2022. január 29. szombatAdél
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ukrajna és az Európai Unió: egyszerű válaszok nincsenek

S. Z. 2013. november 29. 12:55, utolsó frissítés: 2013. december 02. 09:37

Az ukránok nagy része még jól emlékszik az egykori szovjet időkre, az EU viszont egy nehezen megfogható, távoli valami – mondta lapunknak egy ukrán elemző.


Nincs egyszerű válasz arra a kérdésre, hogy mi történik ma Ukrajnában – nyilatkozta a Transindexnek illetve a bukaresti Free Pressnek Natalie Rudnicsenko politikai megfigyelő (a teljes beszélgetés román nyelven itt olvasható).

A Kijevben élő szakértő szerint az ukrán kormány döntése nem véletlen: a szabadkereskedelmi egyezmény és társulási szerződés parafálásának elutasítása nyilvánvalóan egy politikai döntés, azonban látni kell, hogy nagyon sok, az átmenet bizonytalanságát megelégelt ukrán támogatja ezt.

A Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben Ukrajna békésen nyerte el függetlenségét, azonban azóta a gazdasági növekedés nem hozott kézzelfogható javulást az egyszerű emberek életében, és ez nagyrészt az elmúlt húsz év politikai elitjének a kudarca. Az ukrán oligarchák akár Európa-szinten is óriási befolyásra tettek szert, a társadalmi egyenlőtlenségek nagyon nagyok, a középosztály pedig nem túl erős.

Az ukránok nagy része, főként az ország keleti részén élők mentálisan



továbbra is szorosan kötődnek a volt Szovjetunióhoz.

Az átmenet vesztesei gyakran gondolnak vissza nosztalgiával „a régmúlt időkre”. A többség sosem járt Európában, így az Európai Unió valami nagyon távoli, megfoghatatlan dolog számukra – vázolta Rudnicsenko.



Ugyanakkor létezik Ukrajnában egy nyugati irányultságú réteg – fiatal értelmiségiek, diákok, középosztálybeliek – akik számára fontos az Európai Unióhoz való közeledés, a jólét, a törvények uralma és az alapvető szabadságjogok.

Akárcsak a társadalom, a média is megosztott: egyesek a nemzeti érdekek elárulásaként, Ukrajna jövőjének az eljátszásaként láttatják Janukovics döntését. Más médiaorgánumok – főleg a közszolgálati média – viszont inkább támogatni látszanak ezt a döntést.


Két világ él egymás mellett Ukrajnában,

az Európa-pártiak és az Oroszország-pártiak világosan elkülönülnek. A médiafogyasztás is teljesen más – a Nyugattal szimpatizáló, progresszív fiatalok leginkább internetről, a nosztalgiázó öregek viszont televízióból tájékozódnak. Nincsen érdemi párbeszéd a két tábor között – mondta az elemző, aki az ún. “narancsos forradalom” internetes diskurzusából írta doktori disszertációját.

Rudnicsenko szerint a kétértelmű, zavaros helyzetet jól jellemzi Viktor Janukovics keddi nyilatkozata, miszerint "tapssal üdvözli azokat", akik utcára vonultak Ukrajna európai integrációjáért. Ugyanakkor az államfő kifejezte, hogy ellenzi a demonstrációk politikai célokra történő, a 2015-ös elnökválasztások kampányában való felhasználását.

Az elnök hozzátette, Ukrajna majd akkor írja alá a társulási szerződést, amikor a feleknek sikerül "normális" feltételekben megállapodniuk, és az ország gazdaságilag is készen áll rá. Ezzel a döntéssel azonban Ukrajna könnyen


két szék között, a földön találhatja magát.

Az MTI háttere szerint Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden kifakadt, hogy "Oroszország nem ad nekünk garanciákat, Európa sem ad biztosítékot".

Ugyanis nincsen kész a megállapodás Oroszországgal az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi segítségről, az országnak pedig csak idén 15 milliárd dollár pénzügyi segítségre lenne szüksége.

Az uniós társulás leállításáért cserébe Kijev egyrészt az ukrán termékekkel szembeni orosz importkorlátozások megszüntetését várja, másrészt abban bízik, hogy végre


eléri a számára nyomasztóan magas gázár csökkentését.

Néhány napja Azarov egy tévéinterjúban azt állította, hogy Oroszország beleegyezett annak a gázmegállapodásnak a felülvizsgálatába, melyet Ukrajnával még 2009-ben, Julija Timosenko idején kötöttek. Emiatt a megállapodásért ítélték Timosenkót hét év börtönbüntetésre Viktor Janukovics elnök 2010-es hatalomra kerülése után.



Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz vállalat szóvivője azonban cáfolta, hogy az orosz fél hajlandó lenne tárgyalni az Ukrajnának szállított földgáz áráról. Mindezek megfigyelők szerint azt mutatják: a Kreml nem elégszik meg azzal, hogy Kijev egyelőre lemondott az uniós társulási megállapodás aláírásáról, hanem továbbra is igyekszik beerőltetni Ukrajnát a Moszkva által irányított orosz-fehérorosz-kazah vámszövetségbe.

Csak a társulás leállítása után hozta nyilvánosságra az ukrán kormányzat, hogy már október elejétől többször felvetette a Brüsszellel folyó megbeszéléseken a társulás finanszírozásának kérdését. Kijev


kompenzációt vár az EU-közeledés miatt

elszenvedett és várhatóan bekövetkező veszteségeiért, illetve az EU-standardokhoz való igazodás költségeiért.

A miniszterelnök felhívta Brüsszel figyelmét arra, hogy csak az uniós műszaki előírások adaptációja mintegy 165 milliárd euróba kerül Ukrajnának, mivel egész gazdaságát át kell alakítani az új szabványok szerint. A miniszterelnök egyik érve a társulási folyamat leállítása mellett az volt, hogy az unió keveset ajánlott.

"Mindössze szóbeli ígéretet kaptunk, hogy hét év alatt Ukrajna egymilliárd euró támogatásra számíthat. De hát mi az az egymilliárd euró? Semmi. Olyan, mint a koldusnak dobott aprópénz" – fakadt ki Azarov, aki kijelentette azt is, hogy az


utolsó csepp a pohárban

a Nemzetközi Valutalap (IMF) követelései voltak az Ukrajnának nyújtandó hitelért cserébe. Az IMF feltételül szabta a lakossági rezsiköltségek emelését, a bérek és a nyugdíjak befagyasztását, továbbá a mezőgazdaság állami dotálásának megszüntetését.

"Ráadásul semmi biztosíték arra, hogy az EU valóban megköti Ukrajnával a társulási megállapodást" – fűzte hozzá a kormányfő.

Mindezek azok az érvek, amelyeket az ukrán kormány nyilvánosságra hozott a társulási folyamat leállítása mellett. Továbbra is


sűrű homály fedi azonban

azt, mi hangzott el Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Janukovics ukrán államfő november 9-i titkos megbeszélésén, amely után az ukrán vezetés gyökeresen megváltoztatta retorikáját, majd leállította a társulásra való felkészülést.

Az ukrán elemzők többsége egyetért azzal az uniós politikusok részéről elhangzott feltevéssel, hogy a Kreml zsarolása váltotta ki Kijev pálfordulását. Politológusok ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy ha nem is Vilniusban, de még a jövő év elejéig mégis megvalósulhat az EU-Ukrajna társulás.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS