2019. december 14. szombatSzilárda
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Január 1-től menekültek ostromától tart a Vajdaság

2007. december 21. 13:36, utolsó frissítés: 13:36

Egy Belgrád és Brüsszel közötti megállapodás alapján Szerbiának január 1-jétől az EU területéről kitoloncolandó - jogtalanul ott tartózkodó - menekülteket kell visszafogadnia, s ebben a vajdasági magyar politikai vezetők a helyi magyarokat fenyegető súlyos veszélyt látnak.

Hogy hány emberről van szó, pontosan senki sem tudja - néhány tízezertől 200 ezerig terjedő tömegről szólnak a mindenféle egzakt számítást nélkülöző adatok -, de abban az MTI által megkérdezett összes délvidéki magyar vezető egyetért, hogy az elzavartak nemkívánatos személyek a Vajdaságban. Azzal együtt sem, hogy Brüsszel az ő visszafogadásukhoz kötötte a minden szerb állampolgár, köztük a magyarok számára január 1-jétől érvénybe lépő utazási könnyítéseket.

"Sajnos magyar segédlettel jött létre a vízumkönnyítések feltételéül szabott toloncegyezmény, ebben a magyar diplomácia bizony erősen aktívkodott - fogalmazott Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. - Szerintünk ez ellenünk, délvidéki magyarok ellen irányuló tevékenység volt. Nekünk jobb, ha nincs könnyítés - a magyarok különböző megoldásokkal nélküle is hozzájutottak volna az EU-ba való belépéshez szükséges vízumhoz."

Szerbiának ebben a tekintetben minimális volt a mozgástere, kényszerhelyzetben írta alá a megállapodást, azért, hogy hozzájusson az utazási kedvezményekhez - állapította meg Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Ő is úgy vélekedett azonban, hogy a menekültek visszafogadását a belgrádi kormánynak kell megoldania. Ha egyedül nem tudja, kérjen segítséget Brüsszeltől, s intézzék el együtt a dolgot úgy, hogy a helyi magyarságot ne érintse ez a probléma.

A Vajdaságban élőknek ugyanis rossz tapasztalataik vannak a korábban (a délszláv háborúk, de főleg a koszovói harcok nyomán) hozzájuk érkezett menekültekkel. "A számukat nem tudjuk, de sokan vannak. Biztos jel például: aki az úttesten jár és nem a járdán, az menekült - ahonnan jöttek, ott ugyanis nincs a házak mellett járda. Ha ilyet látok, megállok a kocsimmal, s azt mondom: tessék a házak mellett menni, nem az úton, mert az veszélyes" - mondta el a tapasztalatait Páll Sándor.

Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke olyan esetre is emlékszik, amikor egy bácskai magyar asszony reggel elment a boltba (előtte feltette forrni az ebédhez a vizet), s mire hazatért, házában már ott voltak a menekültek, akik egyből nyakába is öntötték a forró vizet, mikor tiltakozott a jelenlétük ellen.

"Ha az én házamba bemenne valaki, első dolgom az lenne, hogy fognám a lapátot, s kiverném onnan. Ez biztos! Meg ne próbáljanak ilyet csinálni! Mi a házainkat meg fogjuk védeni!" - közölte a pártelnök, aki szerint a mostani - Brüsszel kezdeményezte - toloncegyezmény pontosan illeszkedik ahhoz a majd kilencven éve szisztematikusan folytatott szerb politikához, amelynek célja a vajdasági nemzetiségi arányok megváltoztatása.

A visszatoloncolandók asszimilációját - nemcsak a Vajdaságban, hanem egész Szerbiában - lehetetlennek tartja Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. Szerinte ugyanis a zömük Koszovóból kikerült askalia - az albán nyelvet beszélő - roma, s ezek az emberek törzsi szinten, európai normák szerint mérhetetlenül aszociális körülmények között éltek és élnek ma is.

A politikus szerint Európa nemtelen játékot űzött, amikor - egyes állampolgári csoportok utazásának megkönnyítéséért cserébe - rákényszerítette Szerbiára a toloncegyezményt. Tudta ugyanis, hogy azt a sok tízezer embert, aki Koszovóból indult el, s a legnagyobb problémát jelenti, Belgrád nem tudja visszaküldeni a fennhatósága alól kivont, nemzetközi felügyelet alatt a függetlenség felé menetelő volt tartományába.

És hogy ez most egyedül Belgrád gondja, s a vajdasági magyarok nem kívánnak részt vállalni a megoldásából, azt tényként kell kezelni. A Szerbia bajaiból való részvállalásban megtestesülő defenzív magatartást a magyar közösség meghunyászkodásnak, meghátrálásnak minősítette volna. A magyar közösség egyszerűen ingerült, nem tolerál mást, mint a merev ellenállást - mondta a nemzeti kisebbségi önkormányzatként tevékenykedő MNT elnöke.

Ez a vélemény ölt testet abban a szerb alkotmányra is hivatkozó s minden magyar politikai vezetőtől hallható érvben, hogy egy kisebbségek által lakott terület nemzetiségi arányai nem változtathatók meg. Hogy mi van akkor, ha ennek az - Európa által kimunkált s támogatott - elvnek épp az EU döntése alapján kell sérülnie, arra a Vajdaságban nincs racionális válasz. Az a gondolat ugyanis, hogy a tartomány Szerbia része, s együtt kellene sírnia vagy nevetnie az egész országgal, ott nagyon idegenül hangzik.

"A vajdasági magyarság semmilyen részt sem kíván vállalni annak a nehéz helyzetnek a megoldásából, amelybe a nemzetközi közösség Szerbiát hozta. Készek vagyunk odáig elmenni, hogy mindenféle ellenállást elővegyünk, ha kell, az utcára való kivonulásig. Minden nemzetközi fórumot megkeresünk, az engedetlenség valamennyi eszközét bevetjük. Közénk ne telepítsenek be egyetlen idegent se!" - fogalmazott Páll Sándor, a VMDK elnöke.

"Megmondtuk az embereinknek, hogy nagyon figyeljenek. Gyakorlatilag minden háztömbben, minden utcába embereket fogunk állítani, akik figyelik, hogy kik hova költöztek be. Aztán majd eldöntjük, milyenek. Akiket kitoloncolnak, az EU-nak sem kellenek. Miért nem telepítik vissza az orvosokat, tudósokat? Miért azokat, akik nincstelenek, mint a roma származásúak? Az EU rasszista, fasiszta módszerrel dolgozik, de tőlünk megkövetelik, hogy törődjünk bele abba, amit tesznek, szeressük a visszatelepítetteket" - kommentálta a várható veszélyt Rácz Szabó László, a vajdasági MPSZ elnöke. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS