2020. szeptember 25. péntekEufrozina, Kende
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lélegzet-visszafojtva figyel a világ: lesz diplomáciai megoldás Gázában?

hírösszefoglaló 2012. november 20. 19:01, utolsó frissítés: 19:11

Izrael egyelőre elhalasztotta a szárazföldi offenzívát, november 22-ig kellene áttörést elérni a kairói tárgyalásokon.


„Diplomáciai megoldást szeretnék” – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden a gázai katonai konfliktus kapcsán. „Remélem, sikerül elérni ezt, ám ha nem, minden jogunk megvan ahhoz, hogy minden eszközzel megvédjük magunkat, és így is fogunk tenni” – tette hozzá.

Izrael ultimátumot adott a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin szervezetnek, miszerint szüntessék be a rakétatámadásokat Izrael területe ellen. Ugyanakkor a nyilatkozatokból kitűnik, mielőtt szárazföldi inváziót indítana a Gázai övezet ellen, Izrael időt szeretne adni a tárgyalásos megoldásoknak, egyiptomi közvetítéssel – írja a New York Times. Egy névtelen izraeli forrás a BBC-nek jelezte, Izrael nem vár túl sokáig a döntéssel, a feleknek


november 22-ig kellene áttörést elérniük a kairói tárgyalásokon.

Barack Obama amerikai elnök korábban hangsúlyozta, a diplomáciai megoldás a cél, ugyanakkor nem kérte Netanjahut arra, hogy ne indítson szárazföldi offenzívát a palesztin terület ellen.



Kedden érkezik Izraelbe Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, előbb azonban Egyiptomban tárgyal. A főtitkár erélyesen az izraeli szárazföldi offenzíva megindítása ellen szólított fel, mondván, a konfliktus további eszkalálódása az egész régió biztonságát veszélybe sodorja.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is látogatást tesz kedden Jeruzsálemben, ahol Netanjahuval találkozik. A külügyminiszter ezután Ciszjordániába siet a palesztin vezetőkkel tárgyalni – a Hamásszal ugyanakkor közvetlenül nem folytat megbeszéléseket. Az amerikai diplomácia igyekszik azt elérni, hogy Egyiptom, befolyását latba vetve, rávegye a Gázai övezet palesztin fegyvereseit a rakétatámadások leállítására.

A Hamász kedden is folytatta a rakétatámadásokat izraeli célpontok ellen, az izraeli hadsereg reggel szintén palesztin célpontokat támadott – írja a New York Times.



Mohamed Murszi egyiptomi elnök közölte, azt várja, hogy az izraeli légitámadások a Gázai övezet ellen kedden befejeződjenek, ugyanakkor


optimistán nyilatkozott Egyiptom közvetítői szerepének sikeréről

a konfliktusban. A katari és török közvetítéssel tárgyalás alatt lévő egyiptomi béketerv részletei nem ismertek, Izrael a maga részéről mindenfajta ellenséges tűz beszüntetését szeretné a Gázai övezetből, valamint a Hamász felfegyverzésének megelőzését nemzetközi segítséggel.

A Hamász a Gázai övezet blokádjának felfüggesztését és az „izraeli merényletek” beszüntetését követeli. Kedden Gázába várják a török, valamint az arab országok külügyminisztereit.

A november 14-én kezdődött legújabb izraeli-gázai konfliktus azután alakult ki, hogy Izrael rakétacsapással megölt egy Hamász-vezetőt. Azóta mintegy 110 palesztin és 3 izraeli halt meg a kölcsönös légitámadásokban.


Izraeli csapatok állomásoznak a határ térségében,

egy névtelen izraeli forrás szerint ha a tárgyalások eredménytelenek, felkészültek, hogy bevonuljanak a Gázai övezetbe, hasonlóan a 2008-2009-es konfliktusokhoz. A BBC azt írja, izraeli röpcédulák jelentek meg a palesztin oldal falvaiban, amelyen evakuálásra szólítják fel a civil lakosságot.

A Hamász katonai parancsnoka, Mohammed Deif bejelentette, egy izraeli szárazföldi invázió esetén „új mérföldkövéhez érkezik a felszabadításért való harc”, és „az ellenségnek tudnia kell, nehéz árat fizet népünk ellen elkövetett szörnyű bűneiért” – írja a BBC. Hamász-közeli fegyveresek a jelentések szerint kivégeztek hat férfit Gázában, akiket "kollaborálással" vádoltak.

Simon Peresz izraeli elnök Iránt vádolta meg azzal, hogy bátorítja a palesztinokat a rakétatámadások folytatására, ahelyett, hogy elfogadnák a tűzszünetet, írja a Mediafax a CNN-re hivatkozva. Vasárnap ugyanis Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke felhívást intézett a térség országaihoz, hogy küldjenek fegyvert a palesztinoknak az Izrael elleni harchoz.

Az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet magára vállalt múlt héten egy Tel Aviv elleni merényletet, amelyet iráni, Fajr-5 típusú, 75 km-es hatósugarú rakétákkal követtek el – Irán utólag tagadta, hogy ilyen rakétákat szállított volna palesztin fegyvereseknek a Gázai övezetbe.


„Nem kezdünk háborúba Iránnal.

Ám megpróbáljuk megakadályozni, hogy hosszú hatótávolságú rakétákkal lássa el a Hamászt” – mondta Simon Peresz. A gázai konfliktussal kapcsolatban kijelentette, amelyik pillanatban a rakétatámadások megszűnnek a Gázai övezetből, „nem lesz több áldozat”.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kedden a palesztinok elleni etnikai tisztogatással vádolta meg Izraelt. Izrael visszautasítja a békét, semmibe veszi a nemzetközi jogokat, kicsidenként foglalja el a palesztin területeket – jelentette ki Erdogan. Szerinte a Gázai övezetből rakétákkal támadó palesztin fegyveresek csak önvédelmet gyakorolnak, míg ugyanezt Izrael nem monhatja el magáról. Leszögezte, nem hisz az ENSZ igazságszolgáltatásában, és mindaddig, amíg a palesztin probléma nem oldódik meg, a szenvedés és a vér a Közel-Kelet „integráns része” marad.

Kedd délután egy nagy hatótávolságú, Gáza városából kilőtt M75-ös rakéta eruzsálemtől délre, Gush Etzion zsidó telep közelében csapódott be, a Hamász katonai szárnya lőtte ki.

Navi Pillay, az ENSZ emberjogi főbiztosa arra hívta fel a figyelmet, a mostani konfliktusban az izraeli katonai akciók következtében november 14. óta legkevesebb 57 palesztin civil halt meg, köztük 18 gyerek. Kifejezte reményét, hogy mindkét fél betartja a nemzetközi emberjogi törvényeket, aki pedig megszegi azokat, felelősségre lesz vonva.

>> Izraeli-gázai konfliktus: kérdések és válaszok a BBC-n >>

A Hamász 2007-ben hajtotta uralma alá a Gázai övezetet. 2008 decemberében Izrael a Hamász fegyverraktárainak és csempészalagútjainak megsemmisítése céljából offenzívát indított a terület ellen, a Dél-Izrael elleni rakétatámadásokra adott válaszként; 2009. január 21-én vonult ki az övezetből. Nemzetközi bírálatok szerint nemcsak a Hamász, de az izraeli hadsereg is követett el súlyos visszaéléseket az offenzíva során.

Az offenzíváról készült ENSZ-jelentés mindkét fél felelősségét megállapította; utólag a jelentés szerzője, Richard Goldstone dél-afrikai bíró azonban elismerte, tévedhetett, amikor háborús bűnökkel vádolta meg az izraeli hadsereget.

A háború három hétig tartott, és mintegy 1400 palesztin halálos áldozata volt – köztük több száz polgári lakos -, valamint 13 izraeli. Egy izraeli jelentés szerint a Hamász élő pajzsként használta a civil lakosságot, polgári otthonok,


mecsetek, kórházak mellett tárolta fegyvereit,

és iskolák mellől lőtte ki rakétáit, ezért kizárólag ő a felelős a polgári áldozatokért.

2010 júniusa óta egyébként Izrael a civil lakosságnak szánt minden szállítmányt beenged a Gázai övezetbe, csak azokat a javakat tartja vissza, amelyek katonai célokra is használhatók. Ugyanakkor a gázai betegek és kísérőik is közlekedhetnek a határon az izraeli kórházakba. A Jerusalem Post november 19-i riportjában arról számol be, a mostani harcok ellenére továbbra is ellátják az érkező gázai palesztin betegeket az izraeli kórházakban. Egy 9 éves gázai kislányt ugyanabban a szobában ápolnak, mint egy palesztin rakétatámadásban megsebesült izraeli kisfiút - a Tel Hashomer-i Sheba Orvosi Központ szóvivője, Amir Marom szerint kórházukat úgy tekintik, mint egy hidat a béke felé.

Forrás: New York Times, BBC, jpost.com, mediafax


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS