33 év börtön Szarajevó ostromlójának
2007. december 12. 18:21, utolsó frissítés: 18:21
Harminchárom év börtönre ítélte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket megtorló Nemzetközi Törvényszék Dragomir Milosevic egykori boszniai szerb tábornokot Szarajevó véres ostromáért.
A 65 éves Milosevic a törvényszék hágai székhelyén szerdán kihirdetett ítélet szerint emberiesség elleni bűntetteket követett el, és megsértette a hadi jogot és szokásokat a bosnyák főváros 1994-95-ös lövetésekor. A tábornok az említett időszakban a boszniai szerb hadsereg szarajevó-romanijai hadtestének a parancsnoka volt, az ostromot e hadtest végezte.
Szarajevó 44 hónapig tartó ostromának egy korábbi vezetőjét, Stanislav Galicot tavaly életfogytiglanra ítélte a törvényszék, ugyanezt kérte a vád Milosevicre is. A vád és a bírák meglátása szerint egy túlerőben lévő hadsereg gránátvetői és orvlövészei kérlelhetetlenül zúdítottak tüzet egy városra, ahol még a mindennapi tennivalók elvégzése is életveszélyes feladattá vált, állandó megfélemlítésnek téve ki a polgári lakosságot.
A szerb erők Milosevic parancsnoklása alatt szükségtelen és aránytalan erejű légitámadásokkal is fokozták a helyiek félelmét. A jóváhagyott vádpontok között gyilkosság és polgári személyek elleni támadás is szerepelt.
A bosnyák főváros szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált: a világ a televíziók képernyőjén keresztül követte nyomon, hogy a szerb erők a Szarajevót övező magas hegyekről miként zúdítottak gránát- és puskatüzet a városra. A Földet bejárták azok a képek, amelyek a szarajevói piacot ért tüzérségi támadásról készültek: a civilek elleni csapásnak 43 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje volt.
Civil szervezetek becslése szerint az ostrom összesen 12 ezer halálos áldozattal járt, köztük több mint ezer gyermek. Ez volt a leghosszabb háborús ostrom Európában a II. világháború után.
Milosevic - aki nem áll rokoni kapcsolatban a hágai börtönében elhunyt Slobodan Milosevic egykori szerb diktátorral - előzetes meghallgatásakor ártatlannak vallotta magát, ügyvédei pedig felmentését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a vádpontok nem bizonyíthatók, a támadások katonai célpontok ellen irányultak, és a szerbeknek felrótt lövöldözések egy részét valójában a bosnyák erők követték el, hogy ellenségeik bűneit nagyobbnak tüntessék fel. Azzal is vádolták a bosnyák hadsereget, hogy civilek közé rejtettek katonai célpontokat.
A bíróság elutasította ezeket az állításokat, és azt hangoztatta, hogy a hágai eljárás során bizonyítást nyertek a borzalmas vádak. A tábornok 2004 decemberében önként adta fel magát. Eddig Hágában töltött ideje beleszámít a most kirótt büntetésbe. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!