Harlem Children's Zone: a romák esélye is lehet
háttér 2010. június 08. 15:25, utolsó frissítés: 15:25A gettóban élő fekete gyerekek integrációját célzó sikerprogram első külföldi adaptációja Magyarországon valósulhat meg.
Kétnapos amerikai-magyar szakmai konferencia kezdődött Washingtonban arról, hogy a fekete gyerekek integrációját segíteni hivatott Harlem Children's Zone (HCZ) program átültethető-e Magyarországon a romák helyzetének javítására.
A Szalai Júlia professzor által előkészített tanácskozás elsődleges célja a Harlem Children's Zone program szakértői és a hasonló kezdeményezésekben részt vevő magyar szakemberek közötti kapcsolatok és együttműködés megteremtése. Ezenkívül felhívják a szociális programokkal foglalkozó egyetemek és kutatóintézetek figyelmét a program lehetséges első külföldi adaptációjára.
Az 1960-as, '70-es években Amerika fehér többsége számára Harlem szimbolizálta a feketékkel való együttélés összes baját: a "beilleszkedés képtelenségét", a hátterében a tudatlanságot és munkátlanságot, a szétzilált családi viszonyokat, a prostitúciót, a bűnözést és a "segélyleső" életformát. A korszak
a pattanásig feszülő etnikai/faji feszültségek
időszaka volt: Manhattannek az 1920-as években kialakult hatalmas fekete negyede, Harlem történetének mélypontjára került. A felduzzadt lakosságú városrészben a nagy gazdasági világválság óta nem látott mérvű lett a munkanélküliség, elharapózott a prostitúció és a bűnözés minden formája, évente több száz kiskorú került állami gondozásba, az iskolákban rohamosan romlott a gyerekek teljesítménye, ugrásszerűen nőtt a lemorzsolódás aránya, tömegével kerültek utcára a bandákba szerveződő fiatalkorú bűnelkövetők. A faji lázadások megsokszorozódtak.
New York egykor hírhedt negyedében két évtized alatt azonban látványos középosztályosodás-fellendülés ment végbe, aminek egyik motorja a nemzetközi hírnévre szert tett HCZ program volt.
A program jelmondata – bölcsőtől az egyetemig, s onnan a közösségépítésig – híven tükrözi működésének alapfilozófiáját. A program azon a felismerésen alapul, hogy a szegénység generációk közötti átörökítésének körkörös folyamatát a születés pillanatában kell megbontani: az újratermelődési ciklusok megtörésének kulcsa a gyermek. A szegénynegyedekben élő gyermekek és családjuk támogatását egyéni esetkezeléssel azonban még a legbőkezűbb támogatási programok mellett sem lehet sikerre vinni; a szegénységből való kitörés záloga
az egész közösség egyidejű felemelése.
A program ma Harlem legszegényebb részén 97 utcatömböt fog át, szolgáltatásai 15.000 gyermeket és 7.000 felnőttet érnek el. A program eredményeként ma az óvodából iskolába kerülők között 100 százalékos az iskolaérettségi arány; az első generációs HCZ-gyermekek közül 2009-ben 500-an iratkoztak be egyetemre.
A ma 15 nagyobb részprogramban 450 főt foglalkoztató HCZ eredetileg néhány fős stábbal és egyetlen fókusszal indult: a gyerekeknek az oktatási rendszerbeli tartására koncentráltak. Ezt néhány év alatt gyermek- és családvédelmi, oktatási, foglalkoztatási, valamint bűnmegelőzési és jogvédelmi szolgáltatásokkal egészítették ki. A nyolcvanas évek végére kialakult a HCZ mai szerkezete, és a program az 1990-es évekre az Egyesült Államok leghatékonyabb nagyvárosi gettófelszámolási projektjévé vált.
A HCZ projekt lényege, hogy az utcán szocializálódó gyerekek számára támogató közeget biztosítson, kiegyenlítse a rossz hatásokat, annak a „mérgező populáris kultúrának” a befolyását, amely értékké emelte az antiszociális viselkedésformákat.
A holisztikus nézőpontú, állandó, személyre szabott támogatást biztosító programban az elkötelezett felnőttek és a gyerek kortársai egyaránt formáló tényezők, de a gyerek családja is megerősítést kap. „Hogy a gyerekek jól haladjanak, a családjuknak is jól kell haladnia. Ám ahhoz, hogy a családok előrelépjenek, az egész közösségnek jól kell haladnia” – szól az elvük. A cél az, hogy tartósan, folyamatosan a gyerek mellett álljon
támogató felnőttek „kritikus tömege”,
akik tudják, hogyan kell hatékonyan segíteni. A HCZ ezért igyekszik a lehető leghamarabb felkarolni a gyerekeket, már kisbaba korukban. A 3 év alatti gyerekek szüleinek „babakollégiumot” szerveznek, de van iskolai, iskola utáni, szociális szolgáltatást nyújtó, közösségépítő programjuk is. Voltaképpen komplex, összehangolt szociális szolgáltatás-csomagot nyújtanak térítésmentesen az egyéneknek, ugyanakkor az állami iskolákat is támogatják a környéken, az osztálytermekben asszisztenseik segítenek, és iskola utáni foglalkozásokat is szerveznek.
A HCZ projekt egy harlemi utcatömb „szelíd bűnözésmentesítésével” kezdődött 1990-ben, tíz év alatt már 24-re terjeszkedett ki, aztán 60-ra, így érte el a jelenlegi 97 tömböt. 2010-re a projekt költségvetése több mint 48 millió dollár, az egy gyerekre eső költség átlagosan 5000.
Geoffrey Canada programigazgató szerint a gyerekek akkor fognak jól tanulni, ha a körülöttük lévő társaik is jól tanulnak. Többezer fiatal egyetemre bejutását nevezte meg a program sikeréről alkotott víziójaként, mert ezek a fiatalok aztán itt, a Harlemben a gyerekeiket már másképp fogják nevelni, és megváltozik lassan az egész közösség.
Hogyan kezdődött?
Barack Obama elnökké választása óta a HCZ program kitüntetett figyelmet kap. Tekintve, hogy az ország számos nagyvárosában az elmúlt évtizedben jelentősen romlott a gettókban élő szegények helyzete, az elnök néhány hónappal beiktatása után nagyívű programot hirdetett meg: a 2010-es előkészítési szakasz után 2011-től húsz nagyvárosban kívánják megvalósítani a hatékonynak bizonyult HCZ program adaptációját.
Soros György üzletember szerint Magyarország jövője érdekében irányváltásra van szükség, hiszen
2015-re a romák fogják kitenni a munkaerő 25%-át.
A Johns Hopkins Egyetemen tartott tanácskozáson a magyar kormányt Izsák Rita kijelölt helyettes államtitkár képviselte, és Járóka Lívia európai parlamenti képviselő is üzenetet küldött.
Szombati Béla washingtoni nagykövet szerint ha az amerikai és magyar szakértők úgy látják, hogy a program átültethető, akkor egy másfél-kétéves kísérleti programot lehetne indítani Magyarországon, valamelyik vidéki nagyvárosban. Az elképzelés szerint idén kiválasztanák a kísérleti programban részt vevő várost, majd megkezdődhetne a város és néhány kulcsfontosságú intézménye vezetőinek, illetve a programban részt vevő szakemberek magyarországi képzése.
A program ősztől, az önkormányzati választások után kezdődhetne. Ha sikerrel jár, "nagyobb kifutása is lehet" a programnak, kiterjeszthető több településre és közösségre, "komolyan hozzájárulhat az egyre feszítőbb társadalmi kérdések megoldásához" – tette hozzá.
Forrás: MTI, www.hcz.org