Egyre több szerb utálja a NATO-t és az EU-t
2008. április 21. 16:42, utolsó frissítés: 16:42
Szerbiában erősödnek a NATO- és EU-ellenes érzések egy friss felmérés szerint. A Politikum belgrádi közvélemény-kutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint jelenleg a felnőtt szerb lakosságnak mindössze
18,1 százaléka tartaná kívánatosnak a NATO-tagságot,
míg tavaly októberben ez az arány még 26,2 százalék volt. Ennél is többet mond, hogy miközben a kérdésben véleménnyel nem rendelkezők aránya csak 1,89 százalékkal emelkedett, addig a NATO-tagságot határozottan ellenzők aránya 6,4 százalékkal 67,11 százalékra nőtt.
Érezhetően megcsappant az EU-ba vágyó szerb polgárok száma is - míg 2007 októberében 71,55 százalékuk igényelte az uniós tagságot, addig ebben a hónapban már csak 63,89 százalék. Ebben a kérdésben annyiban más a helyzet, mint a NATO tekintetében, hogy az EU-tagságot illetően az állásponttal nem rendelkezők aránya nőtt jelentősen, 6,47 százalékkal 13,67 százalékra, míg az elutasítók aránya (22,44 százalék) csak 1,18 százalékkal nagyobb, mint múlt ősszel.
Bár politikai elemzők gyakran úgy vélik, hogy az EU-tól és a NATO-tól való elfordulás mögött az orosz orientációnak a szerb politikusok egy jelentős része által történő szorgalmazása áll, a felmérés nem igazolta ezt a véleményt. Ugyanis az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzését igénylők száma tavaly október óta gyakorlatilag nem változott (egész pontosan 0,5 százalékkal még csökkent is), és ma a lakosság 58,81 százalékát alkotják. A NATO-t és az EU-t tehát nem az Oroszországra kacsintgatás miatt, hanem önmagukért nem szeretik a szerbek.
És a hágai Nemzetközi Törvényszék iránt sem barátságosak: 62,71 százalék vagy teljesen vagy nagyobbrészt ellenzi, hogy bárkit kiadjanak a délszláv háborúk bűnöseinek felelősségre vonását végző törvényszéknek, tíz százalék pedig bizonytalan a tekintetben, hogy meg kell-e ezt tenni.
Mivel a felmérés azzal a szándékkal készült, hogy a május 11-i parlamenti választás előtti kampány központi témáit körbejárja, Koszovó kérdése is bőséggel szerepelt benne.
A "Koszovót nem adjuk!", "Koszovó egyenlő Szerbiával!"
jelszavak jegyében fogant belgrádi kormánypolitikát a megkérdezettek 51,11 százaléka teljesen vagy nagymértékben támogatta, s 33,95 volt ellene. Arra a kérdésre, hogy ha a gyors EU-tagság feltétele Koszovó függetlenségének elismerése lenne, akkor azt el kellene-e fogadni, gyakorlatilag ugyanannyian mondtak igent, mint tavaly októberben: 18,23 százalék. A nemmel válaszolók aránya 1,1 százalékkal 71,31 százalékra nőtt.
A koszovói - a központi albánnal párhuzamos - szerb intézmények erősítését a megkérdezettek több mint 70 százaléka támogatja, a szerb katonai és rendőri jelenlét fokozását 64,18 százalék, míg az EU koszovói rendőri és igazságügyi missziója (EULEX) szerepvállalását - akár biztonsági tanácsi felhatalmazással, akár anélkül - csak 44 százalék tudja elfogadni.
Megfigyelők szerint a felmérésnek - bár nem pártszimpátiákról szólt - komoly jelzésértéke van a három hét múlva esedékes parlamenti választások előtt: a megkérdezettek döntő többségének a véleménye minden kérdésben szemben állt azoknak a pártoknak az álláspontjával, amelyeket általában "európai irányultságúként" emlegetnek, vagy a "demokratikus" jelzővel látnak el. Országos hatású csak három van belőlük: Boris Tadic államfő Demokrata Pártja, a G17 Plus és a Liberális Demokrata Párt. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!