Az ENSZ emberi jogi tanácsa megintette Szudánt, de Tibet tabutéma
2008. március 28. 11:16, utolsó frissítés: 12:26
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (HRC) határozatban elítélte csütörtökön az emberi jogok Észak-Korea általi "súlyos, szisztematikus és általánossá vált" megsértését, az országban uralkodó "bizonytalan humanitárius helyzetet", illetve követelte Szudántól, hogy állítsa bíróság elé a darfúri törvénytelenségek elkövetőit.
Követeli Phenjantól, hogy tegye lehetővé "a humanitárius segítség akadálytalan és teljes biztonságban történő eljuttatását" a rászorulóhoz. A határozatban egy évvel meghosszabbítják az észak-koreai különleges jelentéstevő, Vitit Muntarbhorn mandátumát, amelyet azonban Phenjan nem ismert el eddig sem, és emiatt a HRC kifejezi sajnálkozását. A jelentéstevőt 2004-ben nevezték ki, de az észak-koreai vezetés egyszer sem engedte be őt az országba.
A HRC 47 tagországa egyhangúlag, szavazás nélkül elfogadta azt a határozattervezetet, amely követeli a dárfúri súlyos bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását. Ahogy fogalmaznak, az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jogoknak a múltbeli és jelenlegi megsértéséről van szó. A szöveget azzal a kompromisszummal fogadták el az afrikai tagországok is, hogy az nem ítéli el a kartúmi vezetést a civilek elleni dárfúri támadásokban játszott szerepéért. A tanács kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy Kartúmnak a helyzet javítását célzó eddigi intézkedései "még nem hozták meg a kívánt pozitív hatást".
A határozat szerint a tanácsot "nagyon aggasztja az a tény, hogy az utóbbi években megsokszorozódtak a vallásokat támadó nyilatkozatok". A HRC-t aggodalommal tölti el az, hogy "a 2001. szeptember 11-i tragikus események óta a muzulmán kisebbségeket etnikailag és vallásilag bűnbakká teszik". A HRC elítéli az arra irányuló kísérleteket, hogy az iszlámot azonosítsák a terrorizmussal, az erőszakkal és az emberijog-sértésekkel. Az EU képviselője, Andrej Logar szlovén nagykövet kifejezte sajnálkozását amiatt, hogy a szöveg "egyoldalú, csak az iszlámra összpontosít".
Karma Csopel, a tibeti emigráns parlament elnöke genfi sajtóértekezletén elmondta: az a jelentős befolyás, amellyel Kína bír a HRC-ben, minden korábbinál nehezebbé teszi, hogy a tanácsban megvitassák Tibet helyzetét, sőt a HRC egyáltalán nem tárgyal róla, noha mintegy hatvan jelentős jogvédő szervezet - köztük a Human Rights Watch - kérte, hogy a tanács hívjon össze rendkívüli ülést a témában.
Az EU, az Egyesült Államok, Svájc, Ausztrália és Kanada kedden a tanácsban nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a tibeti helyzet miatt, de egyik tagország sem terjesztett be határozattervezetet az ügyben, és nem kezdeményezték tényfeltáró bizottság kiküldését a kínai tartományba. (MTI/AFP/AP)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!