2020. július 9. csütörtökLukrécia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Új forgatókönyv Szerbiában: Nicolic mellett Tadic lehetne a kormányfő?

B. D. T. B. D. T. 2012. május 23. 10:52, utolsó frissítés: 11:10

A kisebbségek kulturális autonómiáját garantáló, nemzeti tanácsokról szóló törvényt akkor sem fenyegetné veszély, ha Nikolićék alakítanának kormányt – véli Márton Attila politikai elemző.


Bő félmillióval kevesebben vettek részt az elnökválasztás második fordulójában, mint az elsőben, Tomislav Nikolić győzelmének közvetlen kiváltó oka az alacsony részvételi arány – véli Márton Attila, a Vajdaság Ma politikai elemzője.

„Az a kevés közvélemény-kutatás, amely megjelent, az első fordulóhoz hasonló részvételi arányt vetített előre. Ha úgy lett volna, akkor kb. kétmillió voks kellett volna a győzelemhez. Így viszont Nikolić másfél millióval is nyert.

Feltehetően Boris Tadić potenciális szavazói nem mentek el mindannyian szavazni. Lehet, hogy úgy gondolták, nélkülük is meglesz a győzelem.

Ám az is egy lehetséges magyarázat, hogy végül Tadić személyesen itta meg a levét az általa vezetett Demokrata Párt iránti ellenszenvnek. A DP ugyanis egy igen sok pártból álló koalíció élén volt, méghozzá a gazdasági válság közepette. A partnerei mindent megtettek annak érdekében, hogy a rossz gazdasági állapotok, a pártokrácia, a kormány tehetetlensége miatti elégedetlenség ne ellenük, hanem a DP ellen irányuljon – hatalmi pozícióból gyakran ellenzékiként léptek fel” – vázolta a politikai-társadalmi kontextust az elemző a Transindex megkeresésére.


Márton Attila szerint az is lehetséges, hogy a DP-nek visszaütött a populista-nacionalista elnökjelölt múltjára, a kijelentései közötti ellentmondásokra való rájátszás, amit a választók egy része negatív kampányként élt meg.

„Nikolićra egyrészt a nacionalista szavazók, másrészt az előző négy év miatt kiábrándultak és a tranzíciós vesztesek szavaztak. Vajdaságban Tadić kapta a több szavazatot, ám Belgrádban és a szűkebb értelemben vett Szerbiában nem. Belgrádban alacsony volt a részvételi arány – ez az egyik kulcsa Nikolić győzelmének” – közölte az elemző.


Nicolic valószínűleg gyenge elnök lesz

A szerbiai köztársasági elnök hatáskörei igen korlátozottak, így, amennyiben nem pártja, a Szerb Haladó Párt alakít kormányt, Nikolić gyenge elnök lesz – magyarázta Márton Attila.

A szerb elnökök nem vétózhatnak meg törvényeket, visszaküldhetik ugyan a parlamentnek, ám ha az ismét elfogadja a jogszabályt, akkor az elnök nem tehet már semmit. Egyedül a hadsereg viszonylatában nem ceremoniális a hatásköre: az elnök a hadsereg parancsnoka, és ő nevezi ki/ lépteti elő/váltja le a tiszteket – de a vonatkozó törvénnyel összhangban, vagyis elvileg együtt kell működnie a védelmi miniszterrel – tette hozzá az elemző.

Ha a mérleg nyelvét alkotó, Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt a Szerb Haladó Párttal lép koalícióra, akkor Nikolić erős elnök lesz. Ám pillanatnyilag a kohabitáció – azaz amikor az államfő és kormányfő eltérő beállítottságú pártokhoz tartozik – tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

„Kérdés viszont, hogy a szocialisták mi mindent követelnek majd a koalíciós együttműködés folytatása fejében a DP-től, és hogy a DP azok közül mire hajlandó” – vetette fel Márton Attila. Ugyanakkor e két párton kívül még más szövetségesekre is szükség lesz, pl. az Egyesült Szerbiai Régiók (ESZR) vagy a Liberális Demokrata Párt (LDP) támogatására, vagy esetleg mindkettőére – vélte.

A Demokrata Párt egyébként már megkezdte a koalíciós tárgyalásokat a szocialistákkal – írja a Vajdaság Ma a Beta hírügynökségre hivatkozva.

Felmerült az a lehetőség is, hogy Boris Tadic vállalhatná a kormányfői szerepet. Rasim Ljajić, a Tadic vezette koalícióhoz tartozó Szerbiai Szociáldemokrata Párt (SDPS) elnöke a Tanjug hírügynökségnek utalt arra, a Fordulat (Preokret) és a Szerbia Egyesült Régiók (URS) csatlakozásával lehetne stabil parlamenti többséget teremteni. Ám ha a júniusban beiktatásra kerülő Nicolic a saját pártja jelöltjét fogja felkérni, hogy alakítson kormányt, az egész folyamat elhúzódik – idézi Ljajićet a Vajdaság Ma.

Márton Attila szerint a kohabitáció esetén erősen korlátozva lenne Nikolić hatalma, ám kérdés, hogy meddig maradna együtt egy DP-szocialista tengely körül alakuló kormány. „Az előző ugyan kibírta a négy évet, de sokszínűsége, a ’sok éhes száj’ miatt nem lehetett hatékony, aminek a következménye elsősorban a DP szavazatvesztése lett” – magyarázta a politikai elemző.

„Nikolić a második forduló előtt egyébként megállapodott a Vojislav Koątunica vezette, EU-ellenes Szerbiai Demokrata Párttal, de a szocialisták nélkül ez a két párt nem tud kormányt alakítani. Nikolić a kampányban ellentmondásokba keveredett Koszovó és az EU-val szembeni viszony tekintetében. Szerbia EU-s csatlakozása leginkább attól függ, hogy mi történik Koszovó ügyében. Az elmúlt hónapokban olyan mendemondák keringtek, hogy az USA szeretné Nikolić győzelmét, mert ez esetben – egy nacionalista elnökkel, esetleg kormánnyal – Szerbiával könnyebben le lehetne nyeletni Koszovó végleges elvesztését. Koątunica azonban ebben biztosan nem lenne partner” – tette hozzá.



A kisebbségek és Nikolić

„Nikolić sokáig kínálgatta az együttműködést a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), egy ideig a VMSZ is az egyenlő távolságtartást hangoztatta a DP és az SZHP között (’a választások után döntünk’) , annak ellenére, hogy minden szinten koalícióban volt a DP-vel. Közvetlenül a kampány hivatalos kezdete előtt közölte a VMSZ, hogy nem szövetkezik az SZHP-vel. Nikolić jó viszonyt alakított ki a szandzsáki muzulmánok 3 tömörülése közül az egyikkel (mint kiderült, a leggyengébbel), azzal, amelynek élén a szandzsáki mufti áll (Zukorlić)” – magyarázta az elemző.

A magyar szavazóknak egyébként több mint fele nem a „magyar pártokra” szavaz (amelyek közül messzemenően a VMSZ a legerősebb), hanem a polgári pártokra: DP, Vajdasági Szociáldemokrata Liga, Egyesült Szerbiai Régiók, Liberális Demokrata Párt. Nikolić ezért érvelhetett úgy a nemzeti előjelű kisebbségi pártok irányában, hogy ő „nem veszi el a szavazataikat”, tudván, hogy a kisebbségiek rá nem voksolnak.

Márton Attila szerint a kisebbségek kulturális autonómiáját garantáló, nemzeti tanácsokról szóló törvényt nem fenyegetné veszély, ha Nikolićék alakítanának koalíciós kormányt, sőt a jogszabály akár módosulhatna is olyan értelemben, hogy a nemzeti tanácsi választásokon ne vehessenek részt a magyar pártok riválisainak számító polgári pártok fiókszervezetei.

Pásztor István VMSZ-elnök egyébként a Kossuth rádiónak azt nyilatkozta, bár a szerbiai elnökválasztást Tadic elvesztette, pártja, a DS kabinetalakítási lehetőséghez jutott, így a VMSZ is csatlakozni tud a kormányzathoz. Pásztor István azonban hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy a magyar párt be akar lépni az új szerb kormányba, hanem azt, hogy a parlamenti többség része lesz, ami mozgásteret és érdekérvényesítési lehetőséget ad a VMSZ-nek. A politikus szerint az ország a Szerb Haladó Párthoz tartozó új elnökkel és a DS vezette új kormánnyal is működőképes tud maradni, de ha ez mégsem így lenne, akkor Szerbia tovább fog süllyedni.


További forgatókönyvek

Matematikailag lehetséges az a forgatókönyv is, hogy a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a kisebbségi nemzeti pártok alkotnak koalíciót Koątunica megkerülésével, ez 127 képviselőt jelentene a 250 tagú parlamentben – közölte Márton Attila. Vagy Nicolicék a szocialistákkal szövetkezve alakíthatnak kisebbségi kormányt, Koątunica támogatásával. Nagykoalíció is alakulhat a Nicolic és Tadic vezette alakulatok között.

Mivel a választásokon nagyrészt koalíciós listák vettek részt, a mandátum tulajdonosa pedig a képviselő, nem a lista, ezért kvázi bármi megtörténhet. Emiatt nagy a bizonytalanság, a dinár árfolyama esik, a gazdasági helyzet nagyon rossz, a költségvetési hiány egyre nő – az elemző szerint ekként jellemezhető jelenleg a szerbiai gazdasági-politikai hangulat.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS