2019. február 20. szerdaÁlmos
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A soros EU-elnök Szlovénia nem lesz képes megoldani Koszovó ügyét?

2007. december 27. 16:06, utolsó frissítés: 16:06

Január elsején Szlovénia veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ez a kis ország volt az első, amely 16 évvel ezelőtt kiszakadt Jugoszláviából, most pedig az a feladat vár reá, hogy Európa nevében felügyelje a néhai közös délszláv állam felbomlásának utolsó fejezetét: Koszovó függetlenné válását - írta a The Economist.

A brit hetilap egy európai külügyminisztert idézett, aki elismerte: sokkal jobban örülne, ha a koszovói válság végkifejlete nem Szlovénia EU-elnökségének idejére esne. Ez a kétmilliós kis ország a legjobb esetben is csak a "koordináló elnök" szerepét töltheti be 2008 első felében, mintegy hidat képezve az unió két óriása, Németország (elnök volt 2007 első felében) és Franciaország (ők jönnek Szlovénia után) EU-elnöksége között.

A fenti külügyminiszter megkérdőjelezi Szlovéniának azt az erkölcsi jogát, hogy a történelmükkel való szembenézésre szólítsa fel szomszédait, köztük Szerbiát. Ljubljana "kényes helyzetben" van - így a miniszter -, elvégre ő sem "ismerte be a kommunista múlt összes bűnét", lehetővé téve számos egykori apparatcsiknak, hogy 1991 után is a helyén maradjon.

Szlovénia minden más EU-tagállamnál jobban el akarja kerülni a fájdalmas választást Koszovó és Szerbia között. Az unió hivatalos álláspontja szerint Szerbia mindaddig nem számíthat a szervezet teljes támogatására, amíg nem adja át Hágának a háborús főbűnösöket, elsősorban Ratko Mladicot. A szlovénok szemében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az itteni üzletemberek szívesen kötnek üzleteket Szerbiával, amely fontos piac a számukra, s az üzleten felül ott vannak a hasonló nyelv és a "nosztalgia" által képezett kapcsolatok a két ország között.

Egy brüsszeli illetékes gúnyos megjegyzése szerint lehet, hogy januártól Szlovénia elnököl az EU különböző szerveinek ülésein, ám aligha a szlovén államfő lesz az, aki "meggyőzi majd Putyint" a Koszovóval kapcsolatos orosz álláspont megváltoztatásáról.

A dolgok jó oldalához tartozik, hogy Szlovénia egyedülálló ismeretekkel bír a balkáni térségről (bár egyesek a Balkánon sznobnak tartják a szlovéneket). Egy diplomata szavaival: amikor szlovén és szerb politikusok tárgyalnak, a szlovének "pontosan tudják, mikor kezdődik a mellébeszélés". Ezt a képességet pedig igazán nem szabad alábecsülni.

Szlovénia fő erénye a szavahihetőség. Ljubljana igazat beszél, amikor azt mondja: azt akarja, hogy Koszovó és Szerbia csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Ez szöges ellentétben áll néhány törzsökös EU-tagállam képmutató álláspontjával; ezek szóban pártolják a Balkán bevonását az unióba, ám rettegnek előadni az ilyen jellegű bővítést a választóiknak. Végül is Szlovéniának az az érdeke, hogy jómódú, törvénytisztelő EU-államok legyenek a szomszédai.

Szlovénia egyedül nem fogja tudni rendezni a koszovói válságot. Ám a szlovén EU-elnökség fontos és jól időzített. Szlovénia sikeres integrációja erőteljes csapás a szerb és a koszovói álláspontra, amely megrekedt a nacionalizmus és az etnikai elszigetelődés lövészárkában. Ha a szlovén példa csak egy kicsit is ragadóssá válik, akkor boldogabb végkifejlethez segítheti a jugoszláv történelmet - írja a The Economist. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS