Szavazott a borreformról az EP: szabadna cukrozni
2007. december 12. 17:48, utolsó frissítés: 17:48
Elfogadta véleményét az Európai Parlament az európai borszektort átalakító jogszabályról. A képviselők 494 igen, 115 nem, 84 tartózkodó vokssal támogatták az általuk módosított szöveget.
Az EP ellenzi a szőlőtelepítési jogok 2014-es automatikus liberalizációját és a támogatások vidékfejlesztésre történő átcsoportosítását. A képviselők a javasolt ötről három évre csökkentenék a szőlőkivágást támogató rendszer működési idejét, és továbbra is megengednék a cukor, illetve must hozzáadását a borkészítésénél. Nem csökkenhetnének a szerkezetátalakítási támogatások. Az EP növelné a promócióra szánt összegeket, továbbá szigorúbb szabályokat akar el a borok elnevezésével és címkézésével kapcsolatban.
A képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ez alatt.
A jelentéstevő szerint „azok a termelők, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsősorban az intézkedés alkalmazásának első esztendeiben fogják rászánni magukat”. Az időszak három évesre történő lerövidítése „garantálhatja a termeléssel felhagyó szőlőművelőknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelő díjazásban részesüljenek”, emellett arra ösztönöz, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű, illetve a megfelelően értékesítési lehetőségeknek híján lévő szőlőket vágják ki.
“A reform becsült éves költsége 1 300 000 euró. Ezt az összeget meg kell osztani a nemzeti költségvetések és a közösségi szinten meghozott intézkedések között. A nemzeti programokra elkülönített költségvetés tagállamok közötti elosztását a múltbeli arányokon, a telepített terület nagyságán és a múltbeli termelésen alapuló kritériumok szerint kell meghatározni” - áll a szövegben.
Magyar álláspont
A kedd délelőtti vitában a néppárti Glattfelder Béla azt mondta, egyetért a reformtervek kiindulópontjával: a borágazat jelenlegi rendtartása fenntarthatatlan, a lepárlási támogatásokat meg kell szüntetni, az így keletkező felesleg megszüntetéséhez pedig ki kell vágni az ültetvények jelentős részét. Szerinte azonban ez csak úgy valósítható meg igazságosan, ha ott támogatják az ültetvények kivágását, ahol a felesleget termelték. Glattfelder úgy vélte, ezzel szemben „a felesleget nem termelő tagországokra, régiókra igazságtalanul nagy terhet ró ez a reform”.
A képviselő azt mondta, Magyarországon az ültetvények mintegy tizedét kivágták az uniós csatlakozás óta, ráadásul „nem, hogy nem termelünk felesleget, hanem nettó importőrré váltunk”. Glattfelder elfogadhatatlannak tartotta, hogy Magyarországon csökkennének az ültetvénykorszerűsítési támogatások. A képviselő szerint erre megoldást nyújt az EP javaslata, hogy „egyetlenegy tagállamban se lehessen kevesebb a korszerűsítési támogatás, mint amennyi a 2007-2008-as évben volt”.
Tabajdi Csaba (szocialista) szerint „rengeteg kérdés van, mert nyilvánvaló, hogy ez a reform elengedhetetlenül szükséges, de ezt a reformot a legszegényebb bortermelő régiók kárára hozzák létre”. A képviselő azt mondta, a javasolt elosztási rendszer „káros az új tagállamok számára, diszkriminatív, azokat jutalmazza ez a borreform, akik eddig lepárlásra termeltek rossz minőségű bort, mert a pénzüket ugyanúgy megkapják”.
Termeljük, de nem isszuk?
A nemzetközi borpiacon az Európai Unió vezető szerepet játszik. A világ bortermelő területeinek 40 százalékával rendelkezik; több mint másfél millió gazdasága – 3,4 millió hektáron – a világtermelés 65 százalékát állítja elő. Az EU emellett a világfogyasztás 57 százalékával az első számú fogyasztó is, az összes kivitel 65 százalékát kitevő exportjával pedig szintén világelső.
1999 és 2006 között az uniós borok kivitele 10,8 millió hektoliterről 17,8 millióra nőtt, azaz 65 százalékos növekedés történt. Ugyanebben az időszakban viszont a behozatal még jobban, 5,2 millióról 11,7 millió hektoliterre, azaz 125 százalékkal nőtt.
Közben jelentősen átalakultak a borivási szokások is. Európában jelentősen csökken a borfogyasztás, különösen az asztali boroké. Eközben a minőségi borok iránti kereslet némiképp emelkedett, így a két fő kategória mára már nagyjából egyenlő arányt képvisel. (ep-sajtószolgálat)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!