Gazdasági háttérbirodalom áll az iráni ajatollah személyes rendelkezésére
háttér 2013. november 15. 09:44, utolsó frissítés: 09:44A Reuters leleplezi, hogy a Legfőbb Vezér irányította Setad nevű jótékonysági szervezet hogyan vált a legerősebb és leggazdagabb vállalati és ingatlanhatalommá Iránban.
Háromrészes oknyomozó riportot jelentetett meg a Reuters az iráni Legfőbb Vezér irányította Setad nevű szervezetről, amely egyszerű segélyszervezetként indult, és mára a legerősebb és leggazdagabb vállalati és ingatlanhatalommá vált Iránban. A brit hírügynökség riportercsapata fél éves munkával gyűjtötte össze a bizonyítékokat; a rendelkezésükre álló információk alapján a szervezet vagyonát 95 milliárd dollárra becsülik.
Ez a szervezet Ali Khamenei ajatollah, az ország leghatalmasabb embere hatalmának fontos forrása. Iránban az ő kezében összpontosul minden döntési jogkör. Hassan Rouhani elnök próbálta előmozdítani az atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat és javítani az USA-val való kapcsolatokat, de ezekben a témákban is az ajatollahé az utolsó szó.
A Setad segített bebetonozni Khamenei hatalmát – egy ilyen hatalmas gazdasági erővel a kezében több hatalma van, mint elődjének, Ruhollah Khomeini ajatollahnak. Khamenei teljesen függetlenül operálhat a parlamenttől és az ország költségvetésétől, és nem érintik a belső gazdasági gyengeségek sem.
Idén júniusban az amerikai pénzügyminisztérium elismerte a Setad fontosságát: szankciókat rótt ki a szervezetre és néhány alvállalatára. A Setad PR-részlege a Reutersnek azt írta, cáfolják az iráni rezsim mögött álló gazdasági maffiaszervezet vádját, törvényi úton igyekeznek a szankciókat feloldatni, és amennyiben a Reuters a cikksorozat publikálásával ezt megnehezítené, akkor viselniük kell a következményeket.
Honnan szerezte vagyonát a Setad?
A Setadot eredetileg azért hozták létre, hogy segítsenek a szegényeken. A szervezet perzsa neve: Setad Ejraiye Farmane Hazrate Emam – azaz az imám parancsait végrehajtó testület. Az Iráni Iszlám Köztársaság első vezetője, Ruhollah Khomeini hozta létre abból a célból, hogy az 1979-es iszlám forradalmat követő káoszban legyen egy szerv, amely a lakatlan ingatlanokat menedzseli. Ma már – bár kevés iráni hallott egyáltalán róla – az iráni gazdaság legtöbb ágazatában érdekelt, a pénzügyektől az olajiparon át a telekommunikációig, a fogamzásgátló-gyártástól az osztrigafarmokig.
Nagyon sok épületet, lakást, ingatlant, ami jelenleg a Setad tulajdonában van, egyszerű polgároktól koboztak el; ugyanakkor a vállalat irányítói rendszeresen árveréseken adnak túl a megkaparintott vagyoneszközökön. A riporterek egyedül 2013 májusában közel 300 ilyen ingatlan áruba bocsátását dokumentálták.
Más alapítványoknak is jogcímet ad a bíróság, hogy lefoglaljanak és eladhassanak ingatlanokat (ilyen pl. a Bonyad Mostazafan, az „elnyomottak alapítványa”), ám ezek a szervezetek átláthatóan dolgoznak, nevükkel és logójukkal jelölik meg az ingatlanhirdetésekben, hogy erre jogcímük van. A Setad rejtőzködve operál, az aukciókon gyakran nem jelenik meg hivatalos eladóként. Az internetes hirdetéseken a további információkért egy másik weboldalra linkelnek, ahol nemcsak ingatlanokat, de más elkobzott javakat lehet vásárolni motorbiciklitől televízióig – a weboldal bejegyzője pedig egy teheráni iroda. A riporterek felhívták az iroda számát, és a Setad alkalmazottja vette fel.
A Setad pénzügyei titkosak, ám nemzetközi dokumentumokból, volt alkalmazottakkal készült interjúkból, a teheráni tőzsde, iráni cégweboldalak és az amerikai pénzügyminisztérium adataiból sikerült a Setad vastag vállalati portfólióját megrajzolni.
A Setad több ezer ingatlant kobozott el egyszerű iráni emberektől: vallási kisebbségek tagjaitól (Vahdat-e-Hagh, azaz a bahái vallás követői), de siíta muszlimoktól, üzletemberektől és külföldön élő irániaktól is. Arra is találtak bizonyítékot, hogy részvényeket, tulajdonrészeket szereztek meg fenyegetéssel vagy a teljes mértékben a rendelkezésükre álló bürokrácia segítségével.
A Setad bíróságon követeli az ingatlanokat azon a jogcímen, hogy elhagyatottak, még akkor is, ha ez az állítás hamis. Miután szert tett rá, aukciókon értékesíti az ingatlanokat, vagy az eredeti tulajdonosoktól próbál pénzt kicsikarni érte. Az államszerkezetben és az igazságszolgáltatásban sincs olyan szerv, amely megkérdőjelezheti a Setad tulajdonjogát – nyilatkozta Naghi Mahmoudi, egy iráni ügyvéd, aki 2010-ben hagyta el Iránt, és jelenleg Németországban él.
A jótékonykodás már csak ürügy
Az első Legfőbb Vezér azért hozta létre a Setadot, hogy a valóban tulajdonos nélkül maradt ingatlanokat jótékony céllal áruba bocsássa. Eredetileg veteránokat, háborús özvegyeket és szegényeket segítettek a Setad alapjaiból. A jótékonykodás most már csak csekély részét teszi ki a Setad tevékenységének. Valóban, iskolákat, utakat, kórházakat építettek, áramszolgáltatást és vizet vezettek be vidéki és elszegényedett térségekben, és fejlesztési projektekhez adtak támogatást. De a második Legfőbb Vezér hatalomra kerülése óta a saját céljaikra foglalják le az ingatlanokat, és az összegyűlt pénz nagy részét is megtartják, nem osztogatják szét.
A Shargh nevű reformista iráni újságnak Ali Ashraf Afkhami, a Setad pénzügyi befektetéseit kezelő csoport feje azt nyilatkozta, "a tulajdonos nélküli tulajdonok gondozásával" foglalkoznak, pl. amelyeket nem örökölt senki, és a Setad törvényesen jut hozzá ezekhez az ingatlanokhoz, a bevételekből pedig jótékonykodik.
Iránban nagyon fontosak a jótékonysági szervezetek, ezek hálója védte és segítette a rászorulókat a iráni-iraki háború után is, a veteránoknak és családjaiknak lakást, ellátást biztosítanak, mozgássérültek otthonának akadálymentesítését is támogatják. Ám ezeknél a kisebb alapítványoknál a Setad jóval széleskörűbb tevékenységet folytat. Nem lehet tudni, vagyonának mekkora része megy jótékonykodásra.
Azok az irániak, akiknek tulajdonát elkobozta, és a hasonló ügyeket képviselő ügyvédek vitatják, hogy a Setad a közjóért cselekszik. Az alapállás az, hogy a bíróságon a Setad alkalmazottai az iszlám köztársaság pártolóiként mutatkoznak be, és szisztematikusan befeketítik az ingatlan tulajdonosát, mint olyan személyt, aki az iszlám köztársaság ellensége, és a régi rezsimhez köthető – nyilatkozta Hossein Raeesi emberjogi ügyvéd. Módszeres pénzcsinálási séma: megszerzik a bírósági végzést az ingatlan lefoglalásáról, ezután nyomást gyakorolnak a tulajdonosra, hogy visszavásárolja azt, vagy fizessen hatalmas összegeket, hogy visszaadják neki.
Ross K. Reghabi, egy Kaliforniában élő iráni ügyvéd szerint az egyetlen esély visszaszerezni az elkobzott tulajdont, ha jó összeköttetésekkel rendelkező titkosügynököt fizet le a kétségbeesett tulajdonos. Mire mindenkit lefizetsz, akit kell, az összeg elérheti a tulajdon értékének felét – nyilatkozta az ügyvéd, aki saját bevallása szerint 11 hasonló ügyet képviselt, mikor még Iránban élt.
Módszeresen kiforgatják az áldozatokat
A bahái vallási közösség tagjait szisztematikusan üldözik Iránban, az iszlám forradalom győzelme után sokukat kivégezték. Nem alkalmazzák őket, nem mehetnek egyetemre, üzleteiket, temetőiket gyakran megrongálják. Egy ENSZ-összesítés szerint a közösség tagjaitól 2003-as összesített adatok szerint több ezer ingatlant kobozott el a Setad, ezek összértéke abban az évben 11 millió dollár volt.
Ezek között nem szerepelt a Reuters által megkeresett bahái család vagyona. A Katirai családtól a kilencvenes években 750 hektár földet koboztak el azon a címen, hogy a családfő a sah rezsimjéhez kötődik. A család ezt tagadja. Fellebbeztek, ám a bizottság nem tárgyalta az ügyüket, arra hivatkozva: az iráni alkotmány 13. pontjában csak a keresztények, zsidók és zoroasztriánusok az elismert vallási kisebbségek, a bahái vallás követői nem azok. Teheránban a családnak van egy bérháza, amelynek földszintjén a családfő lakott 2008-ban bekövetkezett haláláig, a többi lakrészt kiadták – a Setad azt is el akarja kobozni, kilakoltatni az ottélőket, beleértve az egyik örököst.
Egy másik esetben csak a gyanú merült fel, hogy a külföldre távozott tulajdonos felvette a bahái vallást és a sah embere volt, de a Setad rátette a kezét az ingatlanra, licitre bocsátotta és eladta. Az örökös próbálta visszaszerezni a házat, bebizonyította, hogy apja muzulmán és nem volt köze az előző rezsimhez. Már kezében volt a bírósági végzés is, hogy örökségét visszaszolgáltatják neki, ám a Setad addig nem volt hajlandó erre, amíg az örökös ki nem fizetett 50 ezer dollár „vallásos jellegű adományt” (khom). Egy hasonló ügyekkel foglalkozó ügyvéd elmondta a Reutersnek, az illetékek, kenőpénzek és lefizethető hivatalnokok, a korrupt bürokrácia útvesztőjében a kliensek egyetlen esélye, hogy elkobzott ingatlanuk értékéből legalább valamit készpénzben visszaszerezzenek, természetbeni visszaszolgáltatásra esélyük sincs.
A Baha'i Nemzetközi Közösség becslése szerint 300 ezer követője maradt a vallásnak Iránban. Khamenei ajatollah júliusban kiadott egy figyelmeztetést, miszerint az irániak kerüljék a kapcsolatokat a vallás hívőivel. Egy muzulmán ügyvédet, aki több baháit képviselt ingatlanelkobzási ügyekben, a titkosszolgálat megfenyegetett, emiatt fel kellett hagynia kliensei védelmével.
Egy külföldön élő iráni siíta muzulmán üzletember, aki névtelen kívánt maradni, mert még mindig fűzik üzleti szálak Iránhoz, elmesélte a Reutersnek, hogy el szeretett volna adni egy darabka földet Teherán mellett, ami családi örökség. A helyi hatóságok közölték vele, hogy előbb szerezzen be egy igazolást a Setadtól, miszerint nem ellenzik (!), hogy eladja földjét.
A Setad helyi irodájában több száz dollárnyi kenőpénzt fizetett azért, hogy kiállítsák neki az igazolást. Ezután még illetéket is kellett fizetnie azon a címen, hogy eddig a Setad évtizedekig „védte” a földjét a foglalóktól. A Setad kiküldött egy szakértőt, aki 90 ezer dollárra értékelte föl a földet, az üzletembernek a „védelmi pénz” 50 ezer dollár volt. Próbált azzal érvelni, hogy nincs bizonyíték, hogy a Setad bármit is tett volna a föld „megvédése” érdekében, erre a Setad-illetékesek felajánlották neki, ők majd eladják a földet és abból levonják a védelmi pénzt. A férfi ügyvédet fogadott, de az azt tanácsolta neki: inkább fizesse ki ő maga a védelmi pénzt, amit végül megtett.
Több iráni interjúalany, akiknek családi tulajdonára a Setad rátette a kezét, elmesélte: a Setad emberei erőszakkal fenyegetőzve félemlítik meg a tulajdonosokat.
500 fős stáb a Vezér Házában
Az ajatollah valóban spártai életet él, ahogy hívei emiatt magasztalják is. A Reuters nem talált bizonyítékot arra, hogy saját gazdagságát növelte volna a Setadon keresztül. Ám ugyancsak a Setad finanszírozza Khamenei 500 fős stábját a Beite Rahbarban (A Vezér Háza) – nyilatkozta egy volt Setad-alkalmazott. Ez egy hatalmas irodaépület, ahol irodákban a leghatalmasabb iráni vezető külön bejáratú adminisztrációja dolgozik, és ahol a beszédeit is tartja az ajatollah. Khomeininek még kis létszámú személyzete volt, utódja, Khamenei félezres stábot irányít, sok alkalmazottját a hadseregből vagy a titkosszolgálatoktól rekrutálja.
Hatalmas summák állnak bármikor Khamenei rendelkezésére, és ez önmagában óriási hatalmat jelent – nyilatkozta Mohsen Sazegara, az Iszlám Forradalmi Gárda egykori alapítója, aki jelenleg száműzetésben él az Egyesült Államokban. Az Irán ellen hozott külföldi szankciók olyan vállalatokat érintenek, amelyekben a feketelistára tett személyek vagy vállalatok legalább 50%-os tulajdonrésszel bírnak. A Setad viszont rengeteg vállalatban érdekelt, de hivatalosan nagyon kis tulajdonrésszel, így nem érintik ezek a külső gazdasággyengítő intézkedések.
A Setadot Mohammad Mokhber vezeti, aki egyúttal az iráni Sina Bank igazgatója. Az Európai Unió feketelistára tette 2010-ben, ám minden magyarázat nélkül 2012-ben felfüggesztette a szankciókat.
A sahnál is gazdagabb a Setad
Khamenei az 1979-ben megbuktatott nyugatbarát sah vagyonával vetekedő erőforrások fölött rendelkezik a Setad révén, ami tovább növeli hatalmát. A Setad vagyonáról a Reuters riporterei szerint teljes képet kapni lehetetlen, hiszen könyvelése még az iráni igazságszolgáltatás előtt is titkos, a parlament pedig 2008-ban megszavazta saját jogának korlátozását abban, hogy a legfőbb vezér által irányított szervezeteket monitorizálhassa.
A Setad ingatlan- és vállalati vagyonát mindent összevetve 95 milliárd dollárra becsülték az oknyomozó újságírók – ez az összeg 40%-kal nagyobb, mint 2012-ben Irán teljes olajexportja, és meghaladja a sahnak tulajdonított vagyon nagyságát is.
Az Iráni Iszlám Köztársaság Amerikában beperelte a sahot és feleségét a monarchia megbuktatása után, amiatt, hogy 35 milliárd dollárt loptak az iráni közvagyonból – ez mai árfolyamon 79 milliárd dollárt érne. A pert az iszlám köztársaság elveszítette. Abbas Milani, a sah életrajzírója szerint nagyon eltúlzottak a sah vagyonára vonatkozó becslések, szerinte egymilliárd dollárnál nem volt több a vagyona, az pedig jelenleg 3 milliárd dollárnak felelne meg.
A riportsorozat első része ezen a linken olvasható. A második részben arról írnak, milyen vállalatokban van részesedése a Setadnak, a harmadik rész pedig azt a témát járja körül, hogyan alakították az iráni törvényeket a Setad és az ajatollah számára kedvező módon.