2021. október 19. keddNándor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ukrajna: komplex átmenet, ki tudja, hová

2014. február 26. 14:57, utolsó frissítés: 14:57

Az ország az államcsőd szélén, az orosz többségű Krím félsziget forrong, új kormány nincs. De legalább már megkezdődött az elnökválasztási kampány.


Máris elkezdődött Oroszország finom, de nehezen félreérthető zsarolása: az orosz pénzügyminiszter-helyettes kedden jelezte, olyan nincs, hogy Kijev később fizesse vissza a Moszkva által megvásárolt eurókötvények árát.

Moszkva nem akar csődeljárást kezdeményezni Ukrajna ellen, de a szomszédos ország csődjét nagyon valószínűnek tartja – jelentette ki Szergej Sztorcsak, hozzátéve, hogy „kisebb kockázatát látja” annak, hogy Ukrajna nem tudja kifizetni a tavaly decemberben Oroszország által vásárolt ukrán eurókötvények árát.

Azt azonban ellenzi, hogy az állampapírokban nyújtott orosz pénzügyi segítséget


egy esetleges ukrán adósság-átütemezéshez csapják,



amennyiben a kibocsátó (Ukrajna) csődje bekövetkezne. Ez igazságtalan lenne szerinte, és jelezte, hogy akkor Moszkva külön szeretne megállapodni az adósság visszatérítéséről Kijevvel.

Az orosz pénzügyminiszter-helyettes szerint „senki sem számított arra, hogy az ukrajnai események ilyen drámai fordulatot vesznek”. Azt is elmondta: nem emlékszik olyan esetre, hogy ilyen jellegű kötelezettségvállalások ne teljesültek volna, hanem azokat átstrukturálták, vagy részben leírták volna.

Moszkva 3 milliárd dollár értékben vett ukrán állampapírokat 2013. december elején, és a múlt héten, mielőtt az ukrán parlament Viktor Janukovics elnököt eltávolította volna a hatalomból, újabb 2 milliárd dollár értékben készült ukrán eurókötvényeket venni.

Sztorcsak hangsúlyozta, hogy nem készülnek csődeljárást kezdeményezni, és azt remélik, Ukrajna nem feledkezik meg arról, hogy mekkora összeggel tartozik Oroszországnak. Hangsúlyozta, hogy az orosz és az ukrán gazdaság közel áll egymáshoz,


„nincs hova menniük”,

ha elfordulnak egymástól. Úgy vélte, az ukrán piacon működő orosz vállalatoknak orosz állami segítségre lesz szükségük, elsősorban is állami garanciavállalásra.

Az Európai Unió közben gőzerővel dolgozik azon, hogy előteremtse az Ukrajna csődjének elkerüléséhez szükséges pénzösszegeket. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja támogatná egy nemzetközi donorkonferencia összehívását, ahova elsősorban az USA, az Európai Unió és az IMF képviselőit várják.

Ukrajnának 35 milliárd dollár külső segítségre volna szüksége a következő két évben. Oroszország korábban 15 milliárdos államkötvény-vásárlást ígért, de ebből egyelőre csak hárommilliárdot teljesített. A további részleteket a Moszkva által elutasított belpolitikai változások miatt kétséges, hogy folyósítani fogják.

Nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna a 2008-as válság kitörése után is IMF-hitelért folyamodott, de akkor megsértette a nemzetközi szervezet által szabott feltételeket, és


nem hozta meg a vállalt reformintézkedéseket

a pénzért cserébe. Közben a Krím-félszigeten élő oroszok puskaporos hangulatban várják a fejleményeket. A kijevi változásokkal kapcsolatban eleve bizalmatlan oroszokat azzal sikerült tovább radikalizálni, hogy az ukrán törvényhozás rögtön Janukovics elűzése után eltörölte a nyelvtörvényt, mely anyanyelvhasználati jogokat biztosított az ukrajnai kisebbségeknek, köztük az oroszoknak.


Nagyobb térképre váltás

Szevasztopolban – ahol az orosz fekete-tengeri flotta bázisa is található – vasárnap több tízezres Moszkva-barát tüntetést rendezett az Orosz Blokk nevű párt. Kedden a Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban járt Leonyid Szluckij, az orosz parlament FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke is, aki azt ígérte a krími oroszoknak, hogy


Moszkva meg fogja védeni őket.

Kijev nem váratott sokáig a válasszal: Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ideiglenes államfő még aznap összehívta a belbiztonságért felelős minisztériumok és kormányszervek vezető tisztségviselőit. Az ülésen egyetértettek abban, hogy nem engedik a szeparatizmus megjelenését és Ukrajna területi egységének veszélyeztetését, illetve „megbüntetik azokat, akik ebben bűnösök”.

A nap folyamán Arszenyij Jacenyuk, az ukrán Haza párt frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy Moszkva nemzetközi szinten kötelezte el magát Ukrajna területi egységének szavatolására. Ukrajna az 1992-ben született lisszaboni jegyzőkönyvben lemondott nukleáris fegyvereiről, cserébe az Egyesült Államok és Oroszország szavatolta Ukrajna függetlenségét és területi egységét.

Az 1994-es budapesti memorandumban pedig – amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írt alá – a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy


tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától,

illetve gazdasági nyomásgyakorlástól. Az ukrán parlament kedd helyett csütörtökre halasztotta az új kormány megalakításának várható időpontját – jelentette be Turcsinov. Az új kabinet felállításának késlekedése az Ukrajnára nehezedő politikai feszültségeket és gazdasági kihívásokat jelzi. A korábban ellenzéki szerepet betöltött politikai platformok is erősen megosztottak.

A kormányalakítás egyik vitatott pontja, hogy milyen szerepet kapjanak a kijevi Majdan, vagyis a Függetlenség terének aktivistái. Julija Timosenko volt kormányfő Haza nevű pártja újból azt hangoztatta, hogy biztosítani kell az aktivisták részvételét a kabinetben.

Vitalij Klicsko, az Ütés párt vezetője és Oleh Tyahnibok a nacionalista Szabadság párt részéről egyaránt azt közölte, hogy nem kíván szerepet vállalni az új kormányban.



Ezzel párhuzamosan Ukrajnában megkezdődött az elnökválasztási kampány, miután a múlt héten a parlament május 25-re írta ki a voksolást. Keddtől március 30-ig lehet bejegyeztetni a bejegyzett pártok jelöltjeit, de független jelöltek is megméretkezhetnek.

Klicsko kedden bejelentette, hogy indul a voksoláson. Hasonló szándékáról nyilatkozott korábban Timosenko is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont azt mondta,


korai előre hozott választást tartani májusban,

mert ez ellentmond a múlt pénteki kijevi megállapodásnak. A február 21-i megállapodásban az ellenzék és az azóta a parlament által leváltott Viktor Janukovics volt elnök abban egyeztek meg, hogy nemzeti egységkormányt alakítanak, szeptemberig alkotmányos reformokat hoznak, és decemberig elnökválasztást tartanak.

Azonban a parlament később kezébe vette az irányítást, és a Janukovics pártjához tartozó képviselők támogatásával az egyezségben megfogalmazottakon túlmutató intézkedéseket hozott: számos kormánytagot és a házelnököt is leváltotta, megfosztotta hatalmától Janukovicsot, és Olekszandr Turcsinov személyében az ellenzék soraiból nevezett ki új házelnököt, akit ideiglenesen az elnöki feladatok ellátásával is megbízott.

Számos nyugati kormány elismerte és támogatásáról biztosította az új ukrán vezetést, de az Egyesült Államok hétfőn tartózkodott attól, hogy az ország törvényes elnökeként ismerje el Turcsinovot. Washington egyúttal azt sürgette, hogy a választásokig hátralévő időszakra


alakuljon szakértői kormány Kijevben.

Hasonló követelésekkel álltak elő a kijevi Majdan (Függetlenség tere) tüntetői kedden, akik azt akarják, hogy az új ukrán kormányba professzionális, makulátlan múltú embereket, ne pártfunkcionáriusokat nevezzenek ki.

A „Majdan bizalmi köre” nevű, civil aktivistákból szerveződött csoport által megfogalmazott kritériumok szerint nem lehetnek tagjai az új kormányzatnak olyanok, akik 2010-től a végrehajtói szervek vezetői vagy az elnöki hivatal munkatársai voltak. Kizárták továbbá a 100 leggazdagabb ukránt is.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS