2020. aug. 13. csütörtökIpoly
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elfogadta Magyarország új alkotmányát az Országgyűlés

MTI-hírösszefoglaló 2011. április 18. 19:26, utolsó frissítés: 19:26

Az alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.


Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.


Nemzeti hitvallás

Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország hétfőn elfogadott új alaptörvénye, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.

"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" – olvasható a szövegben.



A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait, ígérik, hogy megőrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét.

A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők – rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: "vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk".

Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit – folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság.

A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi – olvasható az új alkotmány bevezetőjében.

E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, tagadják a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét" – áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is: a magyarok egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

A hitvallás így zárul: "Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk".


Alapjogok, alapvetések

Önálló fejezet tartalmazza az új alkotmányban az alapvető jogokat és kötelességeket. Az előbbiek közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez fűződő jog; az alaptörvény mindenki számára kötelességként határozza meg a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést.

Az alkotmány Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.

Alaptörvényi rangra emelkedik a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint – a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Az új alkotmány változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Ugyanakkor az állam a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi.

Ide kapcsolódik, hogy az új alkotmány alapján az időskori megélhetés biztosítását Magyarország a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.

Több ponton változik a szociális jogok megfogalmazása. Az új alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson; anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult. A hatályos alkotmány ezzel szemben állampolgári jogként határozza meg a szociális biztonságot, és azt is kimondja, hogy az ellátásnak a megélhetéshez szükséges mértékűnek kell lennie. Az új alaptörvény viszont azt rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek "a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja".

Kimondja a dokumentum, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Változás az is, hogy amíg a hatályos alkotmány jogként deklarálja a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, az új alaptörvény ehhez hozzáteszi: képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, Magyarország pedig törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

Az alaptörvény szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; nem szerepel ugyanakkor a szövegben a piacgazdaság kifejezés. Bekerül az alaptörvénybe: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. Szintén új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.

A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

A hatályos alkotmányban is szereplő rendelkezés, amely szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, kiegészül azzal, hogy aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni, továbbá hogy "elhelyezés céljából" tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni.

Az alaptörvény szerint a természeti erőforrások – a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.

Míg a jelenlegi alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja, míg az eddigi törvényi szabályozás szerint emellett a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásáé is.




Sarkalatos törvények

Számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre. Újdonság, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről.

Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait. Az alaptörvény új elemként azt rögzíti: minden nagykorú állampolgárnak (lakóhelyétől függetlenül) joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Ugyanakkor sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.


Országgyűlés, államfő, népszavazás, önkormányzatok

Az új alkotmány szerint a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.

A 2012. január 1-jétől hatályos új alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

Újdonság, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt – az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amelynek legkésőbb 30 napon belül határoznia kell.
A házelnöknek öt napon belül kell aláírnia az elfogadott jogszabályokat, amelyek szignálására – miután megkapta – az államfőnek is öt napja van. (A köztársasági elnöknek eddig tizenöt nap állt rendelkezésére, kivéve, ha a Ház sürgős kihirdetést kért, ebben az esetben szintén öt napja volt.)

A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a – szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül – az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket – rendelkezik Magyarország hétfőn elfogadott új, jövő januártól hatályos alaptörvénye.

A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról, valamint a központi adónemek, illetékek és vámok mellett új elemként a járulékokról sem. Kikerül az alkotmány szövegéből a népi kezdeményezés intézménye.


Közpénzek

Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz.

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".

A – hatályos alkotmányban nem szereplő – közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett". Ilyen szerződés pedig – az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen – csak olyan szervezettel köthető, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható".

Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak. A fejezet emellett tartalmazza, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek.

Az új alaptörvényben – szemben a most hatályossal – szerepelni fog a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához a jövőben szükség lesz a testület előzetes jóváhagyására. Januártól az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.


Alkotmánybíróság

Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól (Ab), ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd. Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

Több ponton módosul az Ab hatásköre és az eljárások kezdeményezésére jogosultak köre az új alaptörvény jövő januári hatálybalépésével.

Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem – a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára – az Országgyűlés is kérhet. Az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

A jogszabályok utólagos normakontrollját ezután csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja, míg a jelenlegi alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.

Fontos változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Ugyancsak a hatáskörébe tartozik majd, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Az Ab a továbbiakban 11 helyett 15 tagú lesz, amit az előterjesztő a növekvő ügyteherrel indokolt. Az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés választja, kilenc helyett tizenkét évre. Újdonság ugyanakkor, hogy ezután a testület elnökét is a parlament jelöli ki az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt).

Az új alaptörvény az alkotmányvédelem legfontosabb szerveként azonosítja az Alkotmánybíróságot, amelynek tagjai továbbra sem folytathatnak politikai tevékenységet és nem lehetnek tagjai pártnak.



Igazságszolgáltatás, jogvédelem

A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.

A Kúria első emberét kilenc évre választja majd a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt.

Az alaptörvény – a jelenlegivel ellentétben – nem nevesíti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot mint a bíróságok igazgatását ellátó szervet.

Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak – 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ugyanakkor ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

Beemelik az alaptörvénybe azt a tavaly hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. (A jelenlegi alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tesz említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezik.)

Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei – akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ majd – a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.

Az alapjogi biztos eljárását továbbra is bárki kezdeményezheti, míg az a korábban bárkit megillető jog, hogy a törvények utólagos vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól, a kormány és a képviselők negyede mellett az ombudsman lehetősége lesz.

Forrás: az MTI hírei

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS