyagi támogatás gyorsan eljusson Ukrajnába. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS