2021. október 19. keddNándor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az orosz parlament egyszerűsített eljárásban tárgyalná a Krími félsziget csatlakozását

2014. március 04. 08:22, utolsó frissítés: 2014. március 06. 17:25

Orosz erők csütörtök hajnalban megerősítették a krími ukrán katonai egységek blokádját, ostromzárat készítenek elő.


17:25 Lemondatta tisztségéről csütörtökön Vaszil Turdaj ezredest, Kárpátalja megye napokban kinevezett rendőrparancsnokát a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ), amely Ungváron a rendőri vezető ellen szervezett tüntetésen íratta meg vele felmondását.

A PSZ aktivistái délután a Kárpátalja megyei rendőrség épülete előtt tüntettek, majd a rendőrparancsnokkal együtt a megyei kormányzósági épület előtti térre vonultak, ahol a szakmai múltjának egyes mozzanataival és jelenlegi tevékenységével kapcsolatos kérdéseket tettek fel neki. Miután az ezredes – a tüntetők szerint – nem tudta magát megnyugtatóan tisztázni, helyben megíratták vele az Areszen Avakov ukrán belügyminiszternek címzett felmondását, amit azonnal hivatalosan iktattak a megyei állami közigazgatási hivatalban - adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai híportál.

A rendőri vezetővel kapcsolatban a PSZ aktivisták leginkább azt kifogásolták, hogy huszti rendőrparancsnokként szerintük hagyta, hogy kereket oldjon egy helyi vezető tisztségviselő, aki részegen két halálos áldozatot követelő közlekedési balesetet okozott. Egész Kárpátalján nagy felháborodást váltott ki, hogy az anya és kisgyereke halálával végződött baleset után a rendőrség – az ügy kapcsán tartott lakossági tüntetések ellenére – nem vette őrizetbe a vétkes sofőrt, majd engedte, hogy elmeneküljön a felelősségre vonás elől.

Turdaj szemére vetették azt is, hogy Huszton a tilalom ellenérem illegálisan tovább működnek a játékautomaták. A tüntetők felrótták neki továbbá, hogy nem történt előrelépés a megbízott ungvári polgármester keddi megkéselésének ügyében.


A napokban Valerij Luncsenko, Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzója arra kérte az ungvári tüntetések vezetőit, biztosítsanak Turdaj számára 90 napos próbaidőt, hogy bizonyíthassa szakmai rátermettségét. (mti)

Gyakorlatilag megszállónak minősítette az ukrán hadsereget a krími miniszterelnök-helyettes

16:19 Gyakorlatilag megszállónak nyilvánította csütörtökön a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket a múlt héten kinevezett új krími kormány első elnökhelyettese – jelentette a Szabadság Rádió (a Szabad Európa Rádió ukrán nyelvű adása).

Rusztam Temirgalijev azután beszélt erről, hogy a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

„A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett” – jelentette ki Temirgalijev, hozzátéve, hogy a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra e parlamenti döntés megerősítése miatt van szükség.

A politikus szerint a Krím területén állomásozó egyetlen törvényes haderő az orosz hadsereg.

„Harmadik országok vagy más államok haderőit a vonatkozó követelményekkel együtt megszállónak fogjuk tekinteni” – fogalmazott az első miniszterelnök-helyettes. Temirgalijev szerint az ukrán erők vagy újból esküt tesznek, vagy biztonságosan elhagyhatják a félsziget területét.

Temirgalijev hozzátette: jelenleg készül a Krím, mint Oroszországhoz tartozó jogalany és az Oroszországi Föderáció között egy szerződés, amelyben meghatározzák a Krím hatásköreit és egy sor gazdasági mutatót. A krími politikus leszögezte: a Krím a „rubelövezethez” tartozik majd. (mti)


Jacenyuk: békés eszközökkel akarjuk megoldani a válságot

16:16 Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot – hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytatott az EU-országok csúcsvezetőivel

Jacenyuk jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja.

Az ukrán miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti. Azt mondta, hálás az EU-nak az Ukrajna számára kidolgozott pénzügyi csomagért. Megerősítette, hogy Ukrajna kész aláírni az EU-val a kidolgozott társulási megállapodást, és azt szeretné, ha erre az aláírásra minél hamarabb sor kerülhetne. (mti)


Az orosz parlament egyszerűsített eljárásban tárgyalná a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását

16:03 Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését.

Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.

Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte, hogy Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.

Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon. (mti)


Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét

16:01 Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradóra a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre – írta a crime.in.ua nevű ukrán hírportál.

Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál.

A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével.

A hajózó utat ezzel lezárták, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az ukrán flotta hadihajóinak átmenekítését az orosz erők által megszállt Krímből Odessza kikötőjébe.

A Donuzlav tó novoozernei kikötőjében az ukrán haditengerészet felszíni hajóinak 5. dandára, valamint 7. területvédelmi dandárja állomásozik.

A Krím orosz katonai műveletek kezdetekor, március 1-jén az ukrán hadiflotta parancsot kapott a félsziget elhagyására, miután orosz fegyveresek elkezdték ellenőrzésük alá vonni az ukrán haderő támaszpontjait, laktanyáit és parancsnoki posztjait. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg, az ukrán hadihajók egy jelentős része azonban nem tudta elhagyni a Krímet.

A csütörtökön elsüllyesztett két orosz hadihajó közül az Ocsakov 1973 óta volt a Fekete-tengeri Flotta állományában, 2011-ben kivonták a hadrendből és fémhulladékként tervezték eladni. Az 1985-ben hadrendbe állított Sahtyor mentőhajó két éve állomásozott Szevasztopolban. (mti)

15:56 Oroszbarát aktivisták megverték a Chanel 5 stábját Szevasztopolban. (ukrinform.ua)

15:40 Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését.

Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon. Az orosz politikusok a krími népszavazás után tárgyalhatnak Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.(mti)


Nem engedik belépni a Krím félszigetre az EBESZ-t


14:54 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 40 megfigyelője nem léphetett be a Krím félszigetre – jelezték az AFP-nek nyugati diplomáciai források. A megfigyelők ennek ellenére nem fordulnak vissza. A fegyveresek, akik megállították őket, professionális, edzett katonáknak tűnnek. (AFP)


Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik

14:45 Nem hivatalos hírek szerint az Oroszországba menekült Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították – jelentette csütörtökön a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap. Az újság szerint Janukovics állapotát az orvosok „súlyosnak” minősítették. Az orosz lap hírét más források nem erősítették meg.

Néhány napja olyan híresztelés terjedt el az orosz és ukrán internethasználók körében a kijevi Majdan egyik aktivistájának Facebook-bejegyzése nyomán, hogy Janukovics meghalt. A hír később hamisnak bizonyult, cáfolták annak a kórháznak az orvosai, amelyben állítólag a megbuktatott ukrán elnök elhunyt. A hírre Vlagyimir Putyin is reagált.

„Még meghűl majd azok temetésén, akik ilyesmit terjesztenek róla” – tréfálkozott az orosz elnök. Janukovics néhány napja a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért. (mti)


Medvegyev: az orosz ajkúaknak egyszerűsítenék az állampolgárság megszerzését

14:42 Oroszország az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de akkor le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról – közölte Dmitrij Medvegyev kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén.

A módosításra váró szövetségi törvény a tervek szerint azon az orosz nyelven beszélő személyekre vonatkozna, akik korábban állandó jelleggel Oroszországnak vagy az 1917-es bolsevik forradalom előtti, vagy a Szovjetunió létezése idején hozzá tartozó területén éltek.

Az orosz parlament alsóházában több, az állampolgársági törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a képviselők azóta, hogy Ukrajnában a parlament nemrég megszavazta az orosz és más kisebbségi nyelvek regionális státusának megszüntetését.

A törvényt nem írta alá Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő és a Verhovna Rada kedden munkacsoportot állított fel egy új kisebbségi nyelvtörvény kidolgozására. (mti)


Megkezdődött a tárgyalássorozat az ukrajnai konfliktusról

14:40 Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel kezdtek egyeztetéseket az ukrajnai konfliktusról és az ország helyzetéről az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójuk előtt.

Az uniós vezetők ezt követően, körülbelül egy órásra tervezett munkaebéden folytatják le a politikai vitát az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntetőintézkedésekről.

David Cameron brit kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve úgy nyilatkozott, hogy azt a világos üzenetet kell megfogalmazni Oroszország számára, hogy az általa tett lépések elfogadhatatlanok, és lesznek következményeik. Mindemellett a brit miniszterelnök annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy az új kijevi kormány és Moszkva között be kell indulnia a párbeszédnek.

Francois Hollande a megbeszélések kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, az esetleges szankciók kilátásba helyezése a közvetlen párbeszéd és a konfliktus enyhítésének beindítását hivatott szolgálni.

Angela Merkel közölte, hogy Németország erőteljesen támogatja az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot. A német kormányfő szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ám kiemelte, hogy emellett valóban szó lesz a csúcstalálkozón büntetőintézkedésekről, amelyek bevezetése attól függ, hogy sikerül-e fejlődést felmutatni az Oroszország és az új ukrán kormány közötti párbeszédben.

Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a csúcsértekezlet előtt úgy nyilatkozott, hogy alapvetően az a kérdés vár megválaszolásra, hogy eleget tett-e Oroszország az EU hétfői felszólításának, és megtette-e az elvárt lépéseket az ukrán konfliktus enyhítése érdekében. Ennek elmaradása esetére helyezett ugyanis kilátásba az unió szankciókat.

A diplomáciai forrás úgy vélekedett, hogy azóta nem éleződött tovább a helyzet, és párbeszéd folyik Oroszországgal. Rámutatott, hogy Angela Merkel német kancellár kontaktcsoport felállítását szorgalmazza, ám kérdés, hogy az kikből állna és mire kapna felhatalmazást.

A neve elhallgatását kérő tisztviselő ismertette, hogy Moszkva egyértelműen a február 21-én Janukovics elnök és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz szeretné „visszatekerni az órát” és „inkluzív”, mindenkit magába foglaló vezetést szeretne látni Ukrajna élén.

Az EU-forrás szerint a csúcs résztvevői támogatásukról biztosítják majd az Európai Bizottság által szerdán ismertetett mentőcsomagot Ukrajna számára, amellyel az EU szándékozik kivenni a részét az Ukrajna stabilizálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekből. A diplomata emlékeztetett, hogy a teljes, összességében 11 milliárd eurós csomag előfeltétele, hogy Ukrajna megállapodjon az IMF-fel.

Az intézkedések célja Ukrajna „felszínen tartása” vagyis megmentése a csődtől – értékelte a diplomata, aki arról is beszélt, hogy bár a csúcs résztvevői egyeztetnek az ukrán miniszterelnökkel, a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény azonnali aláírásáról nincs szó. (mti)




Amerikai hadihajó érkezik Konstancára


14:34 Március 8-11 között Konstancára látogat az USS Truxtun. A hadihajó rutingyakorlatokat végez a román és a bolgár haditengerészettel – tudatta az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége. Az USS Truxtun az az Amerikai Haditengerészet egyik legkorszerűbb, irányított rakétákkal felszerelt rombolóosztályának számító Arleigh Burke osztály egysége. (hotnews)


Államellenes bűncselekmény lehet az orosz államot kritizálni

13:05 Az orosz parlament egy olyan törvénymódosítást készít elő, ami az „az újságírók oroszellenes cikkeit“ államellenes bűncselekménynek minősítené – írja Index az orosz Izvestijára hivatkozva.

A módosítás lényege, hogy államellenes bűncselekményekhez tartozzon az is, ha sajtó munkatársai félreinformálják a nyilvánosságot, ezzel támogatva a terrorizmus, a intervenció, a szeparatizmus és a népirtás gondolatát. A módosítás nem az újságírókra fog vonatkozni, hanem a szerkesztőkre, akik megengedik, hogy az ilyen írások megjelenhessenek – mondta az egyik képviselő az Izvestijának.

A képviselő szerint a motivációt a törvénymódosítás előkészítéséhez az adta, hogy a napokban több olyan cikk is megjelent a sajtóban, ami „nem korrekt “ történelmi kontextusba helyezték az államot, és tévesen értelmezték az oroszországi eseményeket, valamint az Ukrajnában zajló puccsot. (index)


12:34 A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz - közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.

A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását.

Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot. (mti)

11:54 Nem képzelhető el, hogy Ukrajna NATO-tagállam legyen – nyilatkozta az orosz védelmi miniszter helyettese, hozzátéve: tudjuk, hogy ez mit jelentene Oroszország számára. (interfax via kyiv post)


Kiszorították az oroszbarát tiltakozókat a Donyeck megyei hivatalból

11:46 A rendőrség megtisztította az oroszbarát tüntetőktől a Donyeck megyei közigazgatási hivatalt csütörtökre virradóra. Az épületre ismét felvonták az ukrán zászlót – jelentette a joinfo.ua hírportál. A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek. (mti)


Az orosz csapatok megerősítik a krími ukrán egységek blokádját

11:43 Orosz erők csütörtök hajnalban megerősítették a krími ukrán katonai egységek blokádját, és a jelekből ítélve hozzáláttak egy komolyabb ostromzár előkészítéséhez – jelentették ukrán hírportálok a Szabadság Rádió tudósítójára hivatkozva.

Az Ukrainska Pravda honlapja szerint csütörtökre virradóra a blokádot átmenetileg enyhítették – a katonai egységek közelében néhány órára csak az úgynevezett „krími önvédelmi erők” képviselői maradtak.

Később azonban visszatértek (a héten Krím szerte bevetett) terepmintás egyenruhába öltözött, azonosító jelzés nélküli személyek, és készülődni kezdtek az ukrán katonák komolyabb ostromzár alá vételére, egyebek között tüzelőállásokat kezdtek ásni. (mti)





11:08 Robert Serry különleges ENSZ-megbízott velem van egy kávézóban – írja Twitteren az ITV szerkesztője. A nagykövet muszáj volt megszakítsa a munkáját, a Krím félszigeten, mivel oroszbarát fegyveresek megfenyegették.


Janukovics számláit is befagyasztotta az EU


11:05 Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán állampolgár között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották – derül ki az EU hivatalos közlönyének csütörtöki számában közzétett névsorból.

A listán szerepel még Janukovics Olekszandr és Viktor nevű fia, valamint a rezsim számos egykori minisztere, vezető tisztségviselője – köztük Mikola Azarov korábbi miniszterelnök, Viktor Psonka, a volt legfőbb ügyész, valamint Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője.

A volt miniszterek közt Vitali Zaharcsenko volt belügyminiszter a legprominensebb, rögtön Janukovics exelnök után következik a névsorban.

Az EU-ban elérhető bankszámlák és egyéb javak zárlatáról szóló intézkedés egyelőre 12 hónapra szól.

Az érintettek emberi jogi jogsértésekért tehetők felelőssé, illetve jogellenesen sajátjukként külföldre menekítettek ukrán állami vagyont – olvasható az indoklásban.

Uniós források szerint most adott a lehetőség arra, hogy amennyiben Ukrajna bírói végzésben azonosít eltulajdonított állami javakat, azokat az az uniós ország, ahol e javakat fellelik, visszajuttathatja Ukrajnának.

Előzőleg Svájc, Liechtenstein, valamint az EU-tag Ausztria saját döntéssel már befagyasztott különböző olyan számlákat, amelyeket az uniós rendeletben érintett személyi körhöz tartozók nyitottak bankjaikban. (mti)


Lebukott egy orosz titkosügynök


11:02 Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik nyugalmazott tisztje az ukrán tévéhíradó krími bejátszásában felismerte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét – jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség.

A SZBU volt tisztje közölte a Szabadság Rádióval, hogy a Krím félsziget megszállásáról szóló szerdai rendkívüli tévéhíradóban ismerte fel az „orosz csekistát”. Elmondta, hogy régebbről ismerte az FSZB-ügynököt, 2007-2008-ban futott össze vele a Dnyeszter-melléken. Az illetőt szerinte Andrej Jurjevics Csecseljnek hívják, a férfi orosz állampolgár, és annak idején az orosz hadsereg katonai megfigyelőjeként tevékenykedett a Dnyeszter menti Köztársaságban.

Csecselj a rendkívüli helyzetek kezelésére szakosodott, külföldön állomásozó orosz csapatokhoz rendelt FSZB-ügynök – tette hozzá.

Az SZBU szerint az orosz titkosügynök jelenleg ugyanolyan feladatot lát el a Krímben, mind annak idején a Dnyeszter-melléken, jelesül különleges hírszerző, megfigyelő és ellenőrző küldetést teljesít az orosz katonák nyújtotta fedezékben.

A krími válsággal összefüggésben egyre gyakrabban kerül szóba az, hogy a dél-ukrajnai területnek valószínűleg ugyanolyan jogállása lesz, mint a zömmel orosz anyanyelvűek lakta Dnyeszter menti területnek, amely 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovából, s 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A területnek önálló jogi és közigazgatási rendszere van, de egyetlen állam sem ismerte el függetlennek. (mti)


Ötszáz orosz deszantos érkezett Szevasztopolba


11:00 Közel ötven haditechnikai egységet és ötszáz deszantost szállítottak partra az orosz Fekete-tengeri Flotta deszantos hajói Szevasztopolban – jelentette csütörtökre virradóra egy helyi internetes kiadvány.

A Grazsdanszkaja Oborona (Polgári Védelem) című honlap közlése szerint a szevasztopoli Kozák-öbölben (Kozacsa buhta), az orosz flotta tengerészgyalogsági dandárjának közelében szállították partra a deszantosokat és a haditechnikát. (mti)


Elfogatóparancs a krími miniszterelnök és parlamenti elnök ellen

10:58 Elfogatóparancsot adott ki egy kijevi bíróság a Krími Autonóm Köztársaság Moszkva-barát miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a törvényszék az ügyészség kérésére adott ki elfogató parancsot Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök és Volodimir Konsztantinov parlamenti elnök ellen. Az ügyészség az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására vagy megdöntésére irányuló kísérlet, illetve államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények miatt folytat ellenük büntetőjogi eljárást.

A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői a múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé.

A parlament emellett május 25-re – az ukrán elnökválasztással azonos napra – népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két napra rá a referendum időpontját előre hozta március 30-ra.

A kijevi kerületi közigazgatási bíróság a minap törvénytelennek minősítette a krími parlament döntéseit. (mti)




Visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti dandárhoz

10:55 Visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti Perevalnoje falunál állomásozó ukrán dandárhoz, amelyet napok óta blokád alatt tartottak, majd szerda este váratlanul feloldották a zárlatot és távoztak – jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség több forrásra hivatkozva. Az orosz katonák visszatérését megerősítették az ukrán védelmi minisztériumban is. (mti)


A Pentagon megkétszerezi a Baltikumban járőröző harci gépeinek számát

10:54 A Pentagon több mint kétszeresére emeli azoknak az amerikai harci gépeknek a számát, amelyek a balti államoknak a NATO által biztosított légtérellenőrzésében vesznek részt – közölte szerdán az amerikai kormány egyik illetékese.

Az ukrajnai válságra adott amerikai válaszlépések keretében az Egyesült Államok egy légi utántöltő gépet is küld a misszió megerősítésére.

A névtelenül nyilatkozó amerikai illetékes szerint az Egyesült Államok a Baltikumban jelen lévő, eddig négy F-15-ös vadászgépből álló köteléket további hat F-15-össel és egy KC-135-ös légi tankerrel erősíti meg.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter szenátusi meghallgatásán elmondta, hogy Washington megerősíti a közép- és kelet-európai NATO-szövetségeseinek védelme iránti elkötelezettségét, válaszul az ukrajnai Krími félsziget orosz megszállására. (mti)


Értesülések: az orosz katonák feloldják a laktanyák zárlatát

10:35 Kijevi értesülések szerint az orosz katonák feloldják az ukrán laktanyák blokádját szerte a Krím félszigeten – jelentette szerda éjszaka az UNIAN hírügynökség.

Először Vladiszlav Szeleznev, a védelmi minisztérium krimi sajtóközpontjának vezetője közölte, hogy orosz katonák 35 katonai és páncélozott járművel távoztak a Szimferopol melletti Perevalnoje falunál állomásozó dandár közeléből.

„Mindnyájan távoztak. Hova? Egyelőre ez nyitott kérdés” – mondta Szeleznev.

Néhány perccel később Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője azt írta a Fecebook közösségi portálon, hogy hasonló a helyzet Feodoszijában és Bahcsiszarajban is. Timcsuk szerint az orosz katonát szerte a Krímben feloldják az ukrán laktanyák blokádját.

„Az orosz katonák beülnek járműveikbe, és távoznak az ukrán laktanyák közeléből” – közölte Timcsuk. Szerinte egyes értesülések szerint távozásuk a „megszálló orosz egységek rotációjával” magyarázható. Hozzátette, hogy jelenleg ellenőrzik ezeknek a híreknek a hitelességét. (mti)


Lavrov nem találkozott ukrán kollegájával Párizsban


10:13 Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem volt hajlandó egy tárgyalóasztalhoz ülni ukrán kollegájával Párizsban, és távozott szerda este a francia külügyminisztérium épületéből.

Lavrov távozása után az ukrán válság megoldása érdekében folytatódtak az egyeztetések Laurent Fabius hivatalában John Kerry amerikai, Frank-Walter Steinmeier német és William Hague brit külügyminiszterrel, valamint Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, akikhez csatlakozott Andrij Descsica ideiglenes ukrán külügyminiszter is.

„Megállapodtunk abban, hogy a következő napokban folytatjuk a tárgyalásokat arról, hogyan lehet rendezni a helyzetet és megoldást találni a válságra” – mondta távozóban az orosz diplomácia vezetője nyugati kollegáival folytatott megbeszéléseiről. Hozzátette: „Hosszú tárgyalási napunk volt Ukrajnáról. Mindannyiunkat nyugtalanít, ami ott történik”.

Amikor az újságírók rákérdeztek arra, hogy találkozott-e ukrán kollegájával, Lavrov annyit mondott: „Ki az? Én nem láttam senkit”. (mti)


Élő adásban mondott fel az RT műsorvezetője


10:10 Élő adásban mondott fel szerdán Liz Wahl, az RT America (korábban: Russia Today) orosz állami finanszírozású televízió washingtoni stúdiójának magyar származású amerikai műsorvezetője.

Wahl a CNN-nek elmondta, hogy olyan családból származik, amely az 1956-os magyar forradalom idején a szovjet csapatok elől menekült Amerikába és, hogy az RT-nél való munkája „etikai és erkölcsi kihívásokat” jelent a számára. Az újságírónő magyar és Fülöp-szigeteki származású amerikainak mondja magát.

Elmondta, hogy az apja amerikai veterán és a partnere is pszichiáterként dolgozik egy amerikai bázison.



„Személy szerint nem tudok része lenni egy olyan (televíziós) hálózatnak, amelyet az orosz kormány finanszíroz és amely tisztára mossa Putyin cselekedeteit” – mondta a CNN-nek. „Büszke vagyok arra, hogy amerikai vagyok és hiszek az igazság közvetítésében” – tette hozzá.

Liz Wahl kijelentette, hogy az RT putyinista propagandát folytat és ócsárolja Amerikát. Amiatt telt be nála a pohár, mert a nap folyamán az Rand Paul kentuckyi szenátorral általa készített interjúból kivágták a krími inváziót bíráló részt, emellett Viktor Janukovics bukott ukrán elnök volt ellenzékének egészét fasisztaként kellett bemutatni.

A csatorna önreklámnak nevezte a műsorvezető nyilvános felmondását és rámutatott, hogy egy újságírónak rendes esetben a szerkesztőjével kell tisztáznia azt, ha valamilyen panasza van.

Wahl két nappal az után jelentette be távozását az RT-től, hogy a csatorna egy másik műsorvezetője, Abby Martin a kamerák előtt ítélte el a krími orosz katonai intervenciót, és a szerkesztői függetlenségére hivatkozva kijelentette, hogy nem hajlandó azt mentegetni.

Martin – aki korábban az amerikai beavatkozásokat is elítélte – ugyanakkor nem távozott a televíziótól, és az RT az ő kifakadásával kapcsolatban az közölte, hogy a csatorna újságírói nyíltan kifejezhetik álláspontjukat.

Az RT-t az orosz külügyminisztérium weboldala elsőrendű médiaforrásként kezeli, a Columbia Journalism Review szerint pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök „konfrontatív külpolitikájának folytatása”. Az angol nyelvű RT Americán júniustól saját műsora van a CNN veterán talkshow-házigazdájának, Larry Kingnek.

Az orosz, angol, spanyol és arab nyelven sugárzó RT 30 műholdon és mintegy 500 kábelszolgáltatón keresztül 550 millió nézőhöz jut el öt kontinens több mint 100 országában. Az Egyesült Államokban, ahol potenciálisan 85 millióan férhetnek hozzá, 2012-ben az RT a második legnagyobb nézettségű külföldi hírtelevízió volt a BBC World News után. (mti)


Lavrov szerint Kerryvel egyetértettek a kijevi megállapodás végrehajtásában

09:51 Szergej Lavrov és John Kerry egyetértettek abban, hogy segíteni kell az ukránokat a február 21-én Kijevben aláírt válságrendezési megállapodás teljesítésében. Ezt az orosz külügyminiszter Párizsban közölte az orosz sajtóval szerdán, miután tárgyalt amerikai kollégájával.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió kamerája előtt Lavrov elmondta, hogy megvitatták azokat a lépéseket, amelyek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Oroszország-NATO Tanács és más nemzetközi szervezetek tesznek, amelyek azonban az orosz külügyminiszter kijelentése szerint nem segítik a párbeszéd és az építő együttműködés atmoszférájának a megteremtését.

Lavrov szerint John Kerry elismerte, hogy meg kell teremteni a párbeszédhez szükséges légkört, és hogy „a fenyegetések és ultimátumok közepette nagyon nehéz azokkal a becsületes megállapodásokkal foglalkozni”, amelyek később segítenek az ukrán népnek megszilárdítani a helyzetet.

„Megállapodtuk abban, hogy minden ukránnak segíteni kell azoknak a megállapodások teljesítésében, amelyeket február 21-én Kijevben értek el” – hangoztatta Lavrov. Lavrov a nyilatkozat után azonnal a francia külügyminisztériumba sietett, ahol a kijevi megállapodást aláíró francia, lengyel és a német kollégái várták őt egyeztetésre.

Kijevben február 21-én francia-lengyel-német és orosz közvetítéssel elért megállapodást Viktor Janukovics, a Moszkva által továbbra is törvényes, de február 22-én a kijevi parlament által leváltott ukrán elnök, valamint három ukrán ellenzéki vezető: Vitalij Klicsko, az Udar (Ütés) párt elnöke, Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt később ügyvivő kormányfőnek megválasztott parlamenti frakcióvezetője, valamint Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda párt elnöke írta alá.

Janukovics belement a decemberre tervezett előrehozott elnökválasztásba, és abba, hogy koalíciós kormányt hoznak létre 10 nap múlva Ukrajnában. Az egyezség szerint az országban visszatérnek a 2004-es ukrán alkotmányhoz, amely csökkenti az államfő hatalmát és egyúttal növeli a törvényhozásét és a kormányfőét. (mti)


Ukrajna NATO-tag lehet, amint teljesíti a kritériumokat

09:46 Továbbra is érvényes az a 2008-ban megfogalmazott NATO-álláspont, hogy Ukrajna – miként egyébként Grúzia is – az atlanti szövetség tagja lesz, amint teljesíti a tagsági kritériumokat. Mindezt Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára jelentette ki szerdán, azzal kapcsolatban, hogy Kijevben az ukrán NATO-tagságot célzó törvényjavaslatot terjesztettek elő.

Rasmussen emlékeztetett, korábban Ukrajna úgy döntött, hogy katonai szövetségeken kívüli politikát kíván követni. Hozzátette, hogy a NATO ezt teljes mértékben tiszteletben tartja. Rasmussen megállapította, hogy a szövetség így is nagyon jól együtt tud működni Ukrajnával. Szerinte kizárólag az ukránokon múlik, hogy ezt a kapcsolatot tovább akarják-e fejleszteni. (mti)


Rasmussen: a NATO felfüggeszti együttműködési projektjeit Oroszországgal

09:39 A NATO számos együttműködési programot felfüggeszt Oroszországgal – jelentette be szerdán Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára. Mint megállapította, Oroszország továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, valamint saját nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Felfüggesztik annak az első közös NATO-orosz missziónak a tervezését, amely a szíriai vegyi fegyverek semlegesítését végző amerikai hadihajó védelmét szolgálná. Ez azonban – hangsúlyozta Rasmussen – nem hátráltatja a szóban forgó vegyi fegyverek megsemmisítését, csupán azt jelenti, hogy az oroszok nem vesznek majd részt az amerikai hajó védelmében.

Az atlanti szövetség azt is elhatározta, hogy mostantól nem tartanak szakértői szintű egyeztetéseket az oroszokkal sem katonai, sem civil munkacsoportok keretében.

A NATO amellett, hogy most számos közös programot felfüggeszt, felülvizsgálja az összes Oroszországgal közös programját. Hogy ezeknek a programoknak mi lehet a jövője, arról majd a NATO-országok külügyminiszterei április elején határoznak. (mti)


Oroszországnak nincs helye a G8-csúcson


09:35 Jack Lew amerikai pénzügyminiszter szerdai szenátusi meghallhatásán kijelentette, hogy Oroszországnak nincs helye a G8-csoport júniusra tervezett csúcstalálkozóján, ha nem változtat az Ukrajnával kapcsolatos politikáján. Hangot adott meggyőződésének, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni, ugyanakkor meg kell akadályozni a helyzet veszélyes eszkalációját is.

A pénzügyi tárca vezetője szerint Washington a lehetőségek széles körét, többek között a szankciók bevezetésének lehetőségét tanulmányozza Oroszország gazdasági és politikai elszigetelésének megerősítése érdekében. Lew elmondta, hogy az Egyesült Államok már törölte egy kereskedelmi misszió Moszkvába küldését, valamint úgy döntött hogy nem utaztat elnöki küldöttséget a szocsi paralimpiára. (mti)


Carney nemzetközi megfigyelőket küldene


09:34 Oroszország számára az lenne a „könnyű kiút”, ha független ENSZ- és EBESZ-megfigyelők a helyszínen értékelhetnék a helyzetet a Krímben és biztosítanák az ukrán nép jogainak védelmét – jelentette ki szerdán Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

Leszögezte, hogy az ukrán kormánynak szavatolnia kell az ukrajnai orosz kisebbség jogainak védelmét. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek ellenkezőjére – tehát arra, hogy az orosz bármilyen kisebbségnek bántódása esett – nincsen bizonyíték. (mti)


Újra szabad a Krím félszigeten elrabolt határőrtábornok

09:30 Az emberrablókkal folytatott sikeres tárgyalások után kiszabadult szerda este a néhány órával korábban foglyul ejtett Mihajlo Koval határőrtábornok – közölte az ukrán állami határszolgálat sajtóosztálya. A nyomozást végzőknek forró nyomon sikerült megállapítaniuk a vezérezredes hollétét.

„A magas rangú tiszt, aki jelenleg az ukrán határőrségnek a Krími Autonóm Köztársaságban kialakult helyzettel foglalkozó operatív csoportját vezeti, folytatja munkáját” – áll az ukrán határőrség közleményében.

Mihajlo Kovalt szerda délután rabolta el körülbelül negyven támadó – zömében motorosok – a jaltai határátkelő közelében. (mti)


Az új ukrán hatalom egy tagja bérelhette fel a Majdan orvlövészekeit?

09:25 Az észt külügyminiszter egy kiszivárgott telefonbeszélgetés szerint nem tartja kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel azokat az orvlövészeket, akik a kijevi Majdanon tüntetőket és rendőröket öltek meg a tüntetések idején – legalábbis ezt írta szerdán hírportálján a Russia Today (RT) nevű angol nyelvű orosz állami televízió.

Az észt külügyminisztérium utóbb megerősítette a kiszivárogtatott felvétel hitelességét. Azt az értelmezést viszont cáfolta, hogy az észt diplomácia vezetője megállapította volna az ellenzéknek az erőszakos akciókban való részvételét.

Az RT szerint a telefonbeszélgetés Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Urmas Paet észt külügyminiszter között zajlott le, azután, hogy az észt miniszter február 25-én, az EU-párti tüntetők és az ukrán biztonsági erők összecsapását követően látogatást tett Kijevben.

„Egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból” – mondja Paet a felvételen. Ashton erre ezt mondta: „Azt hiszem, vizsgálódni akarunk. Úgy értem, én nem hallottam erről, ez érdekes. Istenem!”

Paet hozzátette, hogy egy, a sérülteket kezelő kijevi orvosnő ezt mondta neki: minden jel arra utal, hogy ugyanazok a mesterlövészek végeztek rendőrökkel és tüntetőkkel is. Erre utal az orvos szerint az, hogy a sebek alapján ugyanolyan típusú lövedékekre lehet következtetni.

Paet azt mondta Ashtonnak, a civil aktivisták zavarónak tartják, hogy az új ukrán vezetés „nem akarja kivizsgálni, mi is történt pontosan” a Majdanon. Azt tapasztalta, hogy a civilek nem bíznak az új koalíció politikusaiban.

„Az észt külügyminiszter mélységesen sajnálja, hogy kiszivárgott a közte és Ashton között lezajlott telefonbeszélgetés, mindazonáltal megerősítjük a felvétel hitelességét” – mondta szerda délután a politikus szóvivője.

Korábban Paet annyit mondott, hogy bár valóban megtörtént a beszélgetés, még nem hallgatta meg az internetre felkerült hanganyagot, így elzárkózik a további kommentároktól.
A beszélgetést állítólag az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Janukovics volt elnökhöz hű tisztjei töltötték fel az internetre. Az SZBU lehallgatta Paet és Ashton beszélgetését. (mti)


Kijev a következő években 11 milliárd eurót kaphat az EU-tól

15:08 Ukrajna összesen 11 milliárd euróhoz juthat hozzá a következő években az Európai Uniótól és a hozzá tartozó pénzügyi intézményektől – jelentette be szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az EU a saját költségvetéséből 3 milliárd eurót, 1,6 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást nyújt, emellett pedig Ukrajna összesen 8 milliárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD).

A csomaggal az Európai Unió az Ukrajna gazdasági és politikai reformját elősegíteni hivatott nemzetközi erőfeszítésekhez óhajt hozzájárulni – közölte az Európai Bizottság elnöke. (mti)


Az európai ECR frakció felfüggesztené az EP és az orosz Duma együttműködését

15:05 Levélben fordult az Európai Parlament (EP) elnökéhez az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának vezetője, amelyben azt kérte: az EP függesszen fel minden együttműködést az orosz Dumával mindaddig, amíg Oroszország nem vonja vissza csapatait az ukrán térségből.

A Martin Schulzhoz címzett levélben – amely szerint mind az Állami Dumával, mind a felsőházat jelentő Szövetségi Tanáccsal felfüggesztené a kapcsolatot – az szerepel, hogy az EP-nek egységesen kell felemelnie a hangját az orosz agresszióval szemben. Mint írta, a szervezetnek kulcsszerepe van egy olyan békés politikai megoldás elérésében, amely elismeri Ukrajna területi integritását és a nemzetközi jog elvein alapul. (mti)


Elpártolni látszik a közvélemény Ukrajna keleti részében Oroszországtól

15:02 Az utóbbi napokban elpártolni látszik a közvélemény Ukrajna keleti részében Oroszországtól, és úgy tűnik, hogy a lakosság nagyobb része Kijev felé fordul vissza.

Donyeckben kedden ukrán zászlókkal vonult fel mintegy ezer tüntető, többen, mint azok az oroszpártiak, akik előző nap elfoglalták a megyei közigazgatási hivatal épületét is.

Az oroszbarátok a múlt hét végén kezdték meg tüntetéseiket Donyeckben és még néhány más városban (Harkiv, Odessza, Dnyipropetrovszk), miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkvának joga van fegyveres erőt alkalmaznia a szomszédos Ukrajnában. A keddi tüntetés azonban azt mutatta, hogy az elmúlt négy nap alatt a közvélemény támogatása visszafordult az ukrán hatóságok felé.

Az ukrán zászlókat lengetők olyan feliratokat is mutattak, amelyben egyértelműen elutasították az orosz beavatkozást. „Orosz vagyok, de nincs szükségem védelemre” – állt például az egyiken.

A oroszpárti tüntetéseket az ukrán hatóságok szerint egyébként is Moszkvából szervezik, hogy ürügyként szolgálhassanak egy katonai beavatkozáshoz. Kijev szerint a tüntetők nagy része nem is helyi, hanem Oroszországból érkeztek buszokon.

Több más jel is mutat arra, hogy az oroszbarátok taktikája visszafelé sül el, és inkább Kijev felé tereli a helyieket. Harkivban például az oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei között szombaton lezajlott összetűzések – amelyek közel 100 sebesültet hagytak maguk után – Kijev számára kedvező fordulatot hoztak a közhangulatban. Csökkent az oroszpártiak szavahihetősége amiatt is, hogy kiderült: a helyi parlament épületére orosz zászlót kitűző aktivista moszkvai lakos. (mti)




14:58 Az utóbbi 24 órában 377 orosz állampolgárt fordítottak vissza az krán határon.

Martonyi: a kárpátaljai magyarság rendkívüli támogatásáról egyeztet a kormány

13:03 A magyar kormánynak szándékában áll azonnali segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarság számára – mondta Martonyi János szerdán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésén.

Az ülést eredetileg zárt ajtók mögött tartották volna, de Martonyi János kezdeményezte, hogy az ukrajnai helyzet külpoltikai és nemzetpolitikai összefüggéseit nyílt ülésen vitassák meg.

A külügyminiszter azt mondta: nincs szó arról, hogy a válság, illetve a veszélyeztettség megszűnt volna. A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik, de több jel is arra utal, hogy a helyzet enyhül, a magyarság veszélyeztettségi szintje nem növekedett. (mti)



Jacenyuk: több önrendelkezési jogot kell adni a régióknak

13:01 Az új ukrán kormány elsőrendű feladata decentralizálni az utóbbi négy év alatt Kijevben központosított hatalmat és több önrendelkezési jogot biztosítani a régióknak – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a szerdai kormányülést megnyitó beszédében.

Az önkormányzati rendszer reformjának mihamarabbi kidolgozásával a kormányfő Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest bízta meg.

„Az emberek megyei, kerületi tanácsokat választottak, és ezeknek a választott testületeknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük” – hangsúlyozta Jacenyuk.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a szerdai ülés munkájába bekapcsolódnak a megyei kormányzók is. Szavai szerint ezzel új hagyományt teremtenek, mert így nem kell „milliókat” költeni az államkasszából a miniszterelnök és helyettesei vidéki útjaira. (mti)



Orosz katonák Szevasztopolban elfoglaltak két ukrán rakétavédelmi komplexumot

12:59 Orosz erők behatoltak két ukrán rakétavédelmi egység területére a Krím félszigeti Szevasztopolban, a Fiolent-fok közelében, és ellenőrzésük alá vonták az ottani rakétakomplexumot – jelentette szerdán az Intarfax-Ukraina hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva.

Az ukrán védelmi minisztérium egyelőre nem tudta megerősíteni a hírügynökségi jelentést.

Az Interfax-Ukraina szevasztopoli forrása szerint az orosz katonák orosz rakétaszakértők és oroszbarát aktivisták érkezését várják, akik arra próbálják majd rábírni az ukrán katonákat, hogy az oroszokkal közösen lássák el harci feladataikat.

A liga.net ukrán honlap Vladiszlav Szeleznyovot, az ukrán védelmi minisztérium krími sajtóközpontjának vezetőjét idézte, aki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a március 5-re virradó éjszaka lezajlott művelet során az orosz katonák részben lerombolták, részben blokkolják az ottani berendezéseket. Az irányító berendezést összetörték, és a rakéták indítóállásait ellenőrzésük alá vonták – állította Szeleznyov. (mti)



A Kommerszant megnevezte a Krímben működő orosz katonai egységeket

12:54 A Krím félszigeten azonosító jelzés nélkül tevékenykedő felfegyverzett egységek a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli bázisáról és a dél-oroszországi Novorosszijszkból valók – közölte szerdán a Kommerszant című napilap.

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság tudomása szerint az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén az orosz tengerészgyalogság szevasztopoli 810-es dandárjához tartozó erők és a Fekete-tenger oroszországi partvidékén található hatalmas kikötővárosban, Novorosszijszkban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.

Vlagyimir Putyin keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján az egyik orosz újságíró kérdésére válaszolva helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, azonosító jelzések nélkül megjelent, feltűnően jól felszerelt fegyveres alakulatokat, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg krími egységeinek összes létesítményét és megakadályozták mozgását.

Az orosz államfő azt állította, hogy az orosz hadseregben használatos egyenruhához hasonlót bármelyik üzletben meg lehet vásárolni, s cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné vagy segítené az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét.

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az ukrán hadsereg 22 ezer katonája állt át a krími vezetéshez, amely több tucat Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumot is ellenőrzése alá vont. A Krím félszigeten megerősítették az orosz katonai létesítmények védelmét – mondta, mindezt azzal indokolva: észlelték, hogy oda tartanak a „terrorista szervezetek felbérelt emberei”.

Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedden Putyin kijelentéseire reagálva elmondta, hogy több televíziós felvétel és interneten közzétett fénykép cáfolja az orosz elnök állításait.

Az UNIAN ukrán hírügynökség honlapján közzétett felvételen az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnoka a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozzák az állítólag fenyegető terrorcselekményeket. (mti)



Fabius: Párizs és Berlin megoldási tervet készít elő


Franciaország és Németország egy „megoldási tervet” szeretne javasolni az ukrajnai válságra, amelynek részleteit szerda délután vitatják meg a külügyminiszterek Párizsban – mondta Laurent Fabius, a francia diplomácia vezetője a BFM francia hírtelevízióban.

„Németország és Franciaország együtt dolgozik, kéz a kézben, s elkészítettek egy megoldási tervről szóló javaslatot (Ukrajnáról), amelyet meglátunk, hogy elfogadunk-e megvitatásra” – jelentette be Fabius.

Tájékoztatása szerint a megoldási javaslat a Kijevben február 21-én az európai diplomácia közvetítésével a hatalom és a tüntetők között megszületett megállapodáshoz tér vissza. A francia külügyminiszter a következő pontokat emelte ki: nemzeti egységkormány, az oroszok visszavonulása, a szélsőséges milicisták feloszlatása, a 2004-es alkotmány alkalmazása és az elnökválasztás előkészítése. (mti)




Moszkva az ukrán parlamenti döntések törvényességi vizsgálatát kéri az Európa Tanácstól

12:48 Moszkva az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottságához fordult, kezdeményezve az ukrán parlament döntéseinek törvényességi vizsgálatát – jelentette be szerdán az orosz duma elnöke.

Szergej Nariskin közölte, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsághoz fordultak annak érdekében, hogy az ET keretén belül működő, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testület befogadja a vizsgálat iránti orosz kérelmet.

Az orosz törvényhozás elnöke szerint az ukrajnai politikai válság egyik oka az, hogy a kelet-európai országban nincs olyan politikai erő, amely törvényesen képviselné a soknemzetiségű ukrán nép érdekeit. (mti)


Lavrov Ashtonnak: ragaszkodnak a kijevi megállapodás végrehajtásához

12:45 Moszkva ragaszkodik az ukrajnai válság rendezéséről február 21-én Kijevben aláírt megállapodás végrehajtásához – derül ki az orosz külügyi tárca szerdai közleményéből, amelyet Szergej Lavrov külügyminiszternek és Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének előző napi, madridi megbeszéléséről adtak ki.

A külügyi közlés szerint Szergej Lavrov azt hangoztatta a spanyol fővárosban, hogy „az ukrán helyzet tartós normalizálásában a válság rendezéséről február 21-én Kijevben aláírt megállapodás alapelveire kell támaszkodni, beleértve egy olyan alkotmányos reform megvalósítását, amely teljes mértékben figyelembe venné kivétel nélkül minden ukrajnai régió érdekeit”.

Lavrov arra is rámutatott, hogy az egyezmény tartalmazza „egy nemzeti egységkormány létrehozását, valamint a törvénytelen csoportok lefegyverzését és eltávolítását az ukrajnai városok utcáiról”. (mti)





Párizsban egyeztet Lavrov és Kerry

12:33 Szerdán Párizsban fog egyeztetni az ukrán helyzetről Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. (hvg)

12:32 Két légvédelmi egységet foglaltak el az oroszok szerdán. Az Interfax által idézett katonai forrást az ukrán védelmi minisztérium nem tudta megerősíteni.




12:29 Élve vagy halva keresi Janukovicsot ukrajna torontói nagykövetsége.



Élő adásban kért bocsánatot a Russia Today műsorvezetője

12:23 A Kremlin által finanszírozott nemzetközi hírtelevízió, a Russia Today műsorvezetője élő adásban elítélta a Krím félszigeti orosz akciót. Abby Martin többek között kijelentette, személy szerint határozottan elítéli azt, hogy bármely ország beavatkozzon egy másik, szuverén állam belügyeibe. (bbc)


12:12 Az ukrán importtermékek 35 százaléka Oroszországból származik – derül ki abból az interaktív, ukrán-orosz-európai gazdasági kapcsolatokról szóló infografikából, amit a Hardvard Business Review közölt, és mely itt elérhető.



Timosenko: a kijevi hatalom legitim, az orosz flotta biztonsági fenyegetés

11:36 Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy az új kijevi hatalom teljesen legitim, az orosz Fekete-tengeri Flotta pedig nem állomásozhat többé Ukrajna területén, mert az ország biztonságára nézve fenyegetést jelent.

A BBC kérdésére válaszolva Timosenko leszögezte, hogy kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes és szubjektív álláspontjának tekinthető az a megállapítása, hogy Kijevben alkotmányellenes puccs történt. „A mai ukrán hatalom teljesen legitim, és az ukrán nép akaratából jött létre. Ezt a hatalmat elismerte az egész demokratikus világ, és ma azon dolgozik, hogy stabilizálja Ukrajnát a diktatúra által hátrahagyott válság és pusztítás után” – mondta Timosenko az orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.

Timosenko szerint Putyin nyilatkozatával elkeseredett kísérletet tett arra, hogy megtartsa „befolyását és hatalmát” Ukrajnában. A Kremlnek véget kell vetnie annak a gyakorlatnak, hogy alárendelt területének tekinti Ukrajnát – tette hozzá.

A politikus szerint a krími események miatt az Ukrajnában állomásozó orosz Fekete-tengeri Flottát „katonai instabilitás fészkének”, a „háború forrásának” kell minősíteni, és mihamarabb el kell távolítani az országból, érvényteleníteni kell az ukrajnai állomásoztatásáról szóló harkivi egyezményt.

Timosenko arról is beszélt, hogy az Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés aláírásakor – ami miatt hét év börtönre ítélték országában – azért egyezett bele abba, hogy Ukrajna piaci áron vásárolja az orosz nyersanyagot, mert ezt tartotta az egyetlen lehetőségnek a Kremltől való függetlenség megőrzésére.

Mint fogalmazott: Ukrajna mindaddig függ Oroszországtól, amíg „politikai áron” vásárolja tőle a nyersanyagot, a piaci ár viszont a gázfogyasztás csökkentésére és az energetikai rendszer korszerűsítésére sarkallja Ukrajnát. (mti)



Obama és Merkel nemzetközi megfigyelőket, orosz-ukrán tárgyalást szeretne

11:33 Az ukrajnai válság csillapítása fontos, annak magában kell foglalnia a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők helyszínre küldését és a közvetlen orosz-ukrán párbeszéd kezdeményezését. A Fehér Ház tájékoztatása szerint keddi telefonbeszélgetésük alkalmával ezekben a kérdésekben egyetértés volt Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellár között.

A két vezető az egyórás megbeszélése során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Megbeszélték, hogy továbbra is szükséges támogatni az ukrán kormányt, amely a gazdaság stabilizálásán és a májusi választások előkészítésén dolgozik.

Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó illetékese szerint az elnök nem utazik el a G8-csoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozójára, hacsak nem lesz orosz irányváltás az ukrajnai krízissel kapcsolatban. A tisztségviselő megerősítette, hogy a két vezető szerint a válságból vezető kiút az lenne, ha Oroszország visszavonná katonai erőit a bázisokra és az orosz kisebbség jogait nemzetközi megfigyelők szavatolnák. (mti)


Törvénytelen a krími miniszterelnök kinevezése


11:31 A kijevi kerületi közigazgatási bíróság törvénytelennek minősítette a krími parlament döntését Szerhij Akszenov kormányfővé választásáról és a Krími Autonóm Köztársaság jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről.

Az UNIAN hírügynökség kedd esti jelentése szerint a törvényszék még előző nap hozott ilyen döntést. A bíróság az ügyészség kérésére törvénytelennek minősítette, és hatályon kívül helyezte a krími parlament múlt heti határozatait, és közölte, hogy Szerhij Akszenov döntései is törvénytelenek.

A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői a múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Szerhij Akszenovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé.

A parlament emellett május 25-re – az ukrán elnökválasztással azonos napra – népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két napra rá a referendum időpontját előre hozta március 30-ra. (mti)


Putyin félretájékoztatja a közvéleményt – így a kijevi külügyminisztérium

11:28 Az ukrán külügyminisztérium azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a krími eseményekkel kapcsolatosan félretájékoztatja a közvéleményt. Az UNIAN hírügynökség szerint Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedd esti sajtótájékoztatóján reagált Putyin aznapi moszkvai sajtókonferenciáján elhangzottakra.

Perebijnyisz szerint Putyin ismét tagadta azt, hogy orosz katonák tartózkodnak Ukrajna területén, miközben számos tévés felvétel és internetfelhasználók által közzétett fénykép az ellenkezőjéről tanúskodik, ráadásul néha maguk az orosz katonák se rejtik véka alá állampolgárságukat.

Az UNIAN hírügynökség mintegy megerősítve a külügyi szóvivő állítását megszólaltatta az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnokát, aki a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva végül elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozza az állítólagos terrorcselekményeket. A felvételt közzétette honlapján az ukrán hírügynökség.

Perebijnyisz szerint az orosz kulturális tárca vezetője is megtéveszti Oroszország polgárait. Perebijnyisz szerint nem lehet másként, mint „gúnyolódásnak” minősíteni azt, hogy Vlagyimir Megyinszkij miniszter nyilatkozatában arra szólította az orosz állampolgárokat, hogy üdüljenek a Krímben, mert az jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója.

A szóvivő szerint nem fedik a valóságot azoknak a moszkvai kormányilletékeseknek a nyilatkozatai sem, akik azt állítják, hogy a Krímben bántalmazzák és ölik az orosz állampolgárokat. Mint mondta, az orosz ombudsman sem fordult ilyen panasszal kijevi kollégájához. (mti)


Kárpátalja ruszin szervezetei elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót

11:26 Közös nyilatkozatban ítélte el kedden több kárpátaljai – oroszbarátnak tartott – ruszin szervezet az Ukrajna elleni orosz agressziót.

A Kárpátaljai Ruszin Népi Szövetség, a Ruszin Tudományos Társaság, a Kárpátaljai Duhnovics Társaság és a Kárpátaljai Ruszinok Regionális Szövetsége közös nyilatkozatban a kárpátaljai ruszinok nevében élesen elítélte „az Orosz Föderáció durva agresszióját a szuverén Ukrajna ellen, amit az orosz vezetés, cinikus módon, az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek megvédésének szükségességével indokol”.

A dokumentum szerint a kárpátaljai ruszinoknak rossz tapasztalatai vannak szovjet időszakból, amikor betiltották a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását, nyelvük használatát és a görög katolikus egyházuk működését. (mti)


Késsel támadtak Ungvár megbízott polgármesterére


11:23 Késsel támadta meg ismeretlen elkövető kedd este Ungváron Viktor Scsadej megbízott ungvári polgármestert, és súlyosan megsebesítette – adta hírül a mukacsevo.net munkácsi hírportál.

A jelentés szerint a megbízott polgármester 21 órakor hagyta el hivatalát autójával, és észrevette, hogy követik. A helyzet tisztázása végett egy bár előtt leparkolt, és ezt tette az őt követő autó is, amelyből egy sportos testalkatú férfi szállt ki. A férfi mobiltelefonon beszélt, és sapkát viselt, de arcát nem takarta el. Amikor Scsadej a szórakozóhely felé indult, és elhaladt mellette, a férfi hátulról deréktájon megszúrta.

A polgármestert az ungvári városi kórház intenzív osztályára szállították. Az orvosok közlése szerint élete nincs veszélyben. Az ungvári rendőrség szerda reggelre ígért részletes tájékoztatást az ügyben.

Az ungvári városi önkormányzat képviselői egy hete bízták meg a 2004-es narancsos forradalom idején játszott szerepe miatt kárpátaljai Che Guevaraként emlegetett Viktor Scsadejt, az utóbbi hónapok ungvári tüntetéseinek egyik vezetőjét a város vezetésével, miután lemondatták az előző polgármestert. (mti)

Szankciók esetén Oroszország keményen visszavág az USA-nak

11:20 Oroszország megszüntetheti a dollár tartalékvalutaként kezelését, és megtagadhatja az amerikai bankok felé fennálló hitelek törlesztését, ha az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen Washington az ukrajnai beavatkozás miatt fenyegette meg szankciókkal Moszkvát. Mindezt Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója közölte kedden.

A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó, Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják orosz üzletemberek és magánszemélyek számláit, Moszkva javasolni fogja az orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását. (mti)

Nem kap több kedvezményes orosz gázt Ukrajna


11:17 A Gazprom közben megszüntette az Ukrajnának biztosított kedvezményt a gáz árában, mert Kijev jelentős összeggel tartozik. Az orosz vállalat áprilistól ismét 400 dollárt kér Ukrajnától az oda szállított földgáz ezer köbméteréért a két hónapja érvényben lévő, kedvezményes 268,5 dollár helyett - jelentette be Alekszej Miller, az orosz gázipari óriás vezetője. Hozzátette, hogy Ukrajna nem egyenlítette ki a februári szállítások ellenértékét, és 1,529 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő üdvözölte a Gazprom döntését, mondván, aki nem fizeti ki határidőre a számláit, annak viselnie kell a következményeket. Oroszország azt követően biztosított kedvezményt a gáz árából Ukrajnának, hogy az azóta hivatalából elmozdított Viktor Janukovics ukrán elnök november végén váratlanul bejelentette: Kijev nem írja alá az Európai Unióval a társulási egyezményt, amelyről évek óta tárgyaltak. (mti)


Az EU-tól és az IMF-től kaphat pénzügyi segítséget Ukrajna

11:15 Az ukrán parlament keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői is megérkeztek Kijevbe.

Az ukrán pénzügyminisztérium múlt héten csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy szakértőket küldjön az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére. (mti)


Ukrajna kész „új stílusú” kapcsolatokra Oroszországgal

10:22 Kijev kész „új stílusú” kapcsolatokat kiépíteni Moszkvával, amennyiben az tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, beleértve az ország külpolitikai irányvonalának szabad megválasztását – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijevi sajtótájékoztatóján kedden Kijevben.

Ismételten hangsúlyozta: nincs semmi jogalapja annak, hogy Oroszország megszegjen több kétoldalú megállapodást, és katonáit egy szuverén állam területére vezényelje. „Ezért újra felszólítjuk az orosz kormányt és az orosz elnököt, hogy azonnal hagyjon fel a katonai agresszióval Ukrajna területén” – szögezte le.

Jacenyuk megerősítette, hogy Kijev külpolitikai irányvonalában az Európai Unióval való társulást választja. (mti)

10:20 Az ukrán gazdaságban mély recesszió, Oroszországban pedig stagnálást alig meghaladó növekedés lesz a rövid távú következménye az ukrajnai válságnak – jósolták felülvizsgált keddi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. (mti)

Ukrán haditengerészek hazugsággal vádolták meg Putyint

5.3.2014, 10:11 „Nyílt hazugságnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján a krími orosz katonai jelenléttel kapcsolatosan tett kijelentéseit az ukrán hadihajók szevasztopoli dandárjának parancsnoksága, valamint a „Szlavutics” és a „Ternopil” elnevezésű hadihajók legénysége.

Az ukrán tengerészek felhívást tettek közé a világ hírügynökségeinek és tömegtájékoztató eszközeinek címezve. Ebben arra emlékeztetnek, hogy a „Szlavutics” és a „Ternopil” még mindig a szevasztopoli kikötőben vesztegel, útjukat a tenger felé továbbra is elállják az orosz fekete-tengeri flotta hajói. Állításuk szerint az orosz hajók mindegyikén felfegyverzett tengerészgyalogosok tartózkodnak.

Utaltak Putyin arra vonatkozó megjegyzésére is, miszerint „helyi önvédelmi egységeknek” nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását.

Idézték Putyinnak azt a mondatát, amely szerint „ilyen egyenruhát és hadifelszerelést bármely boltban be lehet szerezni”. Az ukrán haditengerészek visszakérdeztek: „konkrétan melyik boltban lehet egyenruhát, automata fegyvereket, katonai pisztolyokat és gránátvetőket vásárolni az ukrán törvények megsértésével?”.

Leszögezték: az ukrán fegyveres erőknek a Krímben szolgáló egységei közül azok, amelyek hűségesek maradtak az ukrán néphez, nem adták át fegyverüket, és nem engedtek át „egyetlen talpalatnyi” területet sem állomáshelyükön. (mti)


Ukrán nemzeti zászlót húztak fel a Belbek repülőtéren

10:13 A szevasztopoli Belbek nemzetközi repülőtér bejáratánál ukrajnai jelentések szerint felhúzták az ukrán nemzeti zászlót. A Twitteren megjelent egy fotó, amelyen ukrán katonák épp a zászlórúdra erősítik a kék-sárga nemzeti zászlót. A repülőtéren tartózkodó, jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák nem avatkoztak be a zászlófelvonásba.

Az ukrán média nem sokkal korábban arról számolt be, hogy a repülőtéren ötven ukrán katona jelent meg fegyvertelenül, és tárgyalásokat kezdett a légi kikötőt megszállva tartó, jelzés nélküli egyenruhásokkal. Azt követelték tőlük, hogy engedjék vissza őket korábbi álláshelyükre.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál jelentése szerint a fegyveresek először a levegőbe lőttek, és azzal fenyegették az ukrán katonákkal együtt a helyszínre érkezett újságírókat, hogy lábon lövik őket. (mti)

15:37 1 milliárd dolláros segélycsomagot kaphat Ukrajna az Egyesült Államoktól.




15:11 Leszállt Ukrajnában John Kerry amerikai külügyminiszter repülője.

15:09 Az ukrán parlament keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól. A határozatot az ülésteremben jelen lévő 349 képviselőből 281 támogatta.

Időközben megérkeztek Kijevbe és kedden meg is kezdték a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az ukrán kormányzat illetékeseivel.

Az ukrán pénzügyminisztérium múlt héten csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy szakértőket küldjön az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére.

Az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között folyik az egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről.

Ukrajna vezetői a napokban azt mondták, hogy mintegy 35 milliárd dollár támogatásra van szükség a csőd elkerülésére a következő két évben. (mti)

15:07 Huszonkét ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek és több tíz Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt – közölte az orosz államfő.

Putyin kijelentette, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Mint mondta, meggyőződése, hogy „az ukrán és az orosz katonák a barikádnak ugyanazon az oldalán fognak harcolni”.

Vlagyimir Putyin kijelentette, amennyiben döntést hozna – a parlament felsőházának felhatalmazása alapján – orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna törvényes elnöke, Viktor Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel. (mti)

15:03 Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Moszkva környéki rezidenciáján tartott keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A politikus ugyanakkor kijelentette, hogy az Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az – ahogy azt szavai szerint Ukrajnában állítják – forradalom útján került a hatalomra.

Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jön létre. Közölte, hogy „Sem ezzel az (ukrán) állammal, sem vele kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá”. (mti)

14:50 Zavarják a Krím félsziget törvényhozása tagjainak a telefonjait – jelentette be kedden az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője. Valentyn Nalivaichenko szerint az UKRtelecom krím félszigeti épülete előtt olyan felszerelés van, mely pártállástól függetlenül minden honatya telefonját használhatatlanná teszi. (reuters)




14:41 Orosz-párti civilek jelentek meg a Belbek légibázison - írja Twitteren a BBC tudósítója. Az ukrán katonák hamarosan távoztak a bázisról.

13:53 Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO-Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására.

A 28 tagállam nagykövetei délelőtt ültek össze az ukrajnai helyzet miatt az Észak-Atlanti Tanácsban, amelynek ülését Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.

Ennek a cikknek az alkalmazását az elmúlt 65 évben eddig mindössze háromszor kérte valamelyik szövetséges, konkrétan Törökország. 2003-ban Ankara az iraki háború idején érezte fenyegetve magát, 2012-ben először azt követően fordult NATO-szövetségeseihez, hogy Szíria közelében lelőtték egy fegyvertelen felderítő gépét, majd ugyanabban az évben ismét a negyedik cikkre hivatkozva kért politikai konzultációt az Észak-Atlanti Tanácsban, amikor aknagránátot lőttek át Szíriából török területre. (mti)

13:50 Nyilatkozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben emlékeztette Oroszországot, hogy katonai csapatokat csakis a törvényhozás hívhat be az országba. A nyilatkozat elfogadását a 450 fős Verhovna Rada 331 jelen levő képviselőjéből 239-en támogatták, ellenszavazat nem volt.

A parlamenti állásfoglalás lényegében Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet hétfőn, a világszervezet Biztonsági Tanácsában elhangzott közlését utasítja vissza, amely szerint Viktor Janukovics ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában. (mti)

13:49 Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nem látszik a megoldás az ukrajnai válság ügyében. Steinmeier ezt az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval hétfőn este Genfben tartott, szavai szerint „hosszú és nehéz” tárgyalások után mondta a sajtónak nyilatkozva.

Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának éves ülése zajlik, a német és az orosz külügyminiszter ennek keretében találkozott. A dpa az orosz küldöttség köréből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a találkozó Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi telefonbeszélgetésének folytatása.

„Nehéz, hosszú és nagyon komoly tárgyalást folytattam, de ez nem volt elég ahhoz, hogy azt mondjam, látszik a megoldás. Nem küldhetek olyan jelzést, hogy jó úton vagyunk afelé, hogy megtaláljuk a megoldást, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalni fog egymással” – mondta Steinmeier.

Steinmeier munkavacsorán találkozott Lavrovval, és tárgyalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is.

A német külügyminiszter szerint minden időt ki kell használni, ami még az Európai Unió Ukrajnával foglalkozó csütörtöki rendkívüli csúcsértekezletéig maradt, felmérendő, hogy van-e lehetőség egy nemzetközi összekötő csoport létrehozására a feszültség csökkentése céljából.

A német külügyminiszter mindamellett reményét fejezte ki, hogy azok a hírek, amelyek szerint az orosz csapatokat visszarendelték laktanyáikba Ukrajna határairól, megfelelnek a valóságnak. „Nem kaptam hivatalos megerősítést” – tette hozzá.

Steinmeier óvott az ukrajnai konfliktus további kiszélesedésétől, amely szerinte a vérontásig fajulhat. A hangulat pattanásig feszült – mondta. Steinmeier kedden Bernbe utazik, ahol Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, a jelenlegi svájci szövetségi elnökkel fog tárgyalni. Svájc a soros elnöke az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ). (mti)

13:44 Nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra fenntartja – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élőben közvetített rendkívüli tájékoztatón Putyin közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. „Csak akkor harcolna, ha meg kellene védenie az ukrán lakosságot” – mondta.

Az egyik újságíró kérdésére válaszolva az elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Vlagyimir Putyin cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét. (mti)

13:29 Áprilistól Ukrajna nem kap több kedvezményes árú földgázt – jelentette be Alexei Miller, a Gazprom elnöke, miután találkozott Dimitrij Medvedev orosz miniszterelnökkel. A döntést Miller azzal indokolta, hogy Kijevnek máris 1,5 milliárd dollárnyi elmaradása van, így természetes, hogy megvonják az ártámogatást. (RIA Novosti)

13:24 Janukovicsnak nincsen politikai jövője, és ezt meg is mondtam neki – jelentette ki Vlagyimir Putyin, hozzátéve, az Ukrajnával való viszony egy újabb választások után normalizálódhat.

13:20 Nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de a lehetőség megvan – jelentette ki Vlagyimir Putyin. (mti)

13:18 Az orosz államfő megerősítette azt az álláspontját, hogy Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Vlagyimir Putyin Moszkva környéki rezidenciáján tartott keddi sajtótájékoztatóján beszélt erről.

A szűk, úgynevezett elnöki sajtókör számára tartott tájékoztatón az elnök megismételte Moszkva többször is közölt álláspontját: továbbra is a március 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra. (mti)

13:14 A Krím félsziget jövője a lakosainak kezében van – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy sajtótájékoztatón, értésre adva, hogy Oroszország nm tervezi annektálni a félszigetet. Az orosz elnök most szólalt meg először nyilvánosan a válság kezdete óta.

11:53 Az ukránok nagy többsége szerint hazájuknak azonnal be kell nyújtania a csatlakozási kérelmét NATO-hoz – legalábbis ezt mutatják a TSzN hírcsatorna által készítette közvélemény-kutatás eredményei.

A híradás szerint kevesebb mint egy nap alatt csaknem 32 ezer ember válaszolt a hírcsatorna internetes oldalán feltett kérdésre, hogy a krími események miatt Ukrajnának be kell-e sürgősen nyújtania a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét.

A megkérdezettek nagy többsége, 79,1 százaléka igennel szavazott erre a kérdésre. Mintegy 15 százalékuk nemleges választ adott, míg hat százalékuk mondta azt, teljesen mindegy, hogy a NATO-tagja lesz-e az ország vagy sem. (mti)




11:50 A katonák feleségei is kivonultak a Belbek repülőtérre. Itt korábban az oroszok figyelmeztető lövéseket adtak le, miután az ukránok megpróbáltak visszamenni repülőgépeikhez.

11:45 Nem hajlandó bevonulni a Krím félszigetre az ukrajnai különleges erők egy alakulata – írja az ITAR-TASS. Egy tiszt szerint azért tagadták meg a parancs végrehajtását, mert nem világos számukra, kinek az oldalán állnak és miért.

10:35 Lengyel titkosszolgálati értesülések szerint a Krím félsziget lakosságának egy részét Oroszország csendben felfegyverezte – írta kedden a Rzeczpospolita című lengyel lap.

Moszkva az elmúlt években intenzíven hozott létre Ukrajnában társadalmi szervezeteket az orosz és oroszbarát lakosság bevonásával. Ily módon az oroszoknak van ott egy, a kijevi hatalomtól független, nem hivatalos intézményi hálózatuk.

A leginkább oroszbarát hangulat a Krím félszigeten uralkodik. Megerősítik ezt a lengyel hírszerzési értesülések is. A lengyel titkosszolgálatok már két héttel ezelőtt figyelmeztették a varsói vezetőket: Moszkva megkísérelheti felhasználni a szeparatista erőket arra, hogy elszakítsa a félszigetet Ukrajnától.

Mi több, a lengyel hírszerzés szerint a Krím lakóinak egy részét az oroszok csendben felfegyverezték. Így például a kozákokat, akik Oroszországhoz szeretnék csatolni a félszigetet. A lengyel hírszerzés azt is jelezte, hogy az ukrán hadsereg nem fog ellenállni az oroszoknak, mert a tisztikar többsége Moszkva-barát. Az ukránok egy puskalövés nélkül engedték át az ellenőrzést az oroszoknak a Krímben – fűzi hozzá a lap.

Varsó meggyőződése szerint a Krím Ukrajna számára elveszett, Oroszország átvette a félsziget ellenőrzését. A nemzetközi megfigyelők kiküldése, amiről Angela Merkel német kancellár állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy időre lecsillapítja a helyzetet.

Viszont ez egyenértékű annak elismerésével, hogy az ukrán terület ügyében Oroszországgal kell tárgyalni. A tárgyalások évekig elhúzódhatnak, mialatt Moszkva fogja ellenőrizni a félszigetet. A helyzet hasonlít a 2008. évi grúz-orosz háborúhoz, az Abházia és Dél-Oszétia feletti orosz ellenőrzés átvételéhez. Oroszország hasonló mechanizmust alkalmazhat Ukrajna és a volt Szovjetunió más területein is.

A lengyel belügyminisztérium megkezdte a felkészülést egy esetleges nagy menekülthullám érkezésére Nyugat-Ukrajnából, ami az orosz-ukrán konfliktus első súlyos következménye lehet Lengyelország számára – írta a lengyel lap. (mti)

10:27 Kedden John Kerry amerikai külügyminiszter Kijevbe érkezik, hogy hogy hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági támogatásának – közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője. (hvg)




10:17 Továbbra is feszült a helyzet a Belbek légi bázison: az ukránok azt kérték, őrizzék közösen a bázist. Az oroszok válasza délre várható. Korábban az ukrán katonák repülőgépeik fele kezdtek menetelni, ám azt az oroszok levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel megakadályozták.




>> A The New York Times további interaktív Ukrajna-térképei itt >>

09:51 Figyelmeztető lövéseket adtak le az oroszok a Belbek légi bázison, mitán a bázis ukrán személyzete, mintegy 300 ukrán katona visszatért a repülőgépeihez

Az ukrán katonák fegyvertelenül közeledtek felszerelésükhöz, amikor az oroszok felszólítottk őket: ne menjenek közelebb. Ezután néhány fgyelmeztető lövést adtak le.




09:47 Visszatérnek repülőgépeikhez az ukrán katonák a Belbek légitámaszponton.

8:50Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott kedden, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról - közölte kedden az orosz elnök szóvivője.

A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos nyugati, valamint közép-oroszországi katonai körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt. Azt tagadták, hogy a hadgyakorlatoknak közük lett volna az ukrán helyzethez.

A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak. (mti,bbc)

8:22 Az orosz katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét - közölte hétfő este Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter az Inter kijevi televíziónak adott nyilatkozatában.

Tenjuh szerint az oroszok a laktanyák blokádjával próbálják provokálni az ukrán katonákat. Azt akarják elérni, hogy az ukrán katonák reagáljanak a provokációra, és mihelyt ezt megtörtént, végrehajtják rég kitervelt hadműveletüket.

Tenjuh emlékeztetett arra, hogy hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2008 augusztusában Grúziában. (mti)

8:20 Lengyelország kérésére a NATO-főtitkár ismét összehívta kedd délelőttre a NATO Észak-atlanti Tanácsát, a szervezet legfőbb döntéshozó testületét - közölte hétfőn este az észak-atlanti katonai szövetség.

Varsó a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva kérte a tagállamok nagyköveteinek összehívását. A cikk azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam egyeztetéseket kérjen a többi szövetségessel, ha fenyegetve érzi területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát.

"Az Ukrajnában és környékén zajló fejlemények fenyegetést jelenthetnek a szomszédos szövetséges országokra, és közvetlen és komoly következményekkel lehetnek az euro-atlanti térség stabilitására és biztonságára'" - írja közleményében a NATO.

Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski a Twitteren is megosztotta, hogy országa kezdeményezte a tanács összehívását, és arra is emlékeztetett, hogy ez mindössze a negyedik alkalom a szövetség történetében, hogy valamelyik tagország a 4. cikk alkalmazását kéri. Eddig csak Törökország kért ilyen egyeztetést az észak-atlanti szövetségben; 2003-ban az iraki háború idején, és kétszer 2012-ben, amikor Szíria közelében lelőtték egy fegyvertelen felderítő gépét, és amikor Szíriából aknagránátot lőttek át török területre.

Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás az MTI-nek úgy értékelte, hogy az Oroszország nyugati és északnyugati részén, az ukrán határ és a Baltikum térségében tapasztalható jelentős mértékű csapatmozgások indokolttá teszik a lengyel kérést, ráadásul Varsó napok óta fontolgatta, hogy kérje-e a 4. cikk alkalmazását. A forrás arra is rámutatott, hogy ha egy tagállam ehhez az eszközhöz folyamodik, akkor a szövetségen belüli szolidaritás értelmében a tanács megvitatja a fenyegetést, és intézkedésekről is dönthet, ha kialakul az ehhez szükséges konszenzus.

A hét végén Linas Linkevicius, Litvánia külügyminisztere is úgy nyilatkozott, hogy az orosz csapatok bevetése Ukrajna területén elegendő indok az Észak-atlanti Tanács és a NATO-Oroszország Tanács összehívására, és a negyedik cikkely alkalmazására.

A testület 48 órán belül másodszor ül majd össze. Vasárnapi ülésükön a szövetségesek arra a megállapításra jutottak, hogy az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot, egyúttal elítélték az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén. Vasárnap a NATO felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza csapatait bázisaikra, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. Azt az ülést Anders Fogh Rasmussen saját jogon hívta össze, nem valamelyik tagország kérésére a negyedik cikk alapján. (mti)

8:15 Orosz haditechnikai eszközök felhalmozódása figyelhető meg az orosz-ukrán határnál Oroszország területén - közölte keddre virradóra az ukrán külügyminisztérium.

A tárca az ukrán határőrség hétfő esti jelentésére hivatkozva közölte ezt az Interfax hírügynökség szerint.

A határőrség a Harkivi, a Luhanszki és a Donecki területek és Oroszország határánál figyelt fel orosz haditechnika felhalmozódására. Emellett orosz haditechnika és katonák összevonását figyelték meg a kercsi kompkikötőnél. Ukrán határőrök szerint tizenöt harckocsi és tíz páncélozott katonai jármű érkezett a kikötőhöz, illetve Kercsi-szoroson való átkeléshez szükséges pontonhidakat is láttak ott. (mti)

8:12 Az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat.

Ezt helyi idő szerint hétfő este az Egyesül Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala jelentette be.

"Felfüggesztettük Oroszország kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást, amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének" - közölte a hivatal szóvivője.

Az Egyesült Államok az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést is Oroszországgal - közölte helyi idő szerint hétfő este a Pentagon.

John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötő-látogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.

A változás nem érinti az amerikai katonai erők európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának ellensúlyozására.

Kirby megismételte az amerikai felhívást, hogy Oroszország csillapítsa válságot, és sürgette, hogy a Krím térségében tartózkodó orosz erők térjenek vissza bázisaikra, ahogyan azt az orosz Fekete-tengeri Flottára vonatkozó megállapodások előírják. A szóvivő szerint egyébként a Pentagon nagyra értékeli az elmúlt években kialakult amerikai-orosz katonai kapcsolatokat.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának hétfői rendkívüli ülésén kijelentette, hogy az orosz erők ukrán határőrposztokat foglaltak el, birtokukba vették a kercsi kompkikötőt, körülvettek vagy megszálltak gyakorlatilag minden ukrán katonai létesítményt a Krímben, orosz hajók járőröznek Szevasztopol körül és orosz vadászgépek repültek be az ukrán légtérbe. Egyes körzetekben a mobiltelefon-szolgáltatást is blokkolják - tette hozzá a nagykövet. (mti)

8:10 Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött, illetve a párbeszédben széles körűen képviseltetik magukat az ukrán politikai erők - közölte egy orosz külügyi illetékes, akit keddre virradóra idézett a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint Oroszország az elkövetkező napokban fog tárgyalni a nemzetközi partnereivel az ukrán helyzetről és a válság rendezéséről, de - mint fogalmazott - az orosz félnek két elvi feltétele van: a február 21-i megállapodás végrehajtása, amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását. A tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek - tette hozzá az orosz külügyi illetékes.

Nem sokkal a RIA Novosztyi jelentése előtt Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet bírálta az unió külügyminisztereit, amiért a hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek a február 21-i megállapodásáról. Sérelmezte, hogy az egyezményben foglaltakat kizárólag Janukovics hajtott végre, és az ellenzékiek semmit se tettek, nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket.

A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan a Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni, viszont ellátta kézjegyével Viktor Janukovics akkori államfő, aláírták az ukrán ellenzék vezetői, továbbá a német és a lengyel külügyminiszter, illetve a francia külügyminisztérium Európa-ügyi osztályának vezetője is aláírta. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodást értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie - jegyezte meg a kijevi hírportál. (mti)

8:07 Az Európai Unió szerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségeit a krími katonai mozgósítással, és Brüsszel felszólította Moszkvát hétfőn, hogy vonja vissza csapatait. Ukrajna szerint az orosz haderő a Krímben megadásra szólította fel az ukrán csapatokat, Moszkva ezt tagadja.

Az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásukat követően kiadott közleményükben elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, és kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget, akkor az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője közölte: Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit, ezért az EU felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait a fekete-tengeri flotta működését szabályozó orosz-ukrán megállapodás által meghatározott támaszpontokra. Az EU azt is elvárja, hogy Moszkva kezdjen egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és az amerikai-brit-orosz 1994-es budapesti memorandum többi aláírójával - mondta Ashton.

Martonyi János magyar külügyminiszter a brüsszeli találkozó után hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna társulási szerződését. Martonyi azt is elmondta, hogy a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak.

Az EU csütörtökre rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze az ukrán válsággal kapcsolatban.

A többségében orosz ajkú Krím félszigeten az orosz csapatok hétfőre gyakorlatilag teljesen átvették az ellenőrzést. Ugyanakkor Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy országa soha nem mond le a Krímről, ám katonai opciót pillanatnyilag nem fontolgat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy katonai konfliktus veszélybe sodorja az egész régió stabilitását.

Oleh Mahnickij ukrán főügyész úgy nyilatkozott, hogy Oroszország régóta készítgette a forgatókönyvet, amely alapján az események zajlanak, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) ezzel a céllal dolgoztak az orosz titkosszolgálat ügynökei.

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök eközben arra kérte a világ vezetőit, hogy "minden lehetőséget felhasználva akadályozzák meg" a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását.

Joe Biden amerikai alelnök telefonon arra figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt, hogy Oroszország politikailag és gazdaságilag egyre jobban elszigetelődik, ha nem vonja ki erőit Ukrajnából.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka hétfőn délután ultimátumot intézett a krími ukrán haderőnek. "Ha holnap reggel 5 óráig (közép-európai idő szerint hajnali 4 óráig) nem adják meg magukat, akkor az ukrán fegyveres erők összes egysége és része ellen valódi roham indul" - olvasható az Interfax Ukraina ukrán hírügynökség szerint az ultimátumban.

Az orosz fekete-tengeri flotta vezérkara ugyanakkor tagadta, hogy ultimátumot intézett volna. A Szevasztopolban állomásozó flotta vezérkarának név nélkül nyilatkozó képviselője a hírt "teljes képtelenségnek" minősítette az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

Az orosz külügyminisztérium visszautasította a NATO vasárnap megfogalmazott bírálatát. Az az álláspont, hogy Oroszország veszélyezteti Európa békéjét és biztonságát, "nem segíti elő az ukrajnai helyzet stabilizálását, és csak azokat az erőket bátorítja fel, amelyek az eseményeket a saját felelőtlen politikai céljuk elérésére szeretnék kihasználni". Moszkva határozottan elutasította, hogy Oroszország felelős lenne a nemzetközi jog megsértéséért és a katonai feszültség erősödéséért a Krím félszigeten - hangoztatta a minisztérium egy hétfői közleményben.

Ezzel párhuzamosan Vlagyimir Putyin orosz elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn megtekintett egy, Oroszország északnyugati részén rendezett hadgyakorlatot.

Munkács központjában hétfőn több mint ezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz agresszió beszüntetését követelve, a város főterén összegyűlt tiltakozók előtt elmondott beszédében Lengyel Zoltán polgármester a helyi lakosság nevében követelte a megszálló orosz csapatok visszavonását. Reményét fejezte ki, hogy nincs messze az idő, amikor – mint fogalmazott – "a moszkvai Kreml falainál is megjelenik a Majdan” – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.

Kárpátalján folytatódott hétfőn az önkéntesek katonai szolgálatra való jelentkezése, Ungváron mintegy 150 ember kérte besorozását. Az önkéntesek annak ellenére folytatták a jelentkezést a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokságon, hogy Ivan Vaszilcjun ezredes, a hivatal vezetője vasárnap este jelezte, nincs szükség több önkéntesre, mivel a nap folyamán közel hatszázan ajánlották fel szolgálataikat az ukrán hadseregnek.

Az ország keleti részén, Donyeckben ezzel szemben több ezer ember vonult orosz zászlók alatt a megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez. A tüntetők "Donyec-medence - Oroszország" és "Az oroszok a barátaink" feliratú transzparenseket tartanak a magasba. Ugyancsak oroszbarát tüntetők behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat.

Két ukrán város, Herszon és Mikolajiv pedig bejelentették, hogy csatlakozni akarnak a Krími Autonóm Köztársasághoz. Volodimir Konsztantyinov, a terület törvényhozásának elnöke szerint a Krím hasonló kéréseket kapott más városoktól is. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS