EU-csúcs: a koszovói status quo nem tartható fenn
2007. december 15. 11:09, utolsó frissítés: 11:09
A koszovói status quo nem tartható fenn, és a regionális stabilitás szempontjából alapvetően fontos rendezésnek biztosítania kell Koszovó demokratikus és multietnikus jellegét – értettek egyet az Európai Unió állam-, illetve kormányfői pénteki brüsszeli találkozójukon.
Az EU az európai biztonsági és védelmi politika (ESDP) keretében kész mielőbb missziót küldeni a koszovói nemzetközi civil jelenlét megerősítésére. A misszió létszáma nem fogja meghaladni a négyszáz főt.
Ami azt a kérdést illeti, hogy az uniós államok elismerjék-e a függetlenségét néhány hónapon belül minden bizonnyal kinyilvánító Koszovót, a brüsszeli EU-csúcson nem született egységes válasz.
Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindenki látja, Koszovó függetlensége elkerülhetetlen. Traian Basescu román államfő ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Bukarest nem kívánja elismerni az albánok lakta tartományt, ha az egyoldalúan mondja ki függetlenségét, az ő mandátuma alatt legalábbis biztosan nem. Románia mellett Spanyolország, Görögország, Ciprus és Szlovákia pénteken ismét jelezte, hogy ebből a szempontból aggályosnak tartja a tartomány elismerését.
Az uniós vezetők mindenesetre kilátásba helyezték Szerbia uniós integrációs folyamatának felgyorsítását, beleértve a tagjelölti tagság lehetőség szerinti korai elnyerését. Többen hangoztatták ugyanakkor: ehhez a koszovói rendezés békés lefolyása mellett arra is szükség van, hogy Belgrád kiteljesítse együttműködését a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel.
A pénteki EU-csúcson döntés született arról, hogy Felipe González volt spanyol kormányfő vezeti majd azt a magas rangú szakértői csoportot, amely az Európai Unió középtávú jövőjének alakításán lesz hivatott gondolkodni. A bölcsek tanácsaként is emlegetett csoport az EU 2020 utáni arculatára összpontosít majd, és jelentését 2010 végére készíti el. Mandátumában szerepel az EU gazdasági és szociális modellje, a jogállamiság, a környezetvédelem, a nemzetközi stabilitási törekvések, a bevándorlás, az energiaellátás, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépés témaköre, de hivatalosan a megbízatás nem terjed ki az EU bővítésének kérdésére.
A szakértői tanács létrehozását Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezte, aki Törökország teljes jogú EU-tagsága helyett csupán egyfajta megkülönböztetett partneri viszonyt támogat távlatilag is. Sarkozy most úgy nyilatkozott, a szakértői csoport igenis fog majd foglalkozni azzal a kérdéssel, hol húzódnak Európa határai.
Az EU-csúcs Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásait Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök egyértelműen elutasította. A politikus nyilatkozatában többek között elfogadhatatlannak minősítette, hogy Koszovóra, a Szerbiához tartozó tartományra mint legitim, jövőbeli demokratikus államra utaljanak, s hogy arról beszéljenek: egy EU-missziót küldenek a tartományba, amely ott - mint Kostunica fogalmazott – végrehajtja majd Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott tervét "egy bábállam létrehozásáról."
Kostunica határozott hangvételű nyilatkozatában a tárgyalások folytatásának elutasítását is elfogadhatatlannak mondta, s ugyanígy vélekedett arról, hogy egyesek a függetlenség egyoldalú kinyilvánításának elismerésével támogatják az ENSZ-alapokmány, valamint az ENSZ BT 1244-es határozatának megsértését. "Különösképpen elfogadhatatlan, s egyben sértő, ha a megnyomorított Szerbiának az erőszak elfogadásáért cserében az EU-hoz való csatlakozási folyamat felgyorsítását ajánlják fel jutalomként" - mutatott rá a szerb miniszterelnök. (mti, realitatea)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!