2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nemzetközi össztűz Magyarországra a médiatörvény miatt

hírösszefoglaló 2010. december 23. 12:34, utolsó frissítés: 17:51

Egyesek azt is megkérdőjelezik, egy ilyen országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy soros elnök legyen.


Az MSZP felszólította a magyar államfőt, ne írja alá az új médiatörvényt. Mesterházy Attila elnök szerint a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozata, miszerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen, egyértelműen jelzi, hogy a magyarországi médiatörvény elfogadása meghaladja a nemzetközi közösség tűrőképességét.

Jean Asselborn szerint felvetődik a kérdés, hogy Magyarország méltó-e az EU vezetésére. „Mostanáig Lukasenkát (a fehérorosz elnököt) tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép" – fűzte hozzá a luxemburgi külügyminiszter.



Erre reagálva a magyar kormányfő szóvivője közölte: Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés szünetében telefonon beszélt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel, aki világossá tette a luxemburgi külügyminiszter keddi nyilatkozatával kapcsolatban, hogy egyáltalán nem a luxemburgi kormány hivatalos álláspontjáról van szó.


Mesterházy Attila az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: az Orbán-kormány antidemokratikus, az európai értékekkel szembemenő kormányzási és jogalkotási gyakorlata, a jogállamiság folyamatos durva megsértése mindinkább


elszigeteli Magyarországot a nemzetközi porondon.

Angela Merkel német kancellár szerdán óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit – adta hírül szerdán a dpa német hírügynökség a berlini helyettes kormányszóvivő sajtóértekezletéről beszámoló jelentésében.

"A német kormány nagy figyelemmel követi a médiára vonatkozó törvények alakulását Magyarországon" – jelentette ki szokásos szerdai sajtóértekezletén Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő. Egyúttal leszögezte, hogy Magyarország mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az Európai Unióról a világban kialakul.

Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) sajtószabadság-felelőse arról beszélt, hogy hasonló jogi szabályozásra


"csak tekintélyelvű rezsimek alatt" van példa.

Az új magyar médiatörvény megsérti az EBESZ-nek a média szabadságára vonatkozó normáit, s fenyegeti a szerkesztői szabadságot és a média pluralizmusát – jelentette ki. A törvény minden médiatartalmat – a műsorszórókét, a nyomtatott és az online-médiáét – azonos elvek alapján szabályoz, ami ellentétes az EBESZ médiaszabadságra vonatkozó normáival. Szokatlanul széles hatáskört biztosít a nemrég létrehozott médiahatóságnak és médiatanácsnak, amelyeket kizárólag a kormányzó párt által támogatott személyek irányítanak – emelte ki.

Ez a hatalomkoncentráció példátlan az európai demokráciákban és árt a média szabadságának – mondta Mijatovic. Hozzátette: a nyomtatott média szabályozása korlátozhatja a szabad nyilvános vitát és a pluralizmust. Bár az online-média szabályozását technológiailag lehetetlennek tartják, bevezetése öncenzúrát jelent.

Dunja Mijatovic szerint a törvény számos kulcsfontosságú kifejezést nem határoz meg pontosan, így például a védeni kívánt közrendet, amelynek sérelme esetére kötelezővé teszi az újságíróknak, hogy felfedjék forrásaikat.


"Pontosan meghatározott irányelvek nélkül

az újságírók nem tudhatják, mikor követnek el törvénysértést" – jegyezte meg ennek kapcsán a sajtószabadság-felelős. Mijativoc bírálta a törvénynek azt a részét is, amely minden médiumtól megköveteli, hogy regisztráltassa magát a médiahatóságnál, továbbá azt, hogy több szabálysértést, például a nem kiegyensúlyozott tájékoztatást nagyon nagy büntetéssel sújt a törvény.

"Az új rendszer veszélyezteti a közszolgálati média politikai függetlenségét is" – jelentette ki Mijatovic, hozzátéve, hogy a kormányzó párt nevezte ki a közszolgálati médiumok minden új vezetőjét, és most már a médiahatóság ellenőrzi valamennyi közszolgálati médium költségvetését.

Az új magyar médiatörvényt bírálták az Európai Parlament német képviselői – írta szerdán a Frankfurter Rundschau. A lapnak adott nyilatkozatában Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke kijelentette: "a sajtószabadságra vonatkozó európai normák alapján nagyon pontosan fogjuk megmérni Magyarországot". Amennyiben az ország nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor "nagy problémákra számíthat" – fogalmazott az SPD-képviselő.

Több német napilap kommentárban foglalkozott a médiatörvénnyel. A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam című cikk megállapítja: "Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában,


egyhamar nem adja ki a kezéből.

Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene."

Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit – állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. "Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott."

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a sajtójogot szabályozó új törvény "mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között".

A The Times előfizetéses honlapján csütörtök hajnalban megjelent vezércikk címe: Press Ganged; alcíme szerint Az új magyarországi médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket. (A kifejezés a modern angol zsargonban azt jelenti, hogy valakit erőszakos meggyőzési módszerekkel szorítanak rá az engedelmességre.)

A gazdasági válság közepette Orbán Viktor nagy parlamenti többséget szerzett áprilisban, és Magyarországon azóta populista és antiliberális törvények sorát léptették életbe – áll a The Times vezércikkében. A lap szerint az ország most már aggasztóan közel került


egy olyan egypárti államrendszerhez,

amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is. A médiahatóság tagjainak mindegyikét a Fidesz nevezte ki, és mindegyikük e párthoz tartozik. Vezetőjét 2020-ig nem lehet elmozdítani posztjáról, és rendeleteket adhat ki a médiának, anélkül, hogy e dekrétumokat a parlament elé utalná.

A lap internetes kiadásának Európa rovatában Karacs Imre publicista írása is megjelent, A magyar média elhallgattatása felfordulást okoz az EU-ban címmel. A cikk szerint az EU válsággal kénytelen szembesülni, mivel azt az országot, amely a következő hat hónapra éppen átvenni készül az unió vezetését, "felfüggesztéssel fenyegetik", amiért önkényuralmi rendszer felé sodródik. Magyarország éppen azon a napon veszi át a soros EU-elnökséget, amikor konzervatív kormánya vissza akarja állítani az állami cenzúrát, két évtizeddel a kommunizmus bukása után.

Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára azt mondta a The Timesnak, hogy "most reflektorfénybe kerül Magyarország, és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez". MacShane kijelentette: az első magyar EU-elnöki félév ki fogja hangsúlyozni azokat az okokat, amelyek miatt sokan egyetértenek abban, hogy most már el lehet törölni ezeket a féléves elnökségeket.

A szerző szerint szinte elképzelhetetlen lenne egy olyan ország kiközösítése, amely éppen az EU-elnöki tisztséget tölti be, ám német politikusok éppen ezt követelik. A lap idézi Jürgen Trittint, a német Zöldek frakcióvezetőjét, aki szerint "az európai értékeket nem szabad feláldozni az ostoba nacionalizmus oltárán ... ez érvényes volt Haiderre, és most érvényes Magyarországra is".

A The Times internetes kiadása csütörtökön közölt egy harmadik írást is, Roger Boyestól, a lap veterán európai tudósítójától, aki szerint egyes nyugati reakciók – például Trittin azon felvetése, hogy az EU ne adja át Magyarországnak az elnökséget a médiatervek törléséig – eltúlzottak. Boyes szerint


Nagy-Britannia rágalmazásellenes jogszabályai,

vagy az olaszországi politikai és médiaérdekeltségek szövevénye nem nyújt igazán erős alapot Európa új demokráciáinak bírálatához. Németországban is a politikusok rendszerint ragaszkodnak minden interjú szövegének ellenőrzéséhez, és fenntartják a jogot válaszaik megmásítására.

Magyarországot az időzítés miatt bírálják, a közeledő EU-elnökség ugyanis az országra irányította a reflektorfényt. Más közép-európai demokráciák is megsértik azonban a nyugati normákat, Lengyelországban például az "iskolai homoszexuális propaganda" – valójában az Aidsről szóló ismertető szórólapok – tilalmát fontolgatják, és az országnak kemény abortuszellenes törvényei vannak, a romák pedig a térség egészében diszkriminációtól szenvednek – írja Boyes.

A szerző szerint a térség nem készül visszazuhanni a háború előtti ultranacionalizmusba. "Magyarországot nem szabad összekeverni Vlagyimir Putyin Oroszországával, ahol a kritikai újságírás valóban károsíthatja az egészséget" – fejeződik be Boyes írása.


Nem az a kormány célja, hogy a magyar sajtóval háborúzzon,

hiszen az ilyen harcot a konzervatív oldal eddig mindig elveszítette az elmúlt húsz évben – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön a TV2 Mokka című reggeli műsorában az új médiaszabályozással kapcsolatban.

A frakcióvezető szerint a cél, hogy megpróbáljanak olyan kérdéseket szabályozni, amelyek eddig nem voltak szabályozva, "viszont ha nem működik a dolog, akkor korrekcióra szorul" – fűzte hozzá. A Magyar Szocialista Párt felelőssége óriási abban, hogy több külföldi lap és politikusok is negatívan szóltak az új médiaszabályozásról – mondta Lázár János. Szerinte az MSZP tudatosan félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt és az európai parlamenti képviselőket. Ez súlyos felelőtlenség, "mert nem könnyű gazdasági helyzetben próbálják lejáratni az országot mondvacsinált indokokkal" – jelentette ki.

A frakcióvezető elmondta, hogy a médiaszabályozás valóban érzékeny kérdés, de a magyar törvényekben csak olyan modellek vannak, amelyek az uniós országokban már honosak és hagyományosak.

A szkepticizmus leginkább a jogalkalmazókkal szemben erős – vélte Lázár János. "Én azt gondolom, annyi bizalomra mindenféleképpen szüksége van a médiahatóságnak, hogy alkalmazni tudja a jogszabályt, és ha rosszul alkalmazza vagy gondok lesznek, akkor a tiltakozás hatására az Országgyűlés meg fogja változtatni ezt a törvényt" – hangsúlyozta.

Az összefoglaló az MTI hírei alapján készült

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS