2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Életbe lép Koszovó alkotmánya, átrendeződik a nemzetközi szereposztás

2008. június 13. 15:45, utolsó frissítés: 15:45

Moszkva leváltaná Joachim Rückert, a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) német vezetőjét, mivel szerintük önkényesen, az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése hiányában is lépéseket tesz a misszió tevékenységének szűkítésére.

Elvben az ENSZ-nek június 15-én, a koszovói alkotmány életbe lépésének tervezett napján jogkörei jelentős részét át kell adnia a koszovói kormánynak és parlamentnek. Az ENSZ-misszió a továbbiakban a biztonsági kérdéseket, míg az igazságszolgáltatás és a rendőrség területét az európai EULEX-misszió felügyelné. Ezzel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói kormányfő kijelentette, az alkotmány életbe lépésével "átrendeződik" Koszovóban a nemzetközi szereposztás.

Ban Ki Mun főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett jelentésében közölte, hogy át kívánja alakítani az UNMIK szerkezetét és profilját. "Az Európai Unió fokozatosan vesz át nagyobb feladatokat rendőrségi, igazságügyi és vámügyi téren Koszovó egész területén" – áll a jelentésben. Eszerint az ENSZ felügyeleti és ellenőrzési feladatokat lát el a jövőben, és "elősegíti a párbeszédet Pristina és Belgrád között".

A NATO-országok védelmi miniszterei csütörtökön Brüsszelben megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyűfegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében. A Koszovói Biztonsági Erő polgári ellenőrzés alatt áll majd, kezdetben válságkezelésre, polgári védelmi feladatokra, robbanó eszközök hatástalanítására fog összpontosítani. Koszovó külső határainak védelme egyelőre nem lesz a feladata.

A Koszovói Biztonsági Erő megalakítása együtt jár azzal, hogy feloszlatják a Koszovói Védelmi Hadtest nevű, mintegy 3 ezer fős, főként az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagjaiból verbuválódott fegyveres testületet. A változás tehát nem csupán elnevezésbeli, hanem nagyrészt azt szolgálja, hogy megtisztítsák az új koszovói biztonsági erőt azoktól az egykori UCK-s gerilláktól, akik a szerbekkel vívott harcok során súlyos jogtalanságok elkövetésével kompromittálták a nemzeti felszabadító mozgalmat.

A brüsszeli NATO-tanácskozást beárnyékolta, hogy Törökország kifogásokat támasztott a KFOR tevékenységi körének újrafogalmazásával szemben. Ankara ellenzi a közel 17 ezer katonát számláló KFOR együttműködését az Európai Unió koszovói rendőri-igazságügyi missziójával (EULEX).

Ez utóbbinak a teljes létszámát – ha sikerül leküzdeni a buktatókat, és az EULEX idővel megvetheti a lábát a szerbek lakta észak-koszovói területeken is – mintegy 2200 főre tervezik. A törökök azonban nem nézik jó szemmel, hogy a NATO esetleg bizalmas információkat osztana meg az EU-val, és azon keresztül az EU-tag Ciprussal, amellyel Törökországnak régóta rossz a viszonya. (mti/afp/reuters)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS