Az emberiség egyharmadának nincs tiszta vize
2008. március 20. 19:13, utolsó frissítés: 19:13
Az ENSZ csütörtökön tartja a Víz Világnapját. A víz ma több mint egymilliárd ember számára hiánycikk, és a jövőben a globális felmelegedés, valamint a Föld népességének gyors növekedése következtében várhatóan még nagyobb hiány lesz belőle.
A húsvét miatt idén a szokásosnál két nappal előbbre hozott megemlékezés alkalmából szakértők kimutatták, hogy továbbra sincs előrehaladás ezen a területen:
az emberiség egyharmada - 2,4 milliárd fő - továbbra sem jut hozzá
egészséges vízhez, sőt még a legegyszerűbb latrinája sincs. Naponta 25 ezren halnak meg a vízhiánnyal kapcsolatos okokból.
Az ENSZ 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozóján elfogadott egyik fejlesztési cél 2015-re előírja az ivóvízben szűkölködők számának felére csökkentését 1990-hez képest - de ezen a téren gyakorlatilag semmi sem változott. Ehhez évente százmillió újabb embert, azaz naponta 274 ezret kellene megfelelő mennyiségű ivóvízzel ellátni. Márpedig a víz egyenlőtlenül oszlik meg bolygónkon, és a minőségi ivóvíz biztosítása költséges feladat.
Pierre Chevallier, a francia Fejlesztési Kutató Intézet (IRD) szakértője szerint általában ott van bőséges víz, ahol senki sincs: például Peru vagy Ecuador ritkán lakott amazonasi vidékén, míg a gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű és nagyvárosoknak otthont adó csendes-óceáni partvidék egészen Chiléig szárazságtól szenved.
Chevallier szerint a helyzet csak tovább romlik a felmelegedés miatt, amely felgyorsítja a párolgást és a gleccserek olvadását, és tovább csökkenti a rendelkezésre álló vízkészletet. A szakértő szerint
a népességnövekedés is ront a helyzeten:
amellett, hogy a Föld lakóinak száma nő, a fejlődő országokban a javuló életkörülmények eredményeként a vízigény is növekszik.
Jelenleg a háztartásokban - emberi fogyasztásra és a lakás higiéniájára - felhasznált vízmennyiség a Föld fogyasztásának alig 10 százalékát teszi ki, míg az ipar fogyasztása 20, a mezőgazdaságé pedig átlagosan 70 százalék. Ez utóbbi területen azonban jelentős egyenlőtlenségek vannak, Ázsiában például a mezőgazdaság a vízforrások akár 85 százalékát is felemésztheti.
Egy észak-amerikai napi 500, egy európai napi 200-300 liter vizet fogyaszt, míg egy afrikainak a Szahel-övezetben mindössze napi 10-20 liter víz áll a rendelkezésére. Ezek a szakadék a jövőben várhatóan tovább mélyül.
Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nőnek a vízigények is: egy kiló marhahús iparszerű előállításához 15 ezer liter vízre van szükség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint az 1,5-1,8 milliárd lakosú Indiának 2050-re a mostaninál 30 százalékkal több vízre lesz szüksége, holott mezőgazdasága - főként a rizstermesztés - máris a vízkészletek közel 90 százalékát emészti fel.
"A víz tárolása vagy szállítása óriási befektetéséket igényel. Ez műszakilag nem megoldhatatlan, de azoknak az országoknak, amelyek ilyen megoldásra kényszerülnek, rendszerint nincs erre pénzük" - mutatott rá Pierre Chevallier. (MTI/AFP)
VilágRSS
Rendkívüli állapotot hirdet ki Donald Trump, hogy megépülhessen a fal a mexikói határon
Európának 100 milliárd dollárjába kerülne a 2 százalékos NATO-cél teljesítése

Vereséget szenvedett a brit kormány egy jelképes jelentőségű parlamenti szavazáson

Iszlamista merénylet Kasmírban: legalább 34 halálos áldozat
