• Megosztás:
  •  Világ RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 11:54 GMT +2, 2007. december 18.

Magyar törvény az élettársi kapcsolatról: házastársakat megillető jogok egynemű pároknak is


HIRDETÉS



Elfogadta az Országgyűlés a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot, amely számos területen ad eddig csak a házastársakat megillető jogokat az élettársi kapcsolatban élő, akár egynemű pároknak is.

A törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt két nagykorú személy kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban szeretne élni. Kiskorú azonban a gyámhatóság előzetes engedélyével sem élhet ezzel a lehetőséggel.

A felek kérésére a ceremónia kisebbségi nyelven is lefolytatható, ha az a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvek egyike.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálással a kapcsolatban élők között is vagyonközösség alakul ki.

A törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja. Ugyanakkor a törvény szerint nő és férfi élettársi kapcsolata esetén apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni, a kapcsolat bejegyzése előtt.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, vagy ha az élettársak házasságot kötnek, valamint ha két ember megszünteti a kapcsolatot. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésekor a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.

Az adatok szerint Európa szinte valamennyi államában évről-évre egyre kevesebben kötnek házasságot. A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es adataiból kitűnik, hogy Magyarországon az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt, a 2001-es adatok szerint ez az arány 9,5 százalékra, 2005-re pedig tíz százalék fölé emelkedett. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5-ről 2006-ra 4,4-re csökkent és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. (mti)



HIRDETÉS




Adatbank

november 1
Udvardy FrigyesVincze GáborBalogh Béni


2006. november 1.

Megjelent Romghid Kiadó új, négynyelvű /román, magyar, német,angol/ kiadványa Maros megyéről. A szép kiadvány Simion T. Pop munkája. Tordai Ede és Simion T. Pop felvételei művészfotók. /Kuti Márta: Névjegy – képekben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. november 1.

A legújabb kori erdélyi memoárirodalomban külön fejezetet alkotnak azok a visszaemlékezések, amelyekben az 1956-os magyar forradalom és a rá következő romániai megtorlások idéződnek fel. Az emlékezők, a hiteles tanúk sorába tartozik Gazda Ferenc, a kolozsvári Magyar Nyelvtudományi Intézet kutatója, a Bolyai Tudományegyetem tanársegéde, akinek egyik ,,bűne” az volt, hogy szűk baráti körben gondolkodni mert nemzete, népe sorsáról, jövőjéről, s elmulasztotta feljelenteni barátait, akik a közös gondolatokat papírra is vetették. A tíz – majd egy második perben még tizenöt – évből, amelyet kirótt reá a hadbíróság, hetet töltött embertelen körülmények, lelki és fizikai megaláztatások között. Gazda Ferenc szenvedéstörténetéről vallott visszafogottan, éppen ezért megrázó hitelességgel. Elrabolt esztendők című könyvében. /Dávid Gyula: Élő múlt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. november 1.

Érmihályfalvi temetők címmel hiánypótló, az érmelléki város temetkezési szokásait, temetőit bemutató kiadvány látott napvilágot. Kovács Rozália, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helybéli tagjának munkája a Partiumi Füzetek című sorozatban látott napvilágot. Kovács Rozália kezdeményezte annak a fejfatárnak a létrehozását is, amelyet ma a református templomdombon lehet látni Érmihályfalván. /Gergely Gizella: A csónak alakú fejfák képeskönyve. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1950. november 1.

Ünnepélyesen felavatják az átszervezett 2 (magyar és román) kolozsvári művészeti intézetet. A megalakuló önálló Gheorghe Dima Zenekonzervatórium igazgatója: Eisikovits Mihály. Az oktatás két nyelven folyik. A Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet szintén kétnyelvű, rektora: Aurel Ciupe. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet magyar és román tagozatos. (A magyar tagozatot 1954-ben Marosvásárhelyre helyezik.) Igazgató: Maria Cupcea.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]

1942. november 1.

Tordán, a kalotaszegi határincidens román áldozatának temetése után, magyarellenes tüntetésre kerül sor.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]





SZAVAZÓGÉP

Mit tennél, ha titkos ügynök lennél?

Martinit innék. Rázva, nem keverve 168
Tanácsot kérnék Pontától 18
Indulnék az elnökválasztáson 22
Titkolnám 74
Lelepleznék valaki mást 16
Hogy jöttél rá, hogy az vagyok? 67

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS