Tusványos: mit hoznak az erdélyiek számára a magyarországi választások?
Sipos Zoltán 2013. július 26. 21:07, utolsó frissítés: 21:07A kerekasztalon kiderült, egyelőre egyfajta kísérlet a választójog határon túli magyar állampolgárokra való kiterjesztése.
Egyfajta próbaüzem, kísérlet jelenlegi formájában a választójog határon túli magyar állampolgárokra való kiterjesztése. Azon túl, hogy maga a szavazás sok technikai jellegű ismeretlent vet fel, és a várható részvételt is csak becsülni lehet, adatvédelmi aggályok is felmerülnek – derült ki a „Választójog határok nélkül” című kerekasztalon, ahol Hidvéghi Balázs fideszes országgyűlési képviselő, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, valamint Székely István Gergő és ifj. Toró Tibor politológusok beszélgettek Szász Alpár Zoltán politológus moderálásával.
A beszélgetés kezdetén Pálffy Ilona kimerítően vázolta a regisztráció, illetve a szavazás technikai részleteit, majd Hidvéghi Balázs tartott egy felvezetőt, mely nemzetpolitikai kontextusban vázolta a választójog megadását a határon túli magyarok számára. Székely István Gergő kifejtette: a választási törvény jelenlegi állása szerint a külhoniak
egyfajta félszavazatot kapnak,
ugyanis egyéni jelöltekre nem, hanem csak listákra lehet majd szavazni. A politológus szerint ez azért problémás, mert korábban a Fidesz azt ígérte, nem lesznek első- és másodrangú magyar állampolgárok; ez a rendszer azonban mégiscsak megkülönböztetést jelent.
További probléma, hogy a magyarországi pártok döntik el, hogy kit és milyen helyre tesznek a listán, ez pedig nem engedi teljesen szabadjára a határon túli politikai csoportok önszerveződését. Nagy kérdés, hogy a határon túliakat képviselő politikusok száma hogyan aránylik a leadott szavazatokhoz, tehát hogy a képviselet arányos lesz-e.
A politológus szerint elképzelhető, hogy a határon túliak szavazásával kapcsolatos magyarországi ellenérzések miatt döntöttek e mellett a felemás megoldás mellett a kormánypártok, és a 2014-es választások után, ha világossá válik, hogy nincs félnivalójuk a magyarországiaknak a határon túli szavazóktól,
újragondolják a rendszert.
Székely szerint ugyanakkor a választójog kiterjesztése egy sor pozitív következménnyel is jár. Az egyik ilyen fejlemény az, hogy a határon túliak megfoghatatlan, amorf tömegéből potenciális választók lesznek. Így a magyarországi baloldal kénytelen lesz tudomást venni róluk, és komolyan számolni a határon túliakkal.
A magyarországi pártoknak a határon túliak választói névjegyzékével kapcsolatos gyanakvásáról Székely elmondta, adatvédelmi szempontból valóban nem szerencsés, hogy ez a névjegyzék nyilvános legyen. Az azonban minimum, hogy a szavazásra jogosultak számát országos bontásban nyilvánosságra kell hozni.
A politológus szerint a levélben való szavazás adatvédelmi szempontból nincs kellőképpen megoldva, és utalt arra a szóbeszédre, miszerint a Román Posta
az általa kézbesített borítékokat beszkenneli.
Székely ezután egy sor kutatási eredményt ismertetett. Kiderült, az erdélyi magyarok politikai tájékozottsága nagyon alacsony, mégis, a magyarországi eseményeket jobban figyelik, mint a romániaiakat. Az 1-4-es skálán a román politika iránti érdeklődés 1,8, a magyarországi 2, az erdélyi magyar pedig 2,4.
Hasonló eredményekhez jutottak, amikor azt próbálták kideríteni, hogyan látják az erdélyi magyarok: mennyire hallgatnak a politikusok a szavukra? Román politikusok esetében az ertedmény 1,5, magyarországiak esetében 2,1, az RMDSZ esetében pedig 2,3 az eredmény. Amúgy az erdélyi magyarok egyértelműen a Fideszt preferálják, ezen kívül egyedül az MSZP támogatottsága esik hibahatáron kívül. Székely ezután arra vállalkozott, hogy megbecsülje,
hány szavazatra lehet számítani Erdélyből,
ha a könnyített honosítással állampolgárságot szerzett személyek száma 2014 áprilisára eléri majd az 500 ezret. A politológus szerint ebből mintegy 300 ezer lehet erdélyi, de ebből azonnal le kell vonni legalább 20 százaléknyi kiskorút.
A 240 ezer nagykorúnak mérések szerint mintegy 40 százaléka biztos szavazó (kb. 100 ezer). Csakhogy – figyelmeztetett Székely – a közvélemény-kutatások rendre felülmérik a választói aktivitást, és sok múlik azon is, hogy miképpen lehet majd a szavazatot leadni.
Negatívan befolyásolhatja a részvételt az, hogy az erdélyi magyaroknak nincsen tapasztalatuk, rutinjuk, ugyanakkor pozitív eredményeket hozhat, ha kialakul egy ún. részvételi eufória, melyet az első alkalommal voksoló (pl. önkényuralom alól felszabaduló) állampolgárok körében lehet tapasztalni. Azzal is számolni kell, hogy a honosítást igénylő erdélyi magyarok politikailag aktívabbak. Székely szerint
a választói aktivitás növekvőben van,
így a 100 ezres részvétel nem tűnik ireálisnak; ez a szám ugyanakkor szimbolikus pszichológiai határt is jelent. Bár csak 1-2 mandátumról szól, nem lehet azt mondani, hogy a választójog kiterjesztése értelmetlen, mert a határokon túl nincsen érdeklődés eziránt.
Ifj. Toró Tibor megerősítette, minden számítás 1-2 mandátumot jelez előre. Ez egy kiélezett helyzetben fontos lehet, azonban a jelenlegi kilátások szerint a 2014-es országgyűlési választások kimenetele borítékolható.
Toró is elmondta, a határon túlról érkező szavazatok számának inkább szimbolikus tétje van: szerinte ez a számadat sarokpont lehet a magyar kormány nemzetpolitikája számára, és a 80-100 ezer szavazat jelenti a sikert.
A Fidesz legnagyobb félelme, hogy nem minden határon túli magyar párt fog majd egyformán viszonyulni a kérdéshez. Erdélyben azonban a három pártnak és a pártok körül tömörülő civil szervezeteknek nem érdeke, hogy ez a kísérlet sikertelen legyen. Azért sem valószínű, hogy
egyik vagy másik párt ellenkampányba kezdjen,
mert a lakosság részéről nagy a voks elfogadottsága. Bár az országgyűlési választások időpontja még nem volt kitűzve, Erdélyben érdekes helyzet áll majd elő, ha a magyarországi parlamenti választások egybeesnek az EP-választások időpontjával. A Fidesznek mindenképpen érdeke, hogy összehozza az erdélyi magyar pártokat, így valószínű, hogy a magyar kormánypárt valamilyen kiegyezést fog eszközölni.
A voksolók adatvédelme, illetve a Román Posta adatkezelése vissza-visszatérő téma volt a beszélgetés során. Pálffy Ilona elmondta, a regisztrációs kérelem során
gyűjtőcímekre is kérhetik a regisztrációs űrlapokat
az érdeklődők, így lakcímük rejtve marad. Elhangzott az is, voltak viták arról, hogy mennyire biztonságos adatvédelem szempontjából a levélben való voksolás. Azonban a titkosszolgálatok, ha akarják, a konzulátusok előtt sorban álló személyek kilétét is könnyen kideríthetik.
A vitát végül az döntötte el, hogy logisztika szempontjából bonyolultabb biztosítani a különféle kis településeken élő magyar állampolgárok számára azt, hogy beutazzanak egy-egy közeli konzulátusra szavazni.
Hidvéghi mindezt így kommentálta: „nem hinném, hogy a román állam, a titkosszolgálat Magyarországról küldött levelekből tudná meg, kik a magyar állampolgárok”. Elmondta, a miniszterelnöki hivatal már százezres nagyságrendben küldött ki ún. direkt marketing leveleket, és bár van olyan opció, hogy az újdonsült magyar állampolgárok ne kérjenek ilyen leveleket, eddig
csak néhányan éltek ezzel a lehetőséggel.
A Transindex felvetésére, miszerint a könnyített honosítás igénylésekor kérésre sem kínálnak fel ilyen opciót, Hidvéghi elmondta: ezt külön e-mailben kell igényelni. (Ennek a továbbiakban utánajárunk - szerk.)