Afganisztán lehet Obama Vietnamja
összefoglaló 2009. november 02. 13:01, utolsó frissítés: 13:01Az elnök gyaníthatóan a legnehezebb napokat éli át januári beiktatása óta: a háború kimenetele döntően befolyásolhatja azt, miként ítél róla a történelem.
A washingtoni Fehér Házban egymást érik a rendkívüli tanácskozások Afganisztánról és Pakisztánról. A jelek szerint már nem arról folyik a vita, hogy küldjön-e a kormány újabb csapatokat Afganisztánba, hanem hogy mekkora legyen a friss erők létszáma. Miután az oslói Nobel-bizottság Barack Obamának ítélte a Nobel-békedíjat, az amerikai elnök arra készül, hogy
idén már másodszor döntsön
a közép-ázsiai válságövezetben harcoló amerikai katonák létszámának drasztikus emeléséről. Ráadásul nemrég írta alá a jövő évi katonai költségvetést (680 milliárd dollár), "az emberiség történetének legnagyobb volumenű hadibüdzséjét" – jegyezte meg gúnyosan Dana Milbank, a The Washington Post szemleírója.
Úgy tűnik, hogy Obama elbizonytalanodott. Hangsúlyozza, hogy "minden opciót meg kell vizsgálni", és hogy az amerikai csapatoknak "egyértelmű megbízatást" kell adni. Ám a tálibok és az al-Kaida sokasodó merényletei és támadásai Afganisztánban és Pakisztánban, a térségben elesett amerikai katonák emelkedő száma súlyos csapást jelent Obamára.
Alig pár hónapja, tavasszal hirdetett meg "új stratégiát" a két ázsiai országra vonatkozóan, bejelentve az amerikai csapatok létszámának 21 ezer fővel történő növelését. Hat hónappal később
a helyzet sokkal rosszabbra fordult.
Afganisztánban immár csaknem százezer NATO-katona állomásozik, ám az ottani amerikai erők főparancsnoka, Stanley McChrystal tábornok nemrég további csapatok – legalább 44 ezer amerikai katona – sürgős odavezénylését kérte.
A Newsweek címlapján megjelenített félelem, hogy Afganisztán "Obama Vietnamjává" válhat, nap mint nap újabb tápot kap. A háború kezdete óta eltelt nyolc év alatt 886 amerikai katona esett el a közép-ázsiai országban. Sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államok egy vég nélküli, megnyerhetetlen háborúba keveredett egy olyan országban, amely ellenőrizhetetlennek tűnik.
"A még több katonát sürgető kívánság a neokonzervatívoknak abban az álmában gyökerezik, hogy működőképes államot lehet létrehozni olyan országban, amelyben ilyen még soha nem volt" – írta Frank Rich kolumnista a The New York Timesban.
A Fehér Házban tanácstalanság érződik. Afganisztánban "nyilvánvalóan bonyolult a biztonsági környezet" – fogalmazott Obama egy névtelenségbe burkolózó tanácsadója a The Washington Postnak. Érlelődik annak felismerése, hogy
"a tálibokat mint politikai és katonai erőt nem lehet kiiktatni,
bármennyi katonát állomásoztatunk is ott". A kérdés most az, milyen mértékben lehet az afgánokat az egyes tartományokban szerepvállalásra bírni, és "az ország mekkora hányadát engedhetjük át a helyieknek".
A fenti stratégiából fakadó dilemmát jól mutatja az afgán elnök fivérét érintő friss leleplezés. Ahmed Vali Karzai az amerikai sajtó értesülése szerint a CIA bérlistáján szerepel, holott Kandahár tartomány kormányzójaként az afganisztáni drogkereskedelem egyik kulcsfigurájának számít. A kábítószer-termelés és -kereskedelem képezi a tálibok fő bevételi forrását. "Ahmed Vali jól példázza az előttünk álló kihívást" – fogalmazott egy magas beosztású amerikai kormánytisztviselő.
Újabban erősödik Washingtonban a háború kiterjesztését kísérő szkepszis. Joe Biden alelnök Afganisztán korlátozott ellenőrzését és pilóta nélküli mini repülőgépek (drónok) fokozott bevetését pártolja, főként a tálibok és az al-Kaida pakisztáni állásai ellen. Ez a taktika okozza viszont – a nagy számú polgári áldozat miatt – az Amerika-ellenes légkör erősödését Pakisztánban. John Kerry szenátor, aki részben Obama megbízásából járt Afganisztánban, a maga részéről
szkeptikusan viszonyul újabb csapatok küldéséhez.
Szerinte McChrystal tábornok "túl gyorsan és túl nagyot lép". Holott a főparancsnok elsősorban Kelet- és Dél-Afganisztán sűrűn lakott régióit akarja biztosítani, a többit pedig átengedné a táliboknak.
Obamára minden irányból növekszik a nyomás. John McCain szenátor, a tavalyi elnökválasztás vesztese, határozott cselekvést sürget. "Látjuk, hogy a helyzet egyre romlik, miközben a döntési folyamat mind inkább elhúzódik" – fogalmazott McCain a CBS televízióban. Dick Cheney korábbi alelnök pedig tétovázást és locsogást vetett Obama szemére.
Az elnök saját magát hozta nehéz helyzetbe. Az afganisztáni háború "a szükségszerűség, nem pedig a választás" parancsa – hangsúlyozta augusztusban. A Fehér Ház újra meg újra emlékeztet arra, milyen végzetes és destabilizáló következményekkel járna az Afganisztánban harcoló amerikai erők kivonása a szomszédos (ráadásul atomhatalom) Pakisztánra, ahol amúgy is erősek az iszlamisták. Obama gyaníthatóan a legnehezebb napokat éli át januári beiktatása óta: az afganisztáni háború kimenetele ugyanis döntő mértékben befolyásolhatja azt, miként ítél majd a történelem az elnökségéről.
A Foreign Policy magazinban David Axe, Malou Innocent és Jason Reich azt kéri számon Obama kormányától, hogy
nem definiálták, mit tekintenének megnyert háborúnak
Afganisztán esetben. “Hogyan nézne ki egyáltalán egy győzelem Afganisztánban? És hogyan marad továbbra is megnyert a háború, miután az Egyesült Államok kivonul?” – teszik fel a kérdést.
A háború a terroristák és nem az iszlám kormányzás ellen folyik – szögezik le. Az USA fel kell készüljön arra, hogy békét kössön a mérsékelt tálibokkal, és támogassa a csoportosulást abban, hogy kivesse saját berkeiből az extrém elemeket, javasolják ők is.
“A csapatnövelés helyett az Egyesült Államoknak vissza kell fognia katonai jelenlétét, és több, kisebb célt behatárolnia; ahelyett, hogy afgán falvakat védene a táliboktól, le kellene szerelnie a pakisztáni al-Kaida-sejteket, diszkréten és a hírszerzés segítségével, és amikor ott az idő, sebészeti pontosságú csapást mérjen rájuk – javasolják a külpolitikai szaklap cikkírói.
Forrás: www.foreignpolicy.com, MTI/dpa
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!